M&D’s Blog Utazási Kisokos: További kérdések, és válaszok

Sziasztok!

Nem gondoltam volna, hogy tudom majd még hova fokozni ezt a témát, és ismét felmerülnek majd olyan ötletek, illetve a kollegáim közt olyan kérdések, amikről úgy gondolom, hogy titeket is érdekelhetnek.

Ennek megfelelően most ezeket szeretném megosztani veletek.

Napok óta látom, hogy ismerőseim osztanak meg különböző videókat, aminek a borítóképe nem más, mint egy animált Antonov An-148-as, aminek a jobb oldali hajtóműve lángokba borult. Ha animált, ha nem ez azért nem egy szép látvány, viszont a videó érdekessége az nem is a katasztrófa, hanem annak a kordában tartása.

Mindezt egy olyan módszerrel, amit Vladimir Tatarenko dolgozott ki.

Az ötlet alapjaiban véve nagyon is jó, hiszen az utasok nagy része valószínűleg könnyű sérülésekkel viseli majd át az adott szerencsétlenséget. Azonban abba is gondoljunk bele, hogy mi az, ami még itt felmerülhet, mint probléma. Július 4-e környékén a TV-ben kötelező programnak éljük meg a Függetlenség napja c. filmet. És azt hiszem, nem lövök le nagy poént, ha elmondom, hogy az egyik kulcsjelenet az, amikor a rakéta egy rögzítő hiba miatt nem oldódik ki, és ezért kell hősünknek a saját gépét, és ezzel az életét feláldozva felrobbantani az ellenséges űrhajót.

Tudom elég elvont példa, de ezen a késői órán jobb nem jutott eszembe, azonban ez szemlélteti a lehető legjobban, hogy miről is van szó. A repülőgépek szerkezeti integritása jelenleg is egy nagyon vékony vonalon táncol, ha kevesebb alumíniumot, vagy egyéb kompozit használnak fel, akkor a belső és külső nyomás különbsége robbanásszerű dekompresszióhoz vezethet. Erre nyilván a szénszálas ötvözetek jelentenek megoldást, hiszen azok sokkal erősebbek, és könnyebbek, a szakítószilárdságuk is nagyobb.

De itt egy teljes egészről beszélünk. Egy olyan géptestről, ami a kezdetektől fogva úgy lett megtervezve, hogy a törzs, a vezérlőelemek, a hajtó,- és futóművek, stb. egy szerkezetet alkossanak, és ennek legyenek a szerves részei.

Ezek az elemek olyan szorosan vannak egymáshoz illesztve, hogy hatalmas erők (több ezer, ha nem több tizezer kg / cm2 erejű nyíróhatás) kell, hogy fellépjen ahhoz, hogy ezeket a darabokat egymástól el lehessen választani. (Lásd Air Crash Investigations c. sorozat. Queens Catastrophe epizód, avagy tekintsétek meg az alábbi linket)

https://en.wikipedia.org/wiki/American_Airlines_Flight_587

Félre értés ne essék, nem az adott ötletet, hanem inkább annak a felhasználását kritizálom jelen pillanatban, és próbálok rávilágítani arra a tényre, hogy hiába jó az elképzelés, ennek is meg vannak a maga hibái. Mint például:

  • A kabint a test többi részéhez kapcsoló elemeknek az élettartama a repülőgépek jelenlegi élettartamához mérten jelentősen kisebb lesz, ezáltal nőnek a költségek.
  • A belső nyomás fenntartásához szükséges rendszereket teljes mértékben át kell alakítani, hiszen a pilótafülke, és az utaskabin külön forrásról kell, hogy nyomás alá kerüljön, mivel azok fizikailag immár szinte semmilyen összeköttetésben nem állnak.
  • Csak és kizárólag olyan repülőgépeknél alkalmazható ez a módszer, amelyek szárnya a törzs fölött helyezkedik el. Ami manapság elég ritka
  • A kioldó rendszer legalább háromszorosan biztosított kell, hogy legyen, ami egy vészhelyzet esetén, pont a túlzott biztonság miatt vezethet a komplett gép pusztulásához.
  • A pilóták nem tudnak az adott helyzetben menekülni.

Ezt a listát is természetesen sokáig lehetne folytatni, de nem szeretném tovább boncolgatni ezt a részét a mai témánknak. Továbbra is azt mondom, hogy az elképzelés nem rossz, azonban rengeteg finomításra szorul.

Jöjjenek hát akkor azok a kérdések amiket mostanában kaptam. A leggyakoribb az főleg a manapság két legnépszerűbb típus (Boeing 737-es család, Airbus A320-as család) között zajló harchoz kapcsolódik.

Miért van az, hogy nem szereted az Airbusokat?

Sok okot fel tudnék sorolni ehhez a válaszhoz. Azonban a legfontosabb ok számomra mindig is az, hogy ezt a gépet mondhatni pilóta biztosra csinálták. Mondhatni megtanítottak az Airbus mérnökei egy komplex számítógépet érvelni, és az ember ellen cselekedni. Magyarul a gép még vészhelyzet esetén sem enged a pilótának teljes kontrollt a gépe fölött, és ha egy balesetet tegyük fel csak úgy lehetne elkerülni, hogy 45 fokos bedöntést alkalmaz a pilóta, a gép nem engedné.

A másik, amit még mindig fel szoktam hozni, az a két pilótánál lévő irányító szervek közötti kapcsolat. Míg a legtöbb gép esetében a két szarvkormány (avagy néhány ritka esetben sima botkormány) között egy állandó mechanikus, és hidraulikus kapcsolat van, addig az Airbus a fly-by-wire filozófiája miatt ezt a komponenst kihagyta a tervezési folyamatból. Na most, kérdem én, mennyibe kerül a Media Markt-ban, vagy akármelyik nagy elektronikai üzletben, egy olyan joystick, amiben van némi nemű force feedback (avagy erő visszacsatolás)? A legdurvább esetben is legyen 20.000 Forint. Azonban egy €69.1 millió és €105.7 millió közötti ár fekvésben kapható repülőbe valahogy nem sikerült ezekből kettőt bele rakni.

A másik ami miatt az Airbus-al szemben ellenérzéseim vannak, az a joystick. Hiszen nem csak, hogy nem hagy nekünk teljes kontrollt a szoftver, de a pilóta mindössze a csuklója mozgatásával irányítja a gépet. Ez nem tesz lehetővé annyira precíz manővereket, mint az oszlopos szarvkormány a konkurensnél.

Ismét a lehetőségek száma erre a válaszra szinte végtelen. De általában ezek azok az okok, amiket fel szoktam hozni, ha ezzel a kérdéssel találkozok. (Többek között ezek a legegyszerűbben értelmezhetőek is)

 

Ezzel elérkeztünk a következő kérdéshez, amit általában megkapok. Ez már inkább kapcsolódik az előző cikkekhez ebben a sorozatban. 

Félek a repüléstől / tériszonyom van, de repülnöm kell majd / láttam múltkor, hogy… Mit tudnál tanácsolni?

Nos, mint azt már egyszer el is mondtam, a legtöbb balesetből tanult a komplett iparág, tehát még biztonságosabbra, még stabilabbra építik a gépeiket, mint eddig bármikor is. A számítógépek, és a komplett avionika modernizációja is napról napra folyik. Folyamatosan jönnek ki újabb, és újabb fejlesztések. Ami sokszor körülbelül csak annyit jelent, mint az autóiparban a Tesla-nal egy újabb szoftverfrissítés. Sokszor azonban valóban érdemi változásokról beszélünk.

Amennyiben félsz a repüléstől, akkor azon nem igazán tudok segíteni, legalábbis egy magam nem. Mindannyian félünk valamitől, hogy Te pont a repüléstől, az igazából teljesen egyéni, és egyáltalán nem ritka dolog. Tudom, hogy nem a legjobb érzés, úgy ülni egy kabinban, hogy nem látsz ki előre, csak oldalra, és nincs túl sok befolyásod a dolgok kimenetele fölött. Azonban minden légitársaság, akikkel valószínűleg repülni fogsz, iszonyatos mennyiségű szabályozásnak kell, hogy megfeleljen évről-évre, hónapról-hónapra. És nem engedhetik meg maguknak azt, hogy ne tegyék olyan biztonságossá az utakat, amennyire csak lehet. A pilóták folyamatosan továbbképzésekre járnak, hogy gyakorolják az olyan szituációk elhárítását, amik ugyan kis eséllyel, de bekövetkezhetnek. És bár nem tudom neked garantálni, hogy az elkövetkezendő évszázadok során nem lesz több repülőgép szerencsétlenség, azt biztosan állíthatom, hogy ennek egyre kisebb a valószínűsége.

A múltkor láttam egy videót…

Itt a rengeteg variáció miatt inkább csak egy összefoglalást írnék azokra, amik a legtöbbször felmerülnek. Az ilyen jellegű kérdésekre mindig próbálom a legdiplomatikusabb választ adni. Mivel az emberek fantáziája is elég élénk, amikor egy-egy ilyen videót megnéznek, majd utána elmesélnek. Az esetek többségében a videó szín tiszta parasztvakítás, avagy azok a bizonyos „licitálós” emberek húzzák elő őket, és mutatják be, ahogy az általam inkább favorizált gyártó egyik gépe a földbe csapódik, ezzel is bizonyítva, hogy nincs igazam amikor azt mondom, hogy „részemről inkább Boeing.”

Ezt a kérdést nem is szeretném tovább boncolgatni.

Az eddigi kedvencem (na jó ez talán túlzás). Szeretnék bérelni egy kis repülőt, milyen messzire jutnék el vele? És mennyibe kerülne?

A válaszom erre az, hogy a pénztárcádtól függ. Egy kis Cessna 172-es bérlése annyira nem lesz majd megrázó élmény, mint egy kisebb, mondjuk 6 személy szállítására alkalmas jet bérlése, de 5-6 óránál többet nem hinném, hogy a levegőben tudnál majd tölteni. Főleg, hogy egy ilyen kis gépre a szél azonnal óriási hatással van, szóval egy (az Anglia fölött nem ritka) 80-120 km/órás szembe szél, az 5-6 órás repülést, könnyen lerövidítheti 2-3 órára.

Viszont mindezt már nagyjából €300/óra költségen meg tudod úszni.

És jelenleg csak az üzemanyagot, és a bérleti díjat vettük számításba, a pilóta bérét még nem, és mikor azt meghallják, akkor vetik el az ötletet.

Remélem, hogy tetszett ez a bejegyzésem is. Hogy a jövőben ne maradjatok le a tartalmakról iratkozzatok fel. Ennek a sorozatnak az előző két részét az alábbi linkeken tudjátok elérni.

  1. rész: https://szutormark.wordpress.com/2015/03/24/repulesi-segedlet-avagy-utazasi-kisokos-indulas-elott/
  2. rész: https://szutormark.wordpress.com/2015/05/25/repulesi-segedlet-avagy-utazasi-kisokos-indulas-elott-2-resz/

Amennyiben bármi kérdésetek lenne, akkor azt hagyjátok odalent kommentben, vagy Facebookon, vagy Twitteren.

Ha szeretnétek értesülni további akciós ajánlatokról, a heti hírekről, illetve minden egyéb tartalmunkról, akkor iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül, vagy kövessetek minket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén.


icon-facebook-50x50       twitter_Color_Icon     instagram-logo-homepage-50x50   tumblr-50x50

Szutor Márk

Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
YouTube: http://www.youtube.com/user/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com

© Szutor Márk
Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.