Hónap: 2016 február

Fertőtlenítőre a kórházakba nincs pénz, de kisvasútra, stadionokra van…

Magyarország jobban teljesít, mondják a „Nagy Urak” az országházban üldögélve.

Persze, hogy jól teljesít, nekik megvan a kevéske fizetésük, 1-2-3 millió, de meg tudnak élni 46 ezer Ft-ból, ha nagyon akarnak, és muszáj.

20101223parlament36Könnyű így nyilatkozni, amikor luxusautókat vesz a kormány a magyar adófizetők pénzén. Olyan lakásokat kapnak, amiről még egy többdiplomás ember is csak álmodozhat, és persze az összes felmerülő kiadásokkal sem kell számolniuk amíg az Országházba járnak mulatni, és amíg emberek milliói kidolgozzák a lelküket is a minimálbérért.

Nekik nem kell hónapokat, éveket várni egy esetleges orvosi vizsgálatra, nem kell azon gondolkozniuk, hogy mit egyenek másnap, hogy mivel járjanak dolgozni, és sorolhatnánk tovább azokat a privilégiumokat, amiket élvezhetnek a fizetésükön és prémiumokon kívül.

Persze a sportot is támogatni kell. A magyar labdarúgás világhírű múltra tekint vissza, hazai úszóink is kiemelkedően teljesítenek, a többi sportág képviselőt is említhetnénk, de vajon lesz ennyire sikeres a jövője is? Fontos-e annyira ez a kérdés, hogy az egészségügynek hátat fordítsanak? Egy józan ítélőképes állampolgár rögtön rávágja azt – helyesen: hogy de kisvasútra meg stadionokra van pénz.

Jogos, és helytálló kijelentések ezreit hallhatjuk, olvashatjuk kommentárokban a sorra megjelenő hírek alatt, amelyekben a Miniszterelnök úr sportról, stadionokról, kisvasútról és az egészségügyről beszél.

Sajnos a jelenlegi helyzet az az, hogy ezek süket fülekre találnak, ugyanis évek óta égető problémák ezek, amiket régóta nem sikerül orvosolni.

Janos-korhaz

Valószínűleg az is ismeri, vagy hallott a János kórház történetéről, aki egyébként vidéken lakik. A televízióban is számos említést, kiemelést kapott az állapota miatt a többi egészségügyi intézmény mellett.

Tudni kell, hogy 100-150 éves épületekről beszélünk, amik mára olyan szinten leamortizálódtak, amennyire csak lehetséges: málló vakolat, korszerűtlen fűtő és hűtőberendezés, hiányzó betűk és számok, ami az útbaigazítást segítené, és még ezeknél is fontosabb, a borzasztóan lassú és minőségében felháborító ellátás, ami nap, mint nap várja a betegeket.

Gyökeres változásokra lenne szükség, ami előtérbe helyezi ezeknek a problémáknak megoldását. Prioritásuk véleményem szerintem fontosabb, mint most akármi. Amíg az egészségügyi dolgozók nincsenek megbecsülve a fizetésükkel, addig tömeges elvándorlásokra számíthatunk, és végleg össze fog omlani az egészségügyi rendszer.

Ha tetszett ez a cikk, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több embert elérjen. Amennyiben nem szeretnétek lemaradni a további tartalmainkról sem, akkor kérlek iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül. Illetve kövessetek bennünket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén.


Facebook: http://www.facebook.com/daniel.balogh.7121
Instagram: http://www.instagram.com/daniieellb/
YouTube: http://www.youtube.com/channel/UCq0gqRFDLeC_cXW_QOMT46g
Email: bdani51@citomail.hu

Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©

Reklámok

M&D’s Blog, Európa, Egyesült Királyság, Darlington (S01E01)

Darlington

County Durham egyik nagyvárosa. És ezzel együtt Anglia ipari fejlődésének tekintetében az egyik legjelentősebbnek mondható.

Hiszen innen indult a világ első utasszállító vasútvonala, mely napjainkig a Keleti parti fővonal része.

IMG_0327Nézzük azonban kicsit bővebben Darlington történelmét. A város egy Angolszász településként kezdte az életét, az akkori neve szerint Dearthington-ként, és jelentős kereskedelmi központ szerepét töltötte be. A történelmi piactér, valamint Szent Cuthbert temploma, amely mind a mai napig jelentős része a városképnek 1183-ban épült. A legidősebb épület a város mai területén azonban mégsem ezek közül kerül ki. Szent András temploma melyet 1125 környékén építettek, és Darlington, Haughton nevű városrészében található meg.

A 17-ik, és a 18-ik század során a város jelentősége továbbra is a kereskedelemben mutatkozott meg, illetve több angol származású szerző is megemlíti műveiben. Különösen érdekes Daniel Defoe jellemzése, miszerint. „A vászon fehérítés kiemelkedő, ha ezt tudtam volna akkor ide hozom Skóciából a ruháimat” ezzel együtt azonban azt is megjegyezte útinaplójában, hogy a városban nincs „semmi emlékezetes, csak a kosz”. (Ezt sokak szerint az akkoriban még nem kövezett utakra értette.)IMG_0329

A 19-ik század során azonban sok minden változott a Pease és Backhouse családok „uralma” alatt. Ők voltak a legfőbb munkáltatók a városban, mondhatni majdnem mindenki közvetve, vagy közvetlenül nekik dolgozott…

A leghíresebb épület is az ő itt létük alatt épült, ez pedig nem más, mint a piactéren álló óratorony, és fedett piactér együttese. Melyet Joseph Pease ajándékozott a városnak 1864-ben. A torony érdekessége, hogy a harangjai, az Elizabeth torony (ismertebb nevén Big Ben) testvér harangjai.

Mindez azonban eltörpül amellett amiről Darlington leginkább ismeretes, és ami nagyon is meghatározta a történelem menetét nem csak a régióban, hanem az egész világon. Ez pedig nem volt más, mint a vasút. 1825. szeptember 27-én, a Shildon – Darlington – Stockton-on-Tees vasútvonalon ugyanis végigrobogott a George Stephenson mozdonya által húzott szerelvény, és ezzel egy új fejezet nyílt a történelemkönyvekben.

Lássuk tehát, hogy egy ilyen történelmi iparvárost miért is érdemes meglátogatni, illetve hogyan is lehet eljutni ide.

Bár Darlington a körülbelül 110-120 ezer fős lakosságával nem mondható nagy településnek, a város határában mégis ott van a Durham Tees Valley repülőtér, ahonnan rendszeresen indulnak járatok Amsterdam-ba, illetve Aberdeen-be.

De repülés helyett válasszuk inkább a vonatot, Newcastle-ből, körülbelül 20-25 perces utazással érhető el Darlington, és mind a Virgin Train East Coast, illetve a Cross Country Trains járatai biztosítanak kapcsolatot hétköznaponként körülbelül 20 perces közökben.

A város buszos összeköttetései is jónak mondhatók. A National Express napi több járattal köti össze Darlingtont nem csak Newcastle-el, de a fővárossal is. Illetve az Arriva vállalat County Durham-ben lévő szolgáltatásai is tökéletes kapcsolatot biztosítanak Newton Aycliffe-el, Bishop Auckland-el Barnard Castle-el, Durham-el, Sunderland-el, és Middlesbrough-val.

 Látnivalók

Darlington történelméből, és méretéből adódóan nem túl sok látnivalóval rendelkezik. A belváros azonban az építészet, és a történelem szerelmeseinek nyújthat kiváló csemegét, hiszen egészen az 1100-as évektől a viktoriánus korban készült épületek váltakoznak folyamatosan a látképen. A szűk kisutcákban való bolyongás kifejezetten jó program lehet, a délelőtt folyamán, vagy egy kicsit szelesebb időben. Mivel a házak között nem csak, hogy megreked valamilyen szinten a meleg levegő, de az ilyen rejtett zugokban találhatjuk meg a legjobb boltokat, vagy kávézókat. A piactér, és a sétálóutca környéke mondhatni a szokásos Észak-Keleti Angliai üzleteket tárja elénk. Érdemes tehát a Darlington-i látogatást egy szombati napra időzíteni, ilyenkor ugyanis utcai árusok tömkelege várja a látogatókat. És a #sexysausage (azaz a Northumberland Sausage Company) helyben, frissen párolt, sütött, vagy grillezett termékeitől kezdve, az angol, és amerikai édességeken át, gyakorlatilag mindent megtalálhattok itt, ami szem-szájnak ingere.

A vasút szerelmeseinek kötelező program a Head of Steam – Darlington Railway Museum. Ahol nem csak Stephenson eredeti mozdonya, de sok más érdekesség is ki van állítva. Illetve betekintést nyerhetünk egy kicsit a modellvasutak, és a személyszállítás ezen formájának történelmében. Valamint minden hónap, minden harmadik szombatján egy a helyi idősödő úriemberekből álló csapat lelkes munkáját figyelhetjük meg úgy szintén a múzeum területén, ugyanis ezeken a napokon dolgoznak egy A1-es gőzmozdony teljes restaurációján. (A leghíresebb A1-es talán mind a mai napig a Flying Scotsman)

Darlington számtalan temploma közül a legtöbb látogatható, és bár két napos itt tartózkodásom alatt sajnos egyikbe se nyílt alkalmam bemenni, de a már fentebb emlitett St. Cuthbert’s templomát mindenképpen tudnám javasolni.

Éttermek, pub-ok, szórakozás

Mint ebben a régióban, ahol mondhatni egyetem van egyetem hátán, természetesen a pub-ok, és szórakozóhelyek száma is jelentős. Ezek közül bármelyik jó választás lehet, mondhatni felesleges is különbséget tenni közöttük, hiszen az egyetlen ami ilyen téren határt szabhat, az a pénztárcátok tartalma. Kettőt azonban mégis kiemelnék a sorból, az egyiket a neve, a másikat pedig a „felfogásom” miatt. Ez a kettő pedig a The Golden Cock, és a The Old English Gentleman.

Ezzel pedig szép lassan ki is merítem a lehetőségeimet, és lezárásképpen csak azt tudom mondani, hogy Darlington mindenképpen egy olyan város, amit, amennyiben Anglia északi részén jártok, akkor érdemes megnézni. Rövid, egy, maximum két napos kirándulásnak tökéletes.

Nézzétek meg továbbá galériánkat a városról.

Remélem, hogy tetszett az „Egy város az én szememmel” sorozatunk első része. Amennyiben igen, akkor kérlek, hogy nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg. Ha bármi kérdésetek van, esetleg már jártatok a városban, és megírnátok a tapasztalataitokat, akkor azt hagyjátok odalent kommentben, vagy írjátok meg üzenetben. Köszönöm, hogy ma is velünk tartottatok! Hamarosan újabb tartalommal jövünk. Addig is, sziasztok!

Köszönjük, hogy ismét velünk tartottatok! Sziasztok!


icon-facebook-50x50       twitter_Color_Icon     instagram-logo-homepage-50x50   tumblr-50x50

Szutor Márk

Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
YouTube: http://www.youtube.com/user/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com

© Szutor Márk
Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©

Beszélgetés egy diploma előtt álló fotóriporterrel: Kezdetek, Projektek, Stb – A kérdésekre válaszol: Markosov Sergey

Névtelen (2)

Arról szeretnélek téged kérdezni, hogy mikor fogalmazódott meg benned az, hogy Te a fotózással szeretnél foglalkozni?

Hát fotózással, mármint nagyjából profi szinten, vagy ahonnan már tudtam volna fejlődni a következő szintig, akkor talán 12 lehettem. Egyébként, ha jól emlékszem akkor 2003 óta forgattam igazából, analóg kamerákkal mindenfélét. De akkoriban még a fényképezőgépektől tartottam egy kicsit, mivel nem akartam elrontani a felvételeket. Utána valahogy állandóan a kezemben volt a gép, és mindent fotóztam, és igazából érdekelt is.
Aztán amikor jobban belekezdtem, akkor egy ideig stúdióban voltam, riportokat, eseményfotózásokat, illetve esküvőket csináltam.

Mondhatjuk akkor, hogy 4-5 évvel ezelőtt már nagyon gondolkoztál azon, hogy Te a fotózással szeretnél foglalkozni? De már jóval előbb is voltak terveid ezen a vonalon?

Röviden, igen. Egyéb jellegű képalkotás, mint a festészet nem érdekelt annyira. Ennek megfelelően pedig inkább a fotózás lett az életem. A videózás pedig az előzőekhez képest háttérbe szorult, részben azért mert a mostani gépem nem alkalmas ilyen célokra. Részben pedig azért, mert egyre kevésbé érdekel a mozgókép.

Milyen terveid vannak a jövőben? Leginkább diploma után?

Mindenek előtt át kéne menni a vizsgákon, és nem halasztani! 😀
Illetve már most el kellene kezdeni gondolkozni azon, hogy mi legyen a diplomamunka. Mindenképpen valami nagyszabású projektet kéne fotózni, és azt diplomamunkaként átadni.

És ezzel talán már arra is megvan a lehetőségem, hogy mindezek után úgy szintén ilyen vonalon helyezkedjek el.

Találtál már olyan projektet, ami vonzó, és esetleg elvállalnád?

Hosszútávú projekt az az “utcai zenész”, és bár neked ezt már említettem külön, az olvasók még nem tudnak erről. Ezt most egy filmes géppel csinálom, mert úgy szeretném megcsinálni, hogy mindenképpen elérjek vele valamit.
És az ő életének pillanatait fotózom most.

Ezen felül igazából most amíg még suli van, addig nem igazán tudok mással foglalkozni.

Egy utolsó kérdésem lenne még! Mi a véleményed azokról az ‘új generációs’ fotósokról, akik az elmúlt egy-két-három évben végeztek főiskolán / egyetemen? Szerinted mennyire lesznek sikeresek az életben?

Igazából ez nagyon függ attól, hogy ki hol tanult, de azt mondanám, hogy van esély arra, hogy ők el tudnak majd helyezkedni. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy ők messze vannak a riport fotózástól, hiszen az csak kettő éve indult. Én pont a második évbe csöppentem bele, és emiatt nehéz bármit is mondanom azzal kapcsolatban, hogy vajon mennyire lesznek sikeresek.

Köszönöm az interview-t, sok sikert kívánok neked a továbbiakban!

sergo

Ha tetszett ez a cikk, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több embert elérjen. Amennyiben nem szeretnétek lemaradni a további tartalmainkról sem, akkor kérlek iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül. Illetve kövessetek bennünket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén.


Facebook: http://www.facebook.com/daniel.balogh.7121
Instagram: http://www.instagram.com/daniieellb/
YouTube: http://www.youtube.com/channel/UCq0gqRFDLeC_cXW_QOMT46g
Email: bdani51@citomail.hu

Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©

Ismét utazunk

Sziasztok! A mai nap során ismét utazom, ismét interview-ra indulok, és ismét Londonba.

Úgy tűnik ez már egy olyan trend lesz nálam, ami még jó sokáig kísér majd el az életem során az Egyesült Királyságban.

*Bejegyzésünk folyamatosan frissül, nézz vissza gyakran, az újabb tartalmakért.

Na, de mi ez az egész?

Nos minden úgy kezdődött, hogy az irodából elküldtem még a jelentkezésemet egy álláshirdetésre, amivel egy kicsit még közelebb kerülhetek majd az álmomhoz. És repülhetek. Mindezek után egy email-el folytatódott a dolog.

“Dear Mark,

Congratulations!

We are pleased confirm that you application has been successful and we would like to invite you to attend an assessment for Cabin crew – mixed fleet.  Our Cabin Crew role is highly competitive and popular so well done for getting through to this stage. We really look forward to meeting you at your assessment.”

És most itt vagyok, a John Dobson street-en, várok a buszomra, hogy aztán az elkövetkezendő két órát egy helyben ülve töltsem. A többit pedig úgy is elmesélem majd. Tartsatok velem!

20:30, John Dobson Street, Newcastle upon Tyne

Mindenek előtt köszönettel tartozom társszerzőmnek, és legjobb barátomnak. Balogh Dánielnek a mai nap során nyújtott hatalmas segítségéért, ez a cikk nem jöhetett volna létre nélküle!

Most pedig már a buszon ülök. És szép lassan meginog bennem az a gondolat, hogy az iPhone-t használjam arra, hogy ezt a bejegyzést szerkesszem. De csodák csodájára (rutinos olvasók már tudjatják mi jön most) a megabus, most nem lőtt annyira mellé, mint általában szokott, mikor a helykihasználásról van szó. Kényelmesen ülök, és mivel a fűtés is maximumon megy, nagyon úgy érzem, hogy hamarosan elnyom majd az álom. És ez talán nem is lenne egy nagy hátrány. 😀

Ennek megfelelően mivel a következő két órában nem tudom mi fog történni, így inkább elköszönök. És amint megérkeztem Leeds-be, akkor jelentkezem.

21:45 Middlesbrough buszpályaudvar

Úgy tűnik a technikai problémát sikerült elhárítani. Így ez a frissítés mondhatni csak egy próba.

Ettől függetlenül szeretném elmondani, hogy ismét úton vagyunk. És sajnálatos módon szakad az eső (tudom, tudom Anglia), persze ez a buszon nem zavaró. De alig egy óra múlva mikor majd le kell szállni, az nem biztos, hogy kellemes lesz.

Ahogy az előbb is ígértem Leeds-ből (ha tudok) újra jelentkezem!

00:12 Leeds, Coach Station

Hát sok elhagyatott busz pályaudvart ugyan nem láttam, de Leeds eddig mindenképpen viszi a pálmát.

Reméltem, hogy mostanra már a buszon leszek majd, és bár nem sietek túlzottan. Ettől függetlenül nem túl jó érzés tétlenül ülni, és nézni a monitorokat, ahogy folyamatosan egyre nagyobb késést jeleznek a 240-és járatnak.

Remélhetőleg ezt azért sikerül nem sokára rövidre zárni, és hamarosan úton leszek ismét.

02:25 Nottingham Coach Station

Csak pillanatokra emlékszem az elmúlt közel két órából, és most is csak arra keltem fel, hogy a sofőr felráz, és próbálja kiszedni belőlem, hogy akkor pontosan hova is megyek?! Közben a fejhallgatóm még mindig szól, úgyhogy azt gyorsan ki is kapcsolom. És csendben próbálom folytatni az utat, és ezzel együtt az alvást is. Remélem sikerül! 🙂

05:00 Luton International Airport

Az évben először, és van egy olyan érzésem, hogy nem utoljára találom itt magamat. Kis híján magamhoz térek, és reménykedem, hogy Heathrow-n azért valamivel melegebb lesz, mint a buszon, mivel kis híján bele fagyok az ülésbe.

Ez persze lehet attól, hogy most ébredtem. Meg attól is, hogy tudat alatt már izgulok a későbbiek miatt.

Minden esetre az biztos, hogy eddig jól indul a reggel. Lutonról ugyanis rajtam kívül senki sem utazik tovább. Úgyhogy végre van egy kis nyugtom, és miután még egy “vallatáson” át esek a sofőr által. Hogy ki is vagyok? Hova repülök? Illetve, hogy kérek-e eg almát reggelire? 😀

Hát ez az ajánlat túl jól hangzott ahhoz, hogy visszautasítsam. 😀

Mostanra pedig már az M25-ön száguldunk Terminal 5 felé.

06:35 Heathrow Terminal 5

Végre itt vagyok!

Furcsa, és megmagyarázhatatlan érzés az, amit Heathrow kihoz belőlem. És megmondom őszintén nem csak most, hanem bármelyik alkalommal, amikor itt vagyok. Mint tudjátok túlságosan nem ugrálok Londonért, és bár ez a nézetem a legutóbbi alkalommal, amikor itt jártam változott valamilyen szinten, és egy kicsit a pozitív irányba tolódott el. Ettől függetlenül azt kell, hogy mondjam, hogy Heathrow, és az esetleges munkalehetőség ebben a környezetben, nagyon is szimpatikussá teszi számomra a helyet.

Mostanra már azért egy kis gyomorgörcs is kialakult, hiszen a jó ég tudja, hogy mire számíthatok, és vajon mi lesz az, ami miatt egy teljes munkanapot a British Airways főhadiszálláson töltök majd. Amint többet tudok, illetve amint van lehetőségem egy update erejére, akkor azt mindenképpen megteszem.

Addig is legyen szép napotok! És kérlek, drukkoljatok nekem!

11:00 Waterside Office, British Airways Headquarters

Hát az első két feladattal végeztünk is, és most már mindannyian a végső döntésre várunk, és bár nem szeretek türelmetlen lenni, de ami azt illeti most nagyon jól jönne, ha valaki, minél hamarabb eldöntené, vagy elmondaná, hogy mi is a helyzet. Mert lehet, hogy jóval előbb haza tudnék akkor jutni, mint holnap reggel 05:45

13:30 Piccadilly line, Hammersmith Station

Nos megszületett a végső döntés, és már amikor Thank You-val kezdték a mondatot, akkor tudtuk mindannyian, hogy mi is a helyzet. Jelenleg a Tube-n vagyok, és csak megyek céltalanul a többiek után, mivel az összes lehetséges buszomat lekéstem, amivel előbb értem volna haza. Köszönöm mindenkinek, hogy velem voltatok, és ha esetleg drukkoltatok nekem a mai nap folyamán. Maradjunk annyiban, hogy hat hónap múlva talán újra próbálkozom majd.

Ha tetszett ez a cikk, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, illetve osszátok meg, hogy minél több emberhez elérjen. Amennyiben nem szeretnétek lemaradni a további tartalmainkról sem, akkor pedig iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül, vagy kövessetek minket az alábbi közösségi média platformok bármelyikén.

Köszönjük, hogy velünk tartottatok! Sziasztok!


icon-facebook-50x50       twitter_Color_Icon     instagram-logo-homepage-50x50   tumblr-50x50

Szutor Márk

Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
YouTube: http://www.youtube.com/user/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com

© Szutor Márk
Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©

Movie Night: Star Wars: Episode VII – The Force Awakens

Egy vallomással tartozom nektek. Csillagok Háborúja rajongó vagyok. Na, de a viccet félretéve végre alkalmam nyílt arra, hogy el menjek a Star Wars: The Force Awakens vetítésére. És szeretném veletek megosztani a gondolataimat a filmről.

Nos mindenek előtt szeretném kijelenteni, hogy mivel ezeken a filmeken nőttem fel, és a gyerekkorom részét képezték, és nagyban befolyásolták azt, így a többi filmkritikus véleményére nem akarok mit mondani, amikor az előzménytrilógiát boncolgatják már egy felnőtt fejjel.

Kövezzetek meg érte nyugodtan, mikor azt mondom, hogy nincs bajom azzal a három résszel, amit George Lucas megírt, rendezett, és létrehozott. Szerettem a filmeket, és akármikor újra meg tudnám nézni őket, mert még mindig megfog az, amit ez az univerzum nyújtani tud.

Spoiler-Alert

*Alább a film cselekményével, és a szereplők háttértörténetével kapcsolatos információk találhatóak. Amennyiben a spoilermentes változatot szeretnéd elolvasni, kérlek kattints ide.

Na, de térjünk át egy kicsit az aktuális témára. Alapvetően már jóval az Ébredő Erő megjelenése előtt volt egy hatalmasnak mondható félelmem, ez pedig nem volt más, mint maga a rendező J. J. Abrams.

J.J. ugyanis hiába zseniális rendező, egy számomra úgy szintén kedves galaxist már megváltoztatott, és tette mindezt úgy, hogy a különleges effektekre, és a folyamatos akcióra épített, mintsem arra, amire a Star Trek világában kellett volna.

Ennek megfelelően úgy érzem, hogy jogos volt, minden egyes fenntartásom azzal kapcsolatosan, hogy ő került a rendezői székbe, azonban most alig 1 órával azután, hogy kiléptem a moziból, azt kell mondjam. Csillagok Háborúja filmet láttam!

Tudom ez nyilvánvaló, hiszen arra ültem be, de had fejtsem ki ezt egy kicsit jobban.

Abban a pillanatban ahogy megjelent az „A long time ago, in a galaxy far far away…” felirat a vásznon, elfogott egy kicsit valami különleges érzés, mintha újra éltem volna a gyerekkoromat akkor és ott, abban székben. Felcsendült John Williams már oly jól ismert zenéje, és a bevezető elkezdett pörögni, úgy lettem egyre izgatottabb. Na, de haladjunk, mert az életben nem lesz kész ez a review, ha percről perce írom meg a beszámolómat.

A látvány és a zene

Úgy érzem, hogy ez az amit a legkevésbé tudok kritizálni, a látvány egyszerűen elképesztő, a 3D változat szinte kötelező mind moziban, mind esetleges későbbi DVD / Blu-ray vásárláskor. Mivel a film körülbelül 90%-ában jelen van valamilyen effekt, ami az egészet csak még élethűbbé teszi.

John Williams ismét nagyot alkotott, és azt mondanám, (főleg a többi kritikusnak), hogy a zenével nincsen abszolút semmi probléma. Ugyanolyan könnyen érthető, és emészthető mint bármelyik másik műve az eddigi filmekben. Tény azonban, hogy a képi világ, és a vásznon történtek korlátozták valamilyen szinten Williams munkásságát, hiszen a film kicsit a hullámvasút effektust mutatja. Egyszer gyors, egyszer lelassul, majd ismét tele van akcióval, és ismét egy kicsit lelassul.

Ennek megfelelően a zeneszerző sem tudott annyira maradandót alkotni, mint mondjuk a Baljós Árnyakból jól ismert „Duel of the Fates”, vagy mint az Új Reményben a kocsma jelenet aláfestő zenéje, és itt még lehetne jó pár példát hozni. Ezzel nem azt mondom, hogy a film zenéje nem lett jó, vagy nem élvezhető. Pont ellenkezőleg, minden jelenet jól el van találva, és mindig a lehető legjobbkor csendül fel egy-egy már ismerős, és berögzült dallam.

A szereplők és a karaktereik.

Ez lesz amivel viszont nem lesz egyszerű dolgom.

Megpróbálom tehát úgy leírni ezeket a sorokat, hogy a következő héten már ne az legyen a hírekben, hogy „javában dúl a polgárháború”. (Kíváncsi vagyok, hogy erre vajon ki emlékszik majd). Kezdjük hát azokkal, akikben az eredeti három részben nem kellett csalódnunk.

Kezdjük hát a már jól bevált szereplőgárdával, és a háttértörténettel. Mint az már a bevezető szövegből kiderül, a fél galaxis Luke Skywalker-t keresi, aki eltűnt, miután a tanítványai közül egy, ellene fordult, és lemészárolta az új Jedi rend majdnem mindegyik tagját. Ennek megfelelően Mark Hamill-t, azaz Luke Skywalkert a teljes film alatt összesen körülbelül 30-45 másodpercre látjuk, és számomra ez egy kicsit kiábrándító volt. Ahogy az is, hogy J.J. Abrams milyen sorsot szánt Harrison Ford-nak, azaz Han Solo-nak.

A pillanat, amikor Rey, és Finn, a Millenium Falcon két új pilótája csapdába esik az űrben, majd a légzsilipen dörömbölés hallatszik, és mindezek után belép a képbe a két legnagyobb „badass” az egész univerzumban, akkor egy pillanatra azért minden megáll. Han a már tőle megszokott stílusban egy rövid, de ütős monológgal közli, hogy végre haza értek, és pörög is tovább a film. Ezután a belépő után megkapunk mindent, amit ettől a párostól láttunk már az eredeti trilógia során. Kezdve azzal a „komikus” jelenettel, amikor Han és Chewie ismét két tűz közé kerülnek, mert van valamilyen adósságuk. Folytatva egészen addig, hogy rohamosztagosok kísérik ki őket a felszínre, és veszik őrizetbe a párost. Gyakorlatilag az eredeti három film klasszikusait élhetjük át ezek alatt a jelenetek alatt.

Viszont térjünk rá arra, amit még az előző bekezdés végén említettem. Kylo Ren, mint kiderül Kylo Ren, Han Solo, és Leia Organa fia. Akit Luke tanított, egészen addig, amíg az ellene nem fordult, és fel nem esküdött arra, hogy véghezviszi azt, amit Darth Vader elkezdett. Ennek az útnak a végén pedig csak sötétséget látok.

Ami végül sajnálatos módon be is következik, és Han a saját fia keze által egyesül újra az erővel. És bár a film szempontjából kellett bele egy ilyen csavar, hiszen ez volt az, amire a legkevésbé sem számított volna az átlag néző. Azonban végig gondolva, miért pont Han Solo? Miért pont neki kellett meghalnia? Kicsit olyan érzésem volt, mikor ezt a jelenetet láttam a vásznon, mint amikor már felnőtt fejjel néztem újra mind a 6 filmet, gyors egymásutánban, és mondtam azt magamnak, hogy Boba Fett, aki talán a leghíresebb fejvadász mind közül. Azért esik bele a szörny szájába, mert Han eltalálja a hátán lévő hajtóműveket, és ettől azok zárlatosak lesznek. Majd elrepítik a fejvadászt, akárhogy is nézem, ez azért nem vall rá.

Na, de igyekszem rövidre zárni, mert messze van még a vége. Szóval úgy érzem, és ezzel valószínűleg nem vagyok egyedül, hogy Han a karakteréhez nem megfelelő módon távozott az élők sorából. Ha viszont a filmhez megfelelő módot nézem, és az érzelmi töltetet, amit ezzel hozzá adtak a moziélményhez. Akkor azt kell mondjam, hogy Abrams, nem egy rúd dinamitot, hanem gyakorlatilag atombombát robbantott.

Ami pedig a többieket illeti. Finn, egy rohamosztagos, aki nem akar gyilkolni, és ez jól is van így. Sokan mondták, hogy a Star Wars-ban nem lehet ilyen, hogy abban nincs helye ennyi érzelemnek, ennyi változásnak, és főleg nem egy árulónak.

Viszont, ha ezek a cselekmények nem történnek pontosan, úgy, ahogy a vásznon láthattuk, akkor nem beszélhetnénk semmilyen karakterfejlődésről, és nem lehetett volna túl jó forgatókönyvet írni, ha nincsenek ezek az elemek. Igenis szükség volt arra, hogy Finn feladja azt, amire kiképezték, amire egész élete során próbálták „nevelni”. És ezzel egy olyan tagjává válik a lázadók maroknyi csapatának, aki hasonlóan bárki máshoz az eredeti trilógiában felbecsülhetetlen. Finn karaktere nagyon is szerethető, és a moziszékben ülve folyamatosan vártam, hogy vajon mi lesz a következő lépés, vajon eljön-e az a pillanat, amikor valami újabb fordulat következik be az ő életében?

És igen, nagyon sokszor ennek a vágyakozásnak eleget is tett a rendező, és maga a film is. Erre mi sem jobb példa, mint BB-8. (Tudom, tudom, ő csak egy droid, DE!) BB-8 gyakorlatilag ugyanolyan összetett személyiség, mint R2-D2, vagy bármely más élőlény / droid a galaxisban.

Emlékezzünk csak vissza, amikor R2 annyira ragaszkodott Obi-Wan-hoz, hogy képes volt elszökni az éjszaka közepén, csak azért, hogy megkeresse a Jedi mestert. BB-8 is ilyen, az ő karakterfejlődéséről persze nem sokat lehet elmondani, hiszen egy szavát (vagy mondjam inkább, hogy füttyét) se értjük. De ott van a háttérben minden, a bizalmatlansága Finn iránt, ami szép lassan hasonló kapcsolattá alakul át, mint R2 és Anakin, majd később Obi-Wan kapcsolata.

Térjünk át Rey-re, hiszen ő az akiről még nem szóltam egy szót sem, holott nő lévén talán vele kellett volna kezdenem, már csak az illendőség végett is. Szóval essünk neki (mármint nem Daisy Ridley-nek, bár erről lennének elképzeléseim… 😛 😀 ), de lássuk, hogy mit adott Rey a filmhez.

Sokaknak feltűnhet majd a hasonlóság Anakin és Rey között. Mindketten egy olyan bolygón élnek, ahol nincs más csak sivatag, hőség, csempészek, és gyakorlatilag a galaxis söpredéke. Ő is hasonlóképpen ért mindenhez, amihez kell egy plazmakulcs, és bármiben lemerem fogadni, hogy egy polarizálódott negatív energiacsatolást is gond nélkül ki tudna cserélni.

Na, de ki is ő, és mit ad hozzá a filmélményhez? Hát először megfordult az a furcsa gondolat a fejemben, hogy talán ő az a szereplő, akiről majd folyamatosan megy a találgatás, és kiderül, hogy ő Han és Leia lánya. Erre azonban egyértelmű választ nem igazán kapunk, és ha végig gondoljuk, akkor Leia biztosan nem hagyná magára a saját lányát. Szóval ezt az opciót ki is lőhetjük.

Rey először nekem egy kicsit különcnek tűnt, és azon kívül, hogy már nagyon kellett egy olyan női szereplő a film sorozatba, aki fiatal, és nem élt túlságosan kényelmes körülmények között, nem sok mindent tudtam volna róla mondani. Azonban végig gondolva, és végig ülve a történéseket, sokkal több mindent ad hozzá a történethez, mint amennyit mondjuk Padmé.

Mi is ez a sokkal több?

Egy érzelmekkel teli fiatal nő, aki attól függetlenül, hogy mi az eredeti célja, képes, és akar is segíteni másokon. Nem mellékesen ő az első olyan női főszereplő a szériában, akinek több jellemvonását, mondhatni több arcát ismerjük meg. Hiszen a kezdetekben nem más mint egy „kincsvadász” és itt a kincset természetesen alkatrészekként kell érteni. Nem sokkal Finn érkezése után kiderül, hogy ahhoz is van érzéke, hogy egy szállító hajót minden gond nélkül elkormányozzon a Jakku-n lezuhant csillagrombolók roncsai között, miközben TIE vadászok üldözik. Mindezek után Anakin eredeti fénykardját megérintve jön rá arra, hogy tud bánni az erővel, és bár először nem hajlandó elfogadni, hogy neki ezt az utat szánta a sors, de miután látja az új köztársaság pusztulását, már csak azért is használni próbálja a képességét, hogy segíteni tudjon másokon.

Rey szerepével, és a karaktert játszó színésznő válogatással sokan nem értettek egyet, de kérdem én, mikor volt olyan, hogy egy női főszereplő választással egyet értett volna bármelyik kritikus is? Carrie Fisher esetében talán, hiszen neki sok oldalát láttuk, a királyi kezdetektől, egészen addig, hogy minden gond nélkül lövi le a rohamosztagosokat az Endor-on. Ez pedig sokat segíthetett az ő elbírálásában. Natalie Portman-t a legtöbben gyűlölték, mint Padmé Amidala, és ezt nem igazán értem, hogy miért. Mármint való igaz, hogy nem az a három film volt a munkásságának legjobbja, de jól játszotta az a szerepet, amit rá osztottak.

Végül pedig.

Kylo Ren

A sötét oldal valahogy nem sikerült annyira ütősre mint vártam. Kylo Ren karaktertörténete persze nem mondom, hogy nem volt meglepő. Azonban emberünknek a maszkot én kötelezővé tettem volna, majdnem mindegyik jelenetében. És megcsináltam volna azt a trükköt, amit anno Darth Vader-el is, hogy a hangját utószinkronizáltam volna, mivel egyáltalán nem kelt félelmet, és nem sejteti azt, hogy legbelül a gonosszal magával van dolgunk.

Ami a Kylo Ren-t játszó színészt illeti, nos véleményem szerint túlságosan is gyerek feje van, és emiatt nem annyira hiteles az alakítása, mint amennyire lehetne. Hogy emlékezetes főgonosz-e, ettől függetlenül? Igen, a cselekedetei, az elkötelezettsége, hogy leszámoljon a Jedi renddel, egyszer, s mindörökre. A gyűlölete a köztársaság ellen, mind mind sokat nyomnak a latban, és ezzel egy olyan szereplővé teszik, aki Vader nyomdokaiba kíván lépni, és ezt azért inkább több, mint kevesebb részben meg is teszi.

Végső ítélet

Ha még nem láttad a filmet, akkor mindenképpen nézd meg, a 3D-s változat kötelező, mert sokat ad a filmhez, amikor minden apró részletet a csillagrombolókon szinte az orrod előtt látsz. A film nézése közben többször jegyeztem meg magamnak, hogy igen, úgy érzem, Csillagok Háborúját nézek, és ez sok mindent elmond. A karakterek szerethetők, és jól kidolgozottak, és a film hullámvasút effektusa is inkább fokozza, mintsem elrontja annak az összhatását. Rengeteg mindent adott J.J. Abrams ezzel a filmmel a Star Wars univerzumhoz. És sikerült maradandót alkotnia.

(És bár tudom, hogy sok mindenről nem beszéltem, és sok szereplőt, vagy éppenséggel jelenetet kihagytam ebből a review-ból, de ebből is látszik, hogy mennyire komplex, és összetett film lett az Ébredő Erő. [Arról már nem is beszélve, hogy a spoileres review-k YouTube-n, körülbelül 45-50 percesek, és azt mind cikkbe foglalni nem lett volna érdemes] )

Ha tetszett ez a cikk, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több embert elérhessünk. Ha szeretnétek értesülni további akciós ajánlatokról, a heti hírekről, illetve minden egyéb tartalmunkról, akkor iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül, vagy kövessetek minket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén.

Köszönjük, hogy ismét velünk tartottatok! Sziasztok!


icon-facebook-50x50       twitter_Color_Icon     instagram-logo-homepage-50x50   tumblr-50x50

Szutor Márk

Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
YouTube: http://www.youtube.com/user/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com

© Szutor Márk
Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©

F-35 Lightning II, egy újabb élmény

A mai nap során egy különleges élményre invitálnálak titeket.

Hétfőn ugyanis ellátogattam a FlighSim Centre-be, hogy kipróbáljam az F35 Lightning II szimulátorukat, egy fél órás repülés erejéig.

Nem is húznám tovább az időt, lássuk, hogy mire számíthattok, ha Newcastle-ben jártok, és ellátogattok hozzájuk.

Flightsim Centre elérhetőségei.

Weblap: http://www.flightsimcentre.com/
Email: thesimcentre@gmail.com
Facebook: Flight Sim Centre
Twitter: http://www.twitter.com/flightsimNE
Cím: Unit 5, Gibson House, Brunswick Industrial Estate, Newcastle upon Tyne, NE13 7GB

Amennyiben Budapesten szeretnétek hasonló élményben részesülni, akkor mindenképpen javasolnám, hogy látogassatok el a PremiAir Simulation Kft-hez.

Weblap: http://www.repulogepszimulator.hu
Telefon: +36 20 2 737 800
Facebook: PremiAir Simulation
Cím: 1051 Budapest, József Attila utca 22

Köszönjük, hogy velünk tartottatok! Sziasztok!

Ha tetszett ez a cikk, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több embert elérjen. Amennyiben nem szeretnétek lemaradni a további tartalmainkról sem, akkor kérlek iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül. Illetve kövessetek bennünket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén.


icon-facebook-50x50       twitter_Color_Icon     instagram-logo-homepage-50x50   tumblr-50x50

Szutor Márk

Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
YouTube: http://www.youtube.com/user/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com

© Szutor Márk
Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©