Állásinterview-k Angliában

Hát elérkezett ez a pont is az életetek során. Elköltöztetek a szülővárosotokból, megtaláltátok az első lakásotokat.

Megigényeltétek a National Insurance Number-t, regisztráltatok a Universal Jobmatch-re, az első személyes beszélgetésetek is megvolt már a JobCentre-ben.

Most pedig végre megcsörrent a telefonotok, mivel a munkátok gyümölcse beérett, és állásinterview-t kínálnak fel nektek.

Jól hangzik, ugye?

Na, hát még mielőtt előre szaladnánk, azt azért szeretném tisztázni, hogy amit most bemutatni készülök, az leginkább az ügyfél fókuszú állásokra lesz jellemző. Ezalatt főleg a telefonos ügyfélszolgálatos, illetve a különböző üzletekben, esetlegesen reptereken lévő asszisztens állásokra jellemző interview stratégia.

Bár egyre több cég, kezdte el alkalmazni mindezt, tehát jó eséllyel, mire ez a cikk megjelenik, és mire ezt olvassátok már ez lesz az elfogadott norma.

Az első telefonhívás.

Ez nagyjából abból fog állni, hogy az adott cég HR-esei közül valamelyikőjük felhív, és leellenőrzi majd a személyes adataidat, mindezek után pedig tájékoztat, hogy Te vagy az egyik olyan lehetséges ember, akit felvettek a várólistára. Azonban még mielőtt további részletekbe bele tudna menni, annyit kérne, hogy az email címedet ellenőrizzétek le, mivel oda küldenie kell egy pár linket, egy online teszt felülethez, és az ott található teszteket 24 órán belül lehetőség szerint el kéne végezni. Amennyiben pedig ezen a teszten is átmentél, akkor jöhet egy telefonos interview.

Online tesztek

Na ez az amiből gyakorlatilag rengeteg féle variáció van. Az első az a klasszikus, adott egy szituáció, illetve négy válasz lehetőség, válassza ki a legjobbat, és a legrosszabbat, majd klikkeljen a következő kérdés gombra. Ezek idegörlő feladatok, nagyjából 25-35 perc alatt lehet rajtuk végig menni, és valójában nem arra mennek ki, hogy felmérjék, hogy egy adott helyzetben, hogy döntenénk. Hanem arra, hogy mennyire tudunk koncentrálni, ugyanis a nagyjából 50-100 kérdés valójában csak 5-10, folyamatosan ismételve. Nyilván oly módon, hogy a kérdések, és a kérdésekre adható válaszok másképp vannak megfogalmazva, mint az előzőekben.

Mindezek után még nagy valószínűséggel lesz egy másik teszt, ami fele ennyi ideig tart majd, és ott nem a legrosszabb, vagy a legjobb lehetőségeket kell kiválasztani, hanem mind a négy lehetőséget „pontozni” kell, a saját döntéseink alapján.

A második verzió ami felmerülhet ezen online tesztek között, az a hallott szövegértés, és gépelési precizitást, és gyorsaságot felmérő tesztek valamelyike. Ezeknél általában az email előre figyelmeztet, hogy Apple eszközökről, (ide értendő bármely Apple eszköz) valamint okostelefonokról, és tabletekről ezek a linkek nem nyithatóak meg. Illetve az Internet Explorer böngésző használata ajánlott a kitöltéshez. Ami ugye nyilván egy rossz vicc.

Google Chrome-al is tökéletesen működnek ezek a tesztek, viszont Apple eszközökkel, és egyéb fizikai billentyűzettel nem rendelkező eszközökkel valóban esélyünk sincs a kitöltésre.

Hogy is néz ki ez a valóságban?

Miután elindítottuk a tesztet, először egy teszt képernyő tárul elénk, ahol leellenőrizhetjük, hogy megfelelő-e a hangerő, illetve, hogy működik-e a fejhallgatónk (ami úgyszintén ajánlott ezekhez a tesztekhez). Amennyiben igen, akkor a következő képernyőn egy olyan felület fogad minket, ami egy régi címkéző programra emlékeztet. A mezőkben a hallott referencia számot, titulust, keresztnév kezdőbetűjét, vezetéknevet, illetve címet, irányítószámot, és telefonszámot kell megadni a hallott instrukciók alapján.

Ezek nagyjából öt perces tesztek, és igazából végtelenítettek, valamint mivel rengeteg cég alkalmazza ugyanezt a szoftvert azon munkakeresők tesztelésére, akiket interview-ra szeretnének hívni, hogy ha többször egymás után tölti ki az ember a tesztet, akkor némelyik felvillanó ablaknál a név hallatán már tudni fogja, hogy mi a telefonszám, vagy a cím első sora. Ezzel is megkönnyítve, és lerövidítve azt az időt, amit egy képernyőn töltünk.

Miután ezzel végeztünk, némelyik vállalkozás még ugyanúgy beszúrja a már fentebb említett első verziót is a tesztek közé. Avagy egy rövid nagyjából 30-45 másodperces videókkal illusztrált szituációs gyakorlatot tár elétek.

A harmadik verzió, és eddig ez az amivel nem találkoztam túl sokszor, de ez nem jelenti azt, hogy nem elterjedt. Ez a videó interview. És nem sajnálatos módon ezt nem úgy kell érteni, hogy a HR-esek elkérik a Skype elérhetőségeidet, vagy elküldenek neked egy kliens verziót a Cisco WebEx meeting-hez, és azon keresztül felhívnak. (Bár ilyen is létezik)

Nem ezt ebben az esetben úgy kell érteni, hogy egy olyan platformot kapunk miután megnyitottuk az email-t. Amiben először egy gyakorló résszel találkozunk. Itt beállíthatjuk a mikrofonunkat, illetve a webkameránkat. Letesztelhetjük, hogy halljuk-e, illetve látjuk-e a kérdést ami a kijelzőn megjelenik. Majd mindezek után felvetjük az adott kérdésre adandó válaszunkat, és vissza nézhetjük mindezt.

A gyakorlás befejeztével ugyanez élesben. A kérdések 30 másodpercig jelennek meg a kijelzőn, de lehetőség van arra, hogy hamarabb is választ adhassunk minderre. Érdemes azonban végig várni a 30 másodpercet, mert annyi idő bőven elég a kérdés értelmezésére, és ha mást nem az első pár mondat átgondolására.

Ezek után kettő perc áll rendelkezésünkre a kérdés megválaszolására, természetesen ezt sem vagyunk kötelesek kihasználni, így tehát, ha úgy érezzük, hogy az egy perces monológunk elég volt ahhoz, hogy teljes mértékben megfeleljünk az adott feladvány követelményeinek, akkor állítsuk le a felvételt, és mehet a következő kérdés.

Ha pedig mindezekkel sikerült végezni, akkor nincs más dolgunk, mint elküldeni az eredményt, hátradőlni, és reménykedni a legjobbakban.

Nagyjából 24 óra az az idő, ami eltelik miután kitöltöttük a tesztet, és valaki ismét felhív minket, hogy hogy sikerült. Tegyük fel, hogy sikeresen adtuk meg a válaszokat, ez esetben igyekeznek egy kicsit éreztetni veled, hogy egyébként büszke lehetsz magadra, illetve, hogy gratulációjukat fejezik ki. Azonban még mielőtt behívnának, azelőtt egy 35-45 perces telefonos beszélgetésen még át kéne esni, ami természetesen egy következő interview fázis.

Ezen telefonos interveiw-k során a legtöbb esetben ugyanazokat a kérdéseket teszik majd fel nektek, mint amiket majd a személyes elbeszélgetés során is kaptok. És általában arra fókuszálnak majd, hogy minél kompetensebb és releváns tapasztalatokra világítsanak rá.

Például.

Az egyik kérdés (főleg az olyan állásoknál amiknél személyesen, vagy telefonon kell ügyfelekkel foglalkoznotok) a következő lesz.

Tudnál-e mondani egy példát arra, amikor egy panaszos ügyféllel kellett foglalkoznod? Mi volt a szituáció, és hogyan oldottad meg?

Természetesen itt rossz válasz nincs, legalábbis a szó szoros értelmében nincsen. Azonban itt leginkább a kulcsszavakra kell építeni az egészet, és arra, hogy az állás szempontjából is valamilyen szinten releváns legyen az amit majd felhoztok.

Itt egy olyan ami jónak minősülhet.

Erre a kérdésre igazából több példát is fel tudnék hozni, de úgy gondolom, hogy ez amit most prezentálni fogok az, amely mind közül a legjobb. Amikor a XXXX cégnél dolgoztam, YYYYY beosztásban, már éppen a műszakom végéhez közeledett a nap, és az utolsó telefonáló egy régi ügyfele volt cégünknek. Panaszt tett arra, hogy nem tudja használni a hitelkártyáját, és mivel nem Magyarországon tartózkodik, ennek megfelelően ez a hívás is egy vagyonba kerül.

Ekkor felajánlottam neki, hogy a költségek csökkentése érdekében visszahívom (mivel erre az iroda, és a management is lehetőséget biztosított már a kezdetektől). Amit elfogadott, és ezzel már kis mértékben tudtam enyhíteni az ügyfél frusztrációját. Miután átestünk a kötelező biztonsági ellenőrzéseken, és ellenőriztem az ügyfél számláját, az alapján már egyértelművé vált, hogy nem a rendszereinkkel van a hiba, így megkértem, hogy fáradjon a legközelebbi ATM-hez, és próbáljon meg pénzt felvenni a hitelkártyájával.

Miután ez sem vezetett sikerre, ebből már egyértelmű volt, hogy a kártya a hibás, és felajánlottam a hölgynek, hogy amennyiben a betéti kártyája működik, akkor egy ideiglenes betéti kártya hitelt felajánlunk arra a számlára, minden extra költség nélkül. És amennyiben ezt elfogadja, akkor azonnal megrendelem az új hitelkártyáját is, szóval mire vissza ér Magyarországra, addigra az is vele lesz.

(Itt általában bele kérdeznek a dologba, hogy mi történt ez után? De, ha látják rajtatok, hogy már a történet lezárása következik, akkor hagyják, hogy végig mond.)

Az ügyfél természetesen beleegyezett a dologba, és megköszönte a segítségemet, majd a pláne az egészben az volt, hogy amikor visszatért (mint kiderült Ausztráliából) akkor bejött az irodába, hogy személyesen is megköszönje a segítségünket, és azt, hogy ennyire készséggel álltunk a rendelkezésére.

FONTOS

A felhozott példákban minden egyes alkalommal egyes szám, első személyben beszéljetek, tehát ne az legyen a mondataitokban, hogy „mi megoldottuk, mi javasoltuk, stb.” erre ugyanis nagyon kényesek, és harapósak a HR-esek.

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekből egy telefonos interview során általában négyet kaptok majd, és mindezek után nagyjából öt perc várakozás jön, amíg a telefonos ügyintéző még egyszer felméri a válaszaitokat, majd visszatér (a remélhetőleg) pozitív eredménnyel. Tájékoztat majd arról is, hogy mik azok, amiket a személyes elbeszélgetésre mindenképpen magatokkal kell majd vinnetek. Illetve a beszélgetés, helyszínéről, időpontjáról, és a telefonszámról arra az esetre, ha késnétek, vagy bármi probléma adódna. Illetve még egyszer leellenőrzi majd az email címeteket, hogy oda is el tudja küldeni a megerősítést erről.

Mik azok amiket mindenképpen el kell majd vinnetek a személyes interview-ra?

Általában a lista következőket tartalmazza.

  • Kinyomtatott önéletrajz
  • Útlevél (vagy brit állampolgárság esetén Születési Anyakönyvi Kivonat)
    • FONTOS: Munkavállaláshoz bármely EU-s országban kibocsájtott személyi igazolvány általában nem elég, néhány cég azonban elfogadja ezeket ha mást nem a személyazonosság igazolásának céljából
  • Bármilyen meglévő vízum, vagy a vízummentességet igazoló dokumentum
    • EU-s országok esetében ez természetesen az útlevél
  • Valamilyen lakcímet igazoló dokumentum, amely három hónapnál nem régebbi.
    • Bankszámlakivonat
    • A DWLA által kibocsájtott vezetői engedély
    • Energiaszolgáltatótól, vagy internetszolgáltatótól származó számla
    • Lakásbérleti szerződés
    • Főbérlői igazolás (amelyet nem minden főbérlő tud kiállítani, de elfogadott)
    • Bármilyen levél, amely Őfelsége Kormányától érkezett (HMRC vagy DWP fejléces levél, esetleg a JobCentre Plus-tól kapott tájékoztatók)
  • National Insurance Card, vagy a National Insurance Number-t igazoló levél
  • Bankszámlakivonat
    • Amennyiben ezt külön feltüntetik, akkor a bankszálmakivonat nem fogadható el lakcímigazolásként

És nagyjából ennyi, ez a lista persze vállalkozásról – vállalkozásra változhat, de ezek azok amik a leggyakoribbak.

Azonban ne tévesszen meg senkit a személyes elbeszélgetés fogalma, néhány esetben, főleg telefonos ügyfélszolgálatos munkák során. A személyes elbeszélgetés valójában egy csoportos felmérés, amit még az interview napján kiértékelnek. Majd visszahívnak annak az eredményével. Ezt persze nem mindegyik vállalat csinálja így, azonban jó, ha tudjátok.

A csoportos felméréseknek is két fajtája létezik, az egyik, amikor a csoportot nem osztják fel kisebb csapatokra, ebben az esetben pedig általában még egyszer letesztelik a hallás utáni szövegértési képességeiteket, valamint a helyesírásotokat.

A másik, amikor kisebb nagyjából 3-5 fős csapatokra osztanak titeket, és ekkor nem csak az egyéni kompetenciáitokat, hanem azt is vizsgálják, hogy miként tudtok együtt dolgozni olyanokkal, akikkel életetekben (nagy valószínűséggel) először találkoztatok.

Ha ezen tesztek valamelyikén is megfeleltetek, akkor már nincs más hátra, mint a valós személyes elbeszélgetés. Melyre a fentebb említett dokumentumokat úgy szintén jó, ha elviszitek.

Itt a lehetőségek tárháza mind kérdések, mind szituációk alapján végtelen. Azonban számíthattok arra, hogy itt is a kompetenciátokon fog múlni majdnem minden. Hasonlóan hosszú, és kibeszélős válaszokat kell majd adnotok, illetve néhány cég bevezette az úgynevezett szerepjátékokat is.

Ezen szerepjátékok esetén kaptok körülbelül öt percet a felkészülésre. A szerepjáték részleteit természetesen megkapjátok egy A4-es lapon, és ennek megfelelően tudtok majd döntéseket hozni, és a szituációban úgy helyt állni, mint ahogy azt a valóságban is tennétek.

Például (maradva a fentebb említett bankkártyás helyzetnél)

Az ABC Company Ltd ügyintézőjeként dolgozol, és a napod első hívásához készülődsz. Mikor végre elérkezik a pillanat, akkor egy panaszos ügyfeled van, aki mindenképpen az adott telefonhívás során szeretne megszabadulni a már régóta fennálló problémától.

A gyakorlat célja nem az, hogy felmérjük mennyit tudsz a banki procedúrákról, valójában a problémamegoldó képességeket, és a kommunikációs képességeidet szeretnénk megismerni.

A probléma forrása:

  • Az ügyfél részére már a harmadik kártyát rendelte meg a cég, azonban a harmadik alkalommal sem működik a kártya.

Lehetséges megoldások

  • Új kártya rendelése az ügyfél részére, Visa Debit Contactless funckióval
    • Az új kártya rendelése díjmentes
    • Nagyjából 5 munkanap mire megérkezik
  • A jelenlegi kártya letiltása, és újra aktiválása a rendszerben
    • A kártya újra aktiválása nem oldja meg a problémát amennyiben az a kártyán lévő chip hibás
    • A kártya letiltása és újra aktiválása nem biztos, hogy működik, mivel a rendszer ezt csak azokban az esetekben engedi, ha a kártyát egy ATM nem adta ki a tranzakció után

A probléma megoldásához mindenképpen szükséges lesz az ügyfél számláját megnyitni, ehhez pedig a személyes adatait ellenőrizni kell.

A lehetséges opciók:

  • Név
  • Születési dátum
  • Lakcím első sora, illetve irányítószám
  • Sort-code, és a bankszámlaszám utolsó három számjegye

Ez nagyjából az a feladat amit kaphattok, természetesen cégtől, és a vállalat gazdaságban elfoglalt szférájától ezek változhatnak. De a lényeg ugyanez. Az öt perc felkészülés után amennyiben úgy érzitek, hogy nem vagytok elég magabiztosak ahhoz, hogy szemtől szembe csináljátok végig a szerepjátékot. Akkor a legtöbb cég megengedi, hogy erre az öt-tíz percre, hátat fordítsatok az interview-t készítő embereknek.

Amennyiben erre persze nincs igényetek, akkor sincs semmi gond, csak jelezzétek, hogy nem szeretnétek hátat fordítani senkinek. Ez a döntés azonban nem minden esetben van a Ti kezetekben, mivel sokszor az aki az interview-t készíti fogja azt mondani, hogy ő ha lehet megfordulna.

Sem pozitív, sem negatív elbírálásban nem részesül az, aki az ilyen esetekben hátat fordít, vagy épp ellenkezőleg cselekszik. A szerepjátékok célja ugyanis az, hogy felmérjék, a problémamegoldó képességeiteket, egy valós helyzetben.

Remélhetőleg tudtam segíteni az interview-kkal kapcsolatban. Természetesen ez a cikk nem teljes mértékben átfogó tartalom, ami az angliai interview-kat illeti, de amennyiben kérdésetek lenne azzal kapcsolatban, hogy egy adott állásnál mire számíthattok, akkor írjatok nekünk alábbi elérhetőségeink bármelyikén.

Ha pedig szeretnétek egy olyan szolgáltatónál bankszámlát nyitni, akik teljes mértékben megfelelnek az Európai szabályozásnak. Illetve ezzel együtt akár 8 perc alatt megkaphatjátok a számlaszámotokat, úgy ne is menjetek messzebb mint az N26.

1280px-n26_logo

A fentebbi képre kattintva el is indíthatjátok az adott folyamatot, és alig egy hét alatt már a kártyátok is nálatok lehet!

Ha tetszett ez a cikk nyomjatok rá egy like-t, és iratkozzatok fel. Továbbá ne felejtsétek el megosztani az ismerőseitekkel, akár csak magát a bejegyzést, akár a Facebook oldalunkat. Minden elérhetőségünket megtaláljátok lentebb. Hamarosan újabb cikkel jelentkezünk ezúttal egy termékbemutatóval. Addig is köszönjük a figyelmet!

Addig is azonban, még egy videó, ami megmutatja, hogy mit NE tegyetek! 😀

Ha tetszett ez a cikk, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több embert elérjen. Amennyiben nem szeretnétek lemaradni a további tartalmainkról sem, akkor kérlek iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül. Illetve kövessetek bennünket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén.


icon-facebook-50x50       twitter_Color_Icon     instagram-logo-homepage-50x50   tumblr-50x50

Szutor Márk

Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com

© Szutor Márk
© Copyright by M&D’s Blog Since 2014

Reklámok

Egy bevándorló véleménye az EU Referendumról

Sziasztok! A mai nap során egy olyan témával készültem számotokra, ami igazából sok mindenkit nem fog érinteni, ettől függetlenül azonban szeretném kifejezni a véleményemet a BRExit-tel kapcsolatban. EU-flag

Mi is az az EU Referendum, avagy BRExit?

Mivel nem követtem az ezzel kapcsolatos híradásokat az otthoni médiában, így nem tudhatom, hogy mi az amit tudtok az adott helyzetről, illetve, mi az amiről tájékoztatást kaptatok. Így tehát kezdjük az elején.

Union_Flag_and_St_Georges_CrossAz Egyesült Királyság miniszterelnöke, David Cameron, 2013-ban egy kampánybeszéde során bejelentette, hogy amennyiben 2015-ben megnyeri a választásokat, akkor mindenképpen szavazást indít az ország EU tagságáról. Természetesen, mint ahogy ezzel Ti is tisztában lehettek a tavalyi év során David Cameron, és a konzervatív párt nyereséggel zárta a 2015-ös választásokat. És a 2016. április 15-én elindult a BRExit kampány, amivel lehetőséget szeretnének biztosítani a lakosságnak arra, hogy 1975 óta először mondhassák el a véleményüket arról, hogy az Egyesült Királyság tagja maradjon-e az Európai Uniónak, vagy sem.

A szavazók, akik csak és kizárólag Brit állampolgárok lehetnek a cikk megjelenésének időpontjától kezdve, egészen este 10 óráig nyújthatják be szavazataikat az erre kijelölt helyiségekben. Majd mindezek után a rákövetkező napon meg is történik a szavazás eredményeinek összegzése, és ezeknek a bejelentése.

Ami elég figyelemreméltó, ha számításba vesszük, hogy az Egyesült Királyság területén 64.88 millió ember él. Ebből az EU-s állampolgárok száma az áprilisi adatok alapján nagyjából 3 millióra rúg, akik életvitelszerűen élnek itt.

Mi áll a döntés mögött?

Nos megmondom őszintén ez az amire nagyon kevés rálátásom van, de az elmúlt évek, vagy inkább hónapok migráns válsága lehetett egy olyan döntés ami miatt már 2013-ban napirendre kerülhetett egy ilyen népszavazás előkészítése.

Végig néztem ezek mellett a propaganda anyagokat is, és a legtöbb ilyen, amit nem a konzervatív párt, hanem a UKIP (UK Independece Party) adott ki, azzal próbálják meggyőzni a szavazókat, hogy hamarosan Albánia, és Törökország is részese lesz az EU-nak, és emiatt kellene a kilépést támogatni.

Arra azonban a UKIP vezetője Nigel Farage már nem jön rá, hogy a legnagyobb probléma ami jelenleg az Egyesült Királyságot sújtja az nem az EU-s állampolgárok bevándorlása. Hanem pont azoké, akik jelenleg az EU határain kívülről érkeznek valóban menekültként, és nem munkavállalóként. És nem a bevándorlás ellen vagyok, sem az ellen, hogy tegyük fel bárki Pakisztánból, Irakból, Iránból, vagy a világ bármelyik másik országából idejöjjön. Azonban azt kellene belátnia a kormánynak, illetve inkább úgy mondanám, hogy azoknak a pártoknak, akik jelenleg az ellen vannak, hogy az Egyesült Királyság az EU-ban maradjon, hogy a Home Office (avagy Bevándorlási Hivatal) az az intézmény akik a legtöbb esetben még, ha jól is végzik a munkájukat, az illegális bevándorlást ők sem tudják megakadályozni, és ezen az EU-ból való kilépés sem segítene.

További hátrányok

Egyik ismerősöm Facebook posztjára lettem figyelmes a mai nap során (2016. június 21. [a szerk.]) (utólag is köszönöm Lawrence). Aki a következőket írta:

“Oké, tudom, hogy csütörtök az EU referendum napja, és ez  az egyik legfontosabb döntés, amit saját magadért, és a gyermekeidért fogsz meghozni. A legutolsó szavazáson sajnos nem vehettem részt, mivel még túl fiatal voltam. A legtöbbetek az alapján fog szavazni, hogy személyesen titeket hogyan érintene a döntés kimenetele. Azonban nekem van egy problémám. Az elmúlt időszakban a font árfolyama folyamatosan zuhant, mivel a befektetők azt gondolják, hogy kilépünk. – Amennyiben ez megtörténik, mindenki, mindkét oldalon egyetért azzal, hogy ez az árfolyam tovább fog zuhanni, amennyiben pedig maradunk, akkor ez elkerülhető, és ugyanúgy elkezd majd kúszni felfelé, mivel stabilizálódott a helyzetünk. Tervezek elmenni Lanzarote-ra szeptemberben, és ez lehet az egyetlen külföldi nyaralásom az elkövetkezendő években, mivel nem engedhetem meg magamnak, a font árfolyamának további csökkenését, és ezzel együtt a napsütötte kikapcsolódást. Meg kell hoznom tehát egy döntést a holnapi nap során – (2016. június 22. [a szerk.]) – vegyek-e magamnak nagyjából 1.000 font értékben Eurót, egy mostani alacsony rátán, ami biztosan rosszabb lesz, ha kilépünk csütörtökön, vagy reménykedjek abban, hogy maradunk, és várjak addig amíg az árfolyamok ismét magukhoz térnek, és több Eurót kapjak a pénzemért, hogy talán le tudjak foglalni egy nyaralást a következő évre?”

És bár tudom ez egy eléggé hosszú kifejezése annak, hogy amennyiben úgy döntenek, hogy kilépnek azzal meg vannak lőve, hiszen a font rohamosan fogja elveszíteni az értékét. Azonban én nem csak emiatt aggódom.

Mi történik majd szerte Európában?

Emlékeztek még arra, amikor 2014-ben Skócia megpróbálta megszerezni a függetlenségét? Vagy arra, amikor ennek hatására Barcelona-ban, illetve Baszkföldön is elkezdték az emberek kritizálni a saját kormányukat, hogy amennyiben Skócia megszavazhatja a szabadságát, egy évszázadok óta fennálló egyesség alól, akkor ők miért nem tehetik ugyanezt?

És mi lett az eredmény? Skócia maradt, és a különböző, és egyéb hasonló “szabadulásra” irányuló késztetések is elcsendesültek.

Mi történne azonban akkor, ha az Egyesült Királyság mégis megszavazza a kilépését?how-would-brexit-affect-expats-pensions-residency-jobs-and-healthcare-136406074460703901-160513131752

Nos ebben az esetben valószínűleg a Skótok lennének az elsők, akik közölnék, hogy ők inkább maradnának az EU-ban, népszavazást indítva a szuverenitásukról, valószínűleg ez történne Észak-Írországban is, és őket tárt karokkal várná az anyaország, és a határokat szinte azon nyomban eltörölve engednének szabad utat egy teljes mértékben egyesült Írországnak.

Katalónia, és Baszkföld nagy valószínűséggel követné Skócia példáját, és népszavazást indítana a függetlenségükről, ez pedig felborítana nagyon sok mindent Európában, több mindent, mint amit egy egyszerű ember, aki a mai nap során belép majd abba a szavazófülkébe képes lenne felfogni. Szimplán azért, mert a propaganda gépezet itt is elég jól működik ahhoz, hogy a hosszútávú következményeket csak azok lássák, akik életüket a politikai pályán élik, vagy azok, akik értelmesek annyira, hogy átlátják a helyzetet.

És akkor most még csak az EU területéről beszéltünk, de ne adj isten Donald Trump megnyeri a választásokat az USA-ban, egy meggyengült Angliát, és Wales-t ez esetben már simán be tudna kebelezni, hiszen nem lenne már ott a négy ország egyesült ereje, és nem lenne ott az EU támogatás sem, hogy ezt bárki is megakadályozza.

Nevezzetek nyugodtan borúlátónak, vagy pesszimistának a jövőt illetően, de ez sajnálatos módon nagyon is úgy tűnik, hogy igaznak bizonyul.

Mit is jelent ez egy egyszerű emberre nézve?

Tegyük fel, hogy valaki hozzám hasonlóan Newcastle-ben él, és dolgozik. Nagy valószínűséggel ők a szavazást követő két év során valamikor elveszítik a munkájukat, mivel a finanszírozás körülbelül 90%-a, azoknak a fejlesztéseknek amik Észak-Kelet Angliában végbe mennek a forrása nem más, mint az Európai Unió.

Mit jelentene ez a kormánynak?

Nagyjából azt, hogy két éven belül elő kellene teremtenie vagy annyi pénzt, hogy ezt az ütemet amit jelenleg Észak-Kelet Anglia diktál folytatni tudja, vagy annyit, hogy a körülbelül 15 millió ember segélyezését hosszú hónapokig, ha nem évekig meg tudja oldani.

Ezen felül az összes olyan vállakozás, akik jelenleg abból élnek, hogy különböző termékeket hoznak be az Egyesült Királyságba egy idő után leállnának ezzel, hiszen mivel nem EU-s tagországról beszélünk, így a VÁM határok ismét életbe lépnének, tehát bármilyen termék, ami nem az Egyesült Királyság területén készül VÁM köteles lenne. Tehát a legtöbben búcsút inthetnek majd az olcsó olasz, francia, vagy spanyol boroknak, a kiváló cseh sajtoknak, és a listát még hosszasan lehetne sorolni.

Mit jelentene ez az EU állampolgároknak?

Mint azt tudjuk idejönni, akár nyaralni, akár új életet kezdeni relatíve egyszerű, repülőjegyet foglalni, megírni a haveroknak a búcsúbuli időpontját, bőröndöt bepakolni, felülni a repülőre, stb. stb.

Na most akkor képzeljétek el azt a világot, amiben ezt nem tehetitek meg. Hogy akár egy családlátogatáshoz, vagy egy olyan alkalomhoz amikor a haverokkal akik már kint élnek, és meginnátok egy sört Londonban, de már vízumért kell sorban állnotok a nagykövetségen, ami mint tudjuk súlyos pénzbe kerül.

Amint az Egyesült Királyság úgy dönt, hogy itt a vége, és nincs tovább, akkor azzal nem csak saját maguknak, de a már fent említett 3 millió itt lévő EU-s állampolgárnak, és családjaiknak nehezítik meg az életét. És akkor még szót sem ejtettünk azokról, akik az EU-n kívülről érkeztek, és itt élnek, és dolgoznak.

Vízumok, vagy munkavállalási engedélyek

Nos ez az a kérdés, ami a leginkább foglalkoztatott, és próbáltam utána nézni, próbáltam a Home Office egy volt munkatársát megkérdezni erről a helyzetről, de ő sem tudott pontos képet alkotni a dolgokról.

Egy biztos, ha már itt élsz, és itt vagy jó ideje, a kilépés után sem kötelezhetnek arra, hogy elhagyd az országot. Amire kötelezhetnek az egy munkavállalási engedély kiváltása (Work Permit) azonban ahogy a forrásom (akit kérésére nem neveznék nevén) megemlítette egyszerűen sem a Home Office, sem a DWP (Department for Work and Pensions), sem a HMRC (Her Majesty’s Revenues & Customs) nem rendelkezik akkora forrásokkal, és olyan munkaerő tartalékkal, hogy ezt rövid időn belül teljesíteni tudják. Így tehát nagy valószínűséggel a már itt lévők nem ütköznének semmilyen problémába.

Akik viszont az elkövetkezendő két évben, vagy az után érkeznének, az már más tészta, azonban itt meg is állnék.

Mit jelentene ez a Brit állampolgároknak?

Nos, és ez lesz talán az amivel a legkevésbé értenek majd egyet azok, akik ezt olvassák. De véleményem szerint a következő történne, a legtöbb EU-s ország az Egyesült Királyság kilépése után ugyanúgy bevezetné a vízumkötelességet a Brit állampolgárok felé, mint ahogy a Britek is bevezetnék ezt az EU-s állampolgárok felé.

Mi állna azonban emögött? Nem más mint az, hogy ha már ennyire fafejű mindenki aki ezen a szigeten él, akkor fizessenek is a saját hülyeségükért, és itt ezt szó szerint értem.

És ez csak az első példa amit fel tudnék hozni.

A következő, és ez ismét valamivel nagyobb skálán nézve a dolgokat. Tegyük fel, hogy valaki Londonból szeretne Párizsba utazni, hogy onnan menjen majd tovább repülővel St. Marteen-ra. Mindezt pedig úgy, hogy az Eurostar vonatokat használja, Párizs, Gare du Nord-ig, onnan tömegközlekedés a reptérig, és a repülőjárat.

Ez a mai világban jól is hangzik, hiszen az egyetlen dolog amire jelenleg szükség van az a jegyünk az Eurostar-ra, egy útlevél, hiszen elhagyni készüljük az Egyesült Királyság területét, majd mindezek után szimplán kisétálunk a pályaudvarról, és felszállunk a metróra, amivel irány a reptér.

Hogy nézne ki mindez két év múlva?

Útlevél és vízum ellenőrzés mindkét oldalon, azonban nem Londonban, hanem a Eurostar fedélzetén, nagy valószínűséggel Folkestone-nál, majd mindezek után hosszú sorbaállás Gare du Nord-on, hogy ott is megkapjuk a belépésre szolgáló pecsétet, a reptéren ismét hosszú kérdezősködés, sorban állás, azt hiszem nem kell tovább magyaráznom?!

Így tehát csak annyit szeretnék kérdezni, Egyesült Királyság, és állampolgárai, kell ez nektek?

És csak egy külön megjegyzés! (Főleg, ha ezt a cikket idáig követtétek)

Magyar állampolgár vagyok, aki veletek együtt él, és dolgozik, és igen tudom, hogy mire gondoltok a legtöbben, amikor ezt olvassátok majd, hogy ismét csak egy újabb bevándorló, aki próbálja a saját seggét védeni. De nagyot tévedtek, nem azért jöttem ide, hogy a segélyeken éljek, nem azért jöttem ide, hogy rajtatok élősködjek. Tanulni jöttem, de itt maradtam, mert megszerettem Newcastle-t, megszerettem a környezetet, és mert olyan lehetőségek nyíltak meg előttem, amikről álmodni sem mertem volna.

Tudom nagyon jól, hogy a véleményeteket nem tudom megváltoztatni, de vegyetek számításba egy dolgot, amikor szavaztok. Tegyük fel, hogy az Egyesült Királyság területén körülbelül 10 millió ember van, aki nem Brit állampolgár. Ők mind ki vannak zárva a szavazásból, holott ők is csak ugyanolyan emberek, mint Ti!

Ha eldönthetem, hogy ki legyen ennek az országnak az élén négy évente, akkor had döntsek arról is, hogy mi történjen azzal az országgal amit az otthonomnak érzek, és úgy is tekintek rá. És igen, büszke vagyok arra, hogy itt lehetek, büszke vagyok arra, hogy Newcastle-ben vagyok, és itt dolgozom, és arra, hogy sokatokra barátként tekinthetek. És egy valami biztos, nagyon sokan vannak, akik barátokat, veszítenének el, ezzel az egy döntéssel. Gondolj csak bele, Te, hogy éreznéd magad, ha holnaptól nem beszélhetnél valakivel, akit már a bizalmadba fogadtál, akivel együtt iszogattál minden péntek este? Aki ott volt az esküvődön, mert függetlenül attól, hogy honnan származik meghívtad?!

Remélem, hogy sikerült jobb belátásra bírnom ha nem is mindenkit, de egy nagy részét azoknak, akik a mai nap során elindulnak majd a szavazófülkék felé.

Köszönöm a figyelmeteket! És köszönöm, hogy ma is velünk voltatok!

Ez a cikk nem volt más, mint a bevezetése egy körülbelül húsz részes sorozatnak, amivel azoknak próbálunk majd segíteni, akik tervezik az Angliába költözésüket, és igyekszünk mindent összegezni ezekben a cikkekben, hogy mire lesz szükségetek, és mi az amikről érdemes tudnotok.

Ha tetszett ez a cikk, kérlek, hogy nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg minél több emberrel, mivel ez nem csak a bevezető rész egy olyan sorozathoz, amibe rengeteg munkát öltünk. Hanem azért is, mert ez egy olyan horderejű cikk (különösen az angol nyelvű verziója) ami egy életre eldöntheti a saját sorsotokat, és az Egyesült Királyság sorsát is. Még egyszer köszönöm, hogy ma is velünk voltatok!


icon-facebook-50x50       twitter_Color_Icon     instagram-logo-homepage-50x50   tumblr-50x50

Szutor Márk

Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
YouTube: http://www.youtube.com/user/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com

© Szutor Márk
Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©

 

Fertőtlenítőre a kórházakba nincs pénz, de kisvasútra, stadionokra van…

Magyarország jobban teljesít, mondják a „Nagy Urak” az országházban üldögélve.

Persze, hogy jól teljesít, nekik megvan a kevéske fizetésük, 1-2-3 millió, de meg tudnak élni 46 ezer Ft-ból, ha nagyon akarnak, és muszáj.

20101223parlament36Könnyű így nyilatkozni, amikor luxusautókat vesz a kormány a magyar adófizetők pénzén. Olyan lakásokat kapnak, amiről még egy többdiplomás ember is csak álmodozhat, és persze az összes felmerülő kiadásokkal sem kell számolniuk amíg az Országházba járnak mulatni, és amíg emberek milliói kidolgozzák a lelküket is a minimálbérért.

Nekik nem kell hónapokat, éveket várni egy esetleges orvosi vizsgálatra, nem kell azon gondolkozniuk, hogy mit egyenek másnap, hogy mivel járjanak dolgozni, és sorolhatnánk tovább azokat a privilégiumokat, amiket élvezhetnek a fizetésükön és prémiumokon kívül.

Persze a sportot is támogatni kell. A magyar labdarúgás világhírű múltra tekint vissza, hazai úszóink is kiemelkedően teljesítenek, a többi sportág képviselőt is említhetnénk, de vajon lesz ennyire sikeres a jövője is? Fontos-e annyira ez a kérdés, hogy az egészségügynek hátat fordítsanak? Egy józan ítélőképes állampolgár rögtön rávágja azt – helyesen: hogy de kisvasútra meg stadionokra van pénz.

Jogos, és helytálló kijelentések ezreit hallhatjuk, olvashatjuk kommentárokban a sorra megjelenő hírek alatt, amelyekben a Miniszterelnök úr sportról, stadionokról, kisvasútról és az egészségügyről beszél.

Sajnos a jelenlegi helyzet az az, hogy ezek süket fülekre találnak, ugyanis évek óta égető problémák ezek, amiket régóta nem sikerül orvosolni.

Janos-korhaz

Valószínűleg az is ismeri, vagy hallott a János kórház történetéről, aki egyébként vidéken lakik. A televízióban is számos említést, kiemelést kapott az állapota miatt a többi egészségügyi intézmény mellett.

Tudni kell, hogy 100-150 éves épületekről beszélünk, amik mára olyan szinten leamortizálódtak, amennyire csak lehetséges: málló vakolat, korszerűtlen fűtő és hűtőberendezés, hiányzó betűk és számok, ami az útbaigazítást segítené, és még ezeknél is fontosabb, a borzasztóan lassú és minőségében felháborító ellátás, ami nap, mint nap várja a betegeket.

Gyökeres változásokra lenne szükség, ami előtérbe helyezi ezeknek a problémáknak megoldását. Prioritásuk véleményem szerintem fontosabb, mint most akármi. Amíg az egészségügyi dolgozók nincsenek megbecsülve a fizetésükkel, addig tömeges elvándorlásokra számíthatunk, és végleg össze fog omlani az egészségügyi rendszer.

Ha tetszett ez a cikk, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több embert elérjen. Amennyiben nem szeretnétek lemaradni a további tartalmainkról sem, akkor kérlek iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül. Illetve kövessetek bennünket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén.


Facebook: http://www.facebook.com/daniel.balogh.7121
Instagram: http://www.instagram.com/daniieellb/
YouTube: http://www.youtube.com/channel/UCq0gqRFDLeC_cXW_QOMT46g
Email: bdani51@citomail.hu

Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©