Netflix & Chill: Star Trek Discovery – Battle at the Binary Stars (Season 1, Episode 2)

Ahogy ígértük, már itt is vagyunk a következő résszel.

Mely gyakorlatilag egy rövid összefoglalót hozott nekünk arról, hogy mit is láthattunk az elmúlt negyvenöt percben.

És, hogy Michael Burnham miként próbálta meg menteni a menthetetlent.

Mindezzel persze csak annyit sikerült elérnie, hogy mire a legnagyobb szükség lett volna a szakértelmére, addigra parancsmegtagadásért, illetve fegyelemsértésért a hajózárkában találta magát.

Kapunk mindezek mellé jó néhány flashback-et, Michael gyerekkorából, és a Georgiou kapitánnyal való első találkozásáról. És bár elismerem, hogy az ilyen jelenetek sokat nyomnak a latba, hogy megismerjük a karakterek háttértörténetét, akik miatt innentől kezdve valószínűleg a képernyőre szögezzük majd hetente egyszer a tekintetünket.

Mégis úgy érzem, hogy ez a lépés talán egy kicsit túlságosan is korai volt, és bőven megállta volna a helyét az epizód későbbi jelenetei között. Kifejezetten akkor, amikor Burnham vulkáni gondozója ismét feltűnik.

Ahogy megérkezik a csillagflotta erősítése az adott helyszínre, úgy a dolgok ismét hamar eszkalálódnak, és a 24 Klingon ház zászlóshajói, valamint a Föderációs flotta között egy nagyobb csata alakul ki. Ami a nagyjából háromszoros Klingon túlerő miatt már a kezdet előtt sem ált túl fényesen.

Itt azonban még egy apró megjegyzés a CGI-al, illetve a kreatív csapat munkájával kapcsolatban. Bár azt tökéletesen meg tudom érteni, hogy az úgynevezett “lens flare”-re miért van szükség ennyi helyen. Azt már abszolút nem, hogy miért kellett meghagyni a “J.J.verzum” által kialakított képet a fézerekről, és a hajók fegyverzetéről. Annyi Star Trek sorozat ezelőtt nem volt hajlandó szakítani a hagyományokkal. Ennek most miért kellett?

Nade visszatérve a történetre. A csata során természetesen újabb példákat láthatunk arra, hogy a Klingonok mennyire jó harcosok a saját területükön, és arra is, hogy mennyire elkeseredetten képesek küzdeni az emberek. Amennyiben van egy olyan ok mindezek mögött, melyről azt gondolják, hogy segíthet a jövőjükön, és a túlélésükön.

Bőven kapunk részleteket Burnham gondolatmenetéből is, amikor a cellájában felkeresi őt vulkáni mestere. Ha mást nem egy emlékkép, illetve egy mentális kapcsolat segítségével. Mely lehetőséget biztosít nekik arra, hogy egy kicsit maguk között tudjanak diskurálni arról, hogy mi is történt, és arról, hogy vajon melyik a helyes út, és melyik nem.

Itt ismét volt egy olyan érzésem, hogy a forgatókönyvírók jó pár easter-egg-t szerettek volna elrejteni már az első részek során, ezzel megalapozva a hard-core rajongótábor szeretetét, vagy utalátát. Legalábbis az, ahogy Michael a fedélzeti számítógépet próbálja meggyőzni arról, hogy miért lenne morális lépés lekapcsolnia a cellájának erőterét. Az kifejezetten a Voyager, Dreadnought részét juttatja eszembe, mikor is a Voyager főgépésze próbálja meggyőzni egy általa programozott tömegpusztító fegyver számítógépét arról, hogy a célpont melyet válaszott több ezer fényévvel van attól, ami az eredeti cél lett volna

Eddigre a U.S.S. Shenzou már hatalmas károkat szenvedett, és az egyetlen lehetőségük arra, hogy megállítsák a Klingonok tovább nyomulását, az csak úgy tűnik lehetségesnek, (cliché moment coming) ha a kapitány egy öngyilkos küldetésen feláldozza magát a személyzet érdekében. És saját maga kormányozza el a kis járművet a Klingon hajó nyakához, hogy ott felrobbantsa a photon torpedó tölteteket, megsemmisítve ezzel a hajó nyakát.

Ekkor kapcsolódik be azonban a képbe ismét Burnham, aki mindeddig a hídon állt, és hallgatta, ahogy a kapitány kidolgozza ezt a tervet. Nem kell persze sok győzködés ahhoz, hogy módosítsanak mindezen, és egy szabotázs akcióval bénítsák meg az ellenséges hajót. Miután ez megtörténik a kapitány, és elsőtiszt át transzportálnak a Klingon hajóra, hogy elfogják a Birodalom friss vezetőjét, és ezzel ismét térdre, vagy, ha mást nem a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék az ellenfeleiket.

Az akció azonban nem megy olyan simán, mint azt eltervezték, és a tűzharc közepette Michael-nek nincs más választása, mintsem megölje a Klingont, ezzel mártírt csinálva belőle. És elindítva olyan események láncolatát, melyek megszabják majd a következő részek hangulatát, és történéseit.

Zárójelenetként, Burnham hadbírósági tárgyalásának végét követhetjük még, mely során a tiszt bűnösnek vallja magát az ellene felsorolt vádak mindegyikében. És ennek megfelelően az admiralitásnak nincs más választása, minthogy életfogytiglani börtönbűntetésre ítélje Michael-t.

Itt pedig elsötétül a kép, és ezzel lezárult a Star Trek Discovery első két része.

A következő epizóddal október másodikán 21:00-kor jelentkezünk. Addig is, ha tetszett ez a cikk, akkor kérek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több emberhez elérjen. Amennyiben nem szeretnétek lemaradni a további tartalmainkról sem, akkor kérlek iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül, illetve kövessetek bennünket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén.