Sziasztok!

Ismét szombat van, és ez azt jelenti, hogy újabb könyvajánlóval kedveskedünk nektek.

Az elveszett jelkép 2009 szeptemberében jelent meg a külföldi boltok polcain először, ami azonnal az év egyik bestsellere lett. Nem is csoda, hiszen hasonlóképp épül fel, mint a többi regénye.

A Szent Grál, a Vatikán rejtélyei vagy éppen egy világméretű népességirtás lehetősége után a szabadkőműveseket találjuk a középpontban, ami éppoly érdekes, mint a korábban említett témák bármelyike.

Ismét egy olyan könyv, ami egyszerűen letehetetlen. Folyamatosan, néhol túl lassan és részletesen építi fel a cselekményt, míg egyszer csak az olvasó a végkifejlettel szembesül. Mindezek ellenére nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem olvashatunk sok újat a regényben.

Az alapkoncepció a szokásos. Dan Brown harvardi szimbólumkutató professzorának, Robert Langdonnak újabb kalandját olvashatjuk. Mint ahogy lenni szokott, ismét az akarata ellenére csöppen bele egy összeesküvésekkel és titkokkal teli világba.

Rövid bevezetés

Robert Langdon azért utazik Amerika fővárosába, hogy este a Capitoliumban a szabadkőművességről tartson előadást. Pillanatokkal az érkezése után egy szokatlan tárgyat találnak az épületben. Langdon azonnal felismeri, egy misztikus meghívás, ami a világ legősibb tudásának megismeréséhez vezet.

Miután mentorát és jó barátját Peter Solomont brutálisan elrabolják Robert kénytelen elfogadni az invitálást vagy megölik Petert. Egy éjszaka alatt rejtélyes feladványok sorozatát kell megoldania akárhova is vezetik őt. Egyből egy rejtett világban és sosem látott helyszíneken találjuk magunk, amik Washington nagyobb látványosságai körül játszódnak, mint például a Capitolium a Smithsonian Múzeum valamint a Kongresszusi könyvtár.

A könyv negatív hőse Malakh, akinek sikerült a szabadkőművesek legmagasabb körébe bekerülnie. Csak azért tette ezt, hogy belülről rombolja szét a társaságot valamint, hogy kiderítse és leleplezze a legnagyobb titkaikat. Továbbá bonyolítja a helyzetet, hogy a CIA is a képben van, akik szemmel tartják Malakhot és igyekeznek Langdont távol tartani, hogy ne avatkozzon bele a dolgaikba.

Természetesen nem hagyta ki az író a gyönyörű és karizmatikus női főszereplőt sem aki Kathrine Solomon, az elrabolt Peter Solomon testvére, és nem utolsósorban sikeres tudós. Tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy intellektuális szempontból Langdonnal azonos szinten van.

Néhány gondolat

Őszintén úgy gondolom, hogy Dan Brownnak nem az asztala a nagyon összetett karakterek. Viszont számomra a CIA biztonsági főnöke Inoue Sato az, aki talán a legmeghatározóbb személyiség volt ennek ellenére. Őt nevezném a könyv legjobban sikerült szereplőjének. A második világháborút megjárt láncdohányos, akinek minden egyes mozzanata zseniális. Aki elolvassa Az elveszett jelképet, az rájön, hogy miért pont őt tartom a legérdekesebbnek.

A helyszínek ugyanúgy vannak leírva, ahogy a többi könyvében. Olyan részletességgel, mintha mi magunk is ott állnánk, miközben a sorokat olvassuk. Se túl hosszú viszont se nem túl rövid a regény. A történet gyorsasága egyenletes volt, legalábbis számomra. A karakterfejlődés rendben van, valamint a csavar a végén bár előre láthatónak nem nevezném sejteni lehetett valami hasonló bekövetkezését.

Habár szeretem a Dan Brown könyveket ez egyértelműen nem tartozik a kedvencek közé. Az összes könyvét elolvastam és szerintem, akik A Da Vinci kódot és Az angyalok és démonokat elolvasták ezt is el fogják.

Kiknek ajánlom

Azoknak akik szeretik a misztikus társaságokat, ősi titkokat és legendákat. Nem félnek a kicsit hosszabb ideig tartó történetektől és nem vesznek el a részletekben. Azt garantálhatom, hogy ez a könyv akkor pont nekik készült.

Remélem tetszett ez a cikk és legközelebb is lesz kedvetek elolvasni a következő könyvajánlót!

Amennyiben igen, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több emberhez elérjen. Ha nem szeretnétek lemaradni a további tartalmainkról sem, akkor kérlek iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül. Valamint kövessetek bennünket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén.

Mégegyszer köszönjük, hogy ismét velünk tartottatok! Sziasztok!