Ma van a Születésnapom!

Szép Jó Napot Kívánok Mindenkinek! Ma van a bolondok napja, így aki kicsit jobban ismer, mindig azt mondja, hogy most van a második születésnapom. Ezzel nem is vitatkozok, hisz nem is lehet, mert igazuk van.

Azért kicsit kíváncsi lettem, és utána olvastam, pontosan honnan is ered ennek a napnak a hagyománya? Íme, lássuk, hogy mit is találtam:

Még mielőtt azonban ezt elolvasnánk, találtam egy hírt, amit igaz a heti hírösszefoglalóba szántam, de erre a napra tökéletesen illik, így hát meg is osztom veletek:

Daugavpilst, Lettország második legnagyobb városát megszállás alatt tartja egy HÓD. Jó, eddig csak egy férfit támadott meg, de bármi elképzelhető a továbbiakban.

Ez, a Szergej nevű férfi éjjel sétált egy utcán, mikor meglátta, hogy az árnyak közül előtűnik egy hód. Az állat észlelte a veszélyt és a földre kényszerítette Szergejt, akinek meg is harapta az egyik lábát. Az ősi ellentét kibontakozni látszott, a természet lénye, és az evolúció során kifejlődött emberi lény farkasszemet néztek egymással. Igen, csak néztek a másikra, mert míg a férfi nem mozdult, a hód csak rajta volt, viszont mikor fel akart állni, a lábát fának nézte és tovább harapdálta.

Az emberünknek nem volt más választása, mint segítséget kérni, de azért valljuk be, ki hinné el azt a szöveget, hogy “Megtámadott egy hód, és nem hagy megmozdulni, mert mikor megteszem beleharap a lábamba!” ? Na hát a rendőrség sem hitte el akiket előszörre, majd a barátja sem akit másodszorra hívott fel, viszont ő legalább elindult megnézni, hogy mi is van Szergejjel.

Azonban mivel túlzottan sietett a helyszínre, ezért a rendőrök megállították gyorshajtásért, és mikor elmesélte a valódi okot, hogy miért is sietett, még részegnek hitték és megszondáztatták. Miután természetesen a szonda nem mutatott ki alkoholt, elkísérték a tett helyszínére.

A vérhód meglátta a többi “vadat”, és rájuk is támadt, viszont Lettországban védett állat a hód, így lelőni nem tudták, de Szergej élete biztonságban van… egyelőre….

Na, de akkor akit érdekel az Április elseje körüli találgatás, annak jó olvasást kívánok a továbbiakhoz, azokat pedig akiket nem érdekel, azoknak megköszönöm a szíves figyelmüket, és legyen örömteli napjuk, és vigyázzanak, mert aki a legközelebb áll Önökhöz, az tudja a legkönnyebben megviccelni 😉

Április bolondja az, akit általános népszokás szerint április 1-én tréfásan rászednek, akivel a bolondját járatják, hogy aztán jól kikacagják. A szokás eredete homályba vész, a tudósok könyvtárnyi elméletet hordtak össze, de ezek közül egyik sem igazán meggyőző. A kevéssé fantáziadús kutatók azt állítják, hogy a beugratós szokás a változó, csalóka április időjárás kapcsán született meg.

Ennél színesebb az a magyarázat, amely szerint a bolondok napja a középkori Franciaországból származik, ahol az év április elsején kezdődött, és e napon az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. Az újévet 1564-ben január 1-jére helyezték át, a rendelkezést azonban csak lassan fogadták el. Sokan április elsején is küldtek ajándékokat, de ezek szép lassan tréfás semmiségekké, meglepetésekké változtak: a hamis évkezdetet hamiskodással ülték meg.

Egy másik magyarázat szerint a Német-Római Birodalomban az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlés úgy döntött, hogy 1540. április 1-jével egységesítik a pénzverést. A spekulánsok nyomban heves ténykedésbe kezdtek, de végül hoppon maradtak, az egységesítést az utolsó pillanatban elhalasztották.

Vannak, akik az ókori Saturnaliák folytatásának tekintik április elsejét, amikor a féktelen vidámsággal megült ünnepen úr és szolga egy napra szerepet cserélt. Mások szerint a szokás valóban az ókori Rómából származik, de a szabin nők elrablása ihlette: a szabinokat ugyanis az áprilisi Neptun-ünnepre hívták Rómába, hogy aztán becsapva őket elragadják lányaikat és asszonyaikat.

Egy másik magyarázat szerint a szokás a húsvéti passiójátékokból ered. A naiv, népies misztériumokban Krisztust pere során Kajafástól Pilátushoz, innen Heródeshez, majd megint Pilátushoz küldözgetik (innen ered a magyar Ponciustól Pilátusig szaladgál szólás is). Az április 1-jei bolondozásnak még lélektani hátteret is kerítettek: a beugratás nyomán támadt káröröm a hatalom és a nagyság érzését kelti a tréfacsinálóban. Az ember évente egyszer áthághatja a szigorú normákat, tudatosan és büntetlenül manipulálhat, miközben még örömet is szerez magának – szól a teória.

Az ugratás ártatlan formája volt, amikor az áldozatot galambtejért, szúnyogzsírért, kakasfogért, szárított hóért küldték a boltba. A sajtó megjelenése új távlatokat nyitott az ugratások előtt, a brit lapokban már a 18. századtól szinte üzemszerűen űzték az április 1-jei tréfákat. 1798-ban például valamennyi újságban feltűnő hirdetés tudatta: április 1-én soha nem látott menet vonul be a Westminster apátságba: lesznek köztük agg férfiak és nők, mindkét nembeli özvegyek és gyermekek, nős és elvált férfiak, férjes és elvált nők, mindenféle rendűek és rangúak. Az olvasóknak nem tűnt fel, hogy a megfogalmazás szerint mindenki a menetbe tartozik és szép számmal össze is gyűltek, majd amikor valaki elkiáltotta magát: “április elseje!”, nevetve szétoszlottak.

Több országban többször elhitték, hogy az időszámítás óra és perc, hónap és év helyett tízes alapú lesz. 1878-ban sok amerikai készpénznek vette, hogy Edison a fonográf után olyan készülékkel áll elő, amely a földet gabonává, a vizet borrá változtatja, így megoldja az éhezés kérdését. A múlt század elején egy francia lapban az jelent meg, hogy lebontják az Eiffel-tornyot és ócskavas kereskedők tömege gyűlt össze, hogy licitáljon Párizs jelképére. A BBC 1957. április 1-én a rendkívül bőséges svédországi spagetti-termésről adott hírt, ezután többen érdeklődtek arról, hogyan lehetne saját spagetti-fájuk.

Az első internetes április 1-jei tréfa valószínűleg 1984-ből származik, amikor a holland Piet Beertema azt terjesztette el a világhálón: a Szovjetunió csatlakozni akar a mai internetes fórumok elődjének tekintett usenet hálózathoz, mert a kommunista párt akkori főtitkára, Konsztantyin Csernyenko szabad vitafórumot keres. (A csatlakozás 7 év múlva tényleg megvalósult, igaz, hogy Csernyenko ezt már nem érte meg.)

A klasszikus áprilisi tréfa napjainkra szinte teljesen kiveszett, mert az egyre gyanakvóbb emberek e mai szemmel gyermeteg csínyeket azonnal felismerik. Így aztán az ugratások egyre különösebbek, hisz a ránk zúduló információáradatban nehéz különbséget tenni a valós és a hamis között. 1997-ben például egy kínai újság április 1-jén arról írt, hogy Peking és London megállapodott: Hongkong a briteké maradhat, ha Kína cserében megkapja Észak-Írországot vagy Gibraltárt.

Ezen a napon nehéz a tréfa és a valóság között különbséget tenni, így megesik, hogy az április 1-ei tréfának szánt hírek pánikot keltenek, a valós híreket pedig tréfaként fogják fel. Amikor 1946. április 1-én egy földrengés után 150 áldozatot követelő szökőár söpört végig Alaszkán és Hawaii szigetén, az áldozatok magas számában közrejátszott, hogy akadtak, akik álhírnek vették a vészjelzést. És hogy a történelemből is hozzunk egy furcsa esetet: a 17. században a franciák által bebörtönzött lotaringiai herceg éppen április 1-én próbált börtönéből álruhában menekülni. Egy cselédlány felismerte, de amikor az őrségnek jelenteni akarta a szökést, minden katona és tiszt megnyugtatta: ők is tudják, a bolondok napja van. Amikor aztán kiderült, hogy a rab tényleg kereket oldott, már túl késő volt.
Forrás : http://mult-kor.hu/20140401_tobb_magyarazat_is_van_aprilis_1_eredetere

Köszönjük a figyelmeteket!

Amennyiben sikerült segíteni, illetve tetszett ez a tartalom, akkor kérlek, nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több emberhez eljusson. Ha nem szeretnétek lemaradni a további akciókról, illetve tájékoztatásokról sem, akkor iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül, vagy kövessétek a M&D Blog további bejegyzéseit az alábbi közösségi média platformokon.


icon-facebook-50x50       twitter_Color_Icon     instagram-logo-homepage-50x50   tumblr-50x50

Samu György

Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=100003020191199
Twitter: https://www.twitter.com/samugyrgy1
Instagram: https://www.instagram.com/samu942
Email: samu942@gmail.com

© Samu György
Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©

Reklámok

Volt egyszer… Egy Magyar Légitársaság

Sziasztok! A ma reggeli témánk egy kicsit szomorú hangvételű, hiszen pontosan öt évvel ezen cikkünk megjelenése előtt.

Magyarország elveszített egy nagymúltú társaságot, illetve egy olyan vállalatot, amelynek az alkalmazottai szinte családtagként tekintettek egymásra.

A mai nap során a Magyar Légiközlekedési Vállalat történetét elevenítjük fel újra. Tartsatok velünk.

Következzen hát, egy közel 70 évet felölelő történelemóra.

A második világháború lezárása után Európa romokban hever, a Magyar légiközlekedésért addig felelős Aero Rt. a Magyar Aeroforgalmi Rt, valamint a Magyar Légiforgalmi Rt. működése a végéhez ért, hiszen ezek a társaságok nem tudtak a háború utáni időkben érvényesülni.

1946. március 29-én érkezett meg a változás szele, ezen a napon ugyanis a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság megkezdte a működését, és még ugyanezen év augusztusában megérkeztek a légitársaság első repülőgépei. A flotta már, ha ezt nevezhetjük így, összesen öt darab Li-2-es utasszállító alkotta, és a légitársaság ekkor még a budaörsi reptérről üzemeltette a járatait.

49961

A Maszovlet eleinte csak és kizárólag belföldi járatokat üzemeltetett, Budaörs és Debrecen, Szombathely, Győr, valamint Szeged között. Majd az elkövetkezendő években megnyitották az újabb útvonalaikat Miskolcra, Pécsre, Békéscsabára, Kaposvárra, Zalaegerszegre, illetve Nagykanizsára.

Az első külföldi járat melyet a társaság gépe repült Bukarestben szállt le, azonban ez még nem menetrendszerint közlekedett. A nagyközönség számára is elérhető első nemzetközi útvonalat azonban az igazgatótanács döntése alapján Prágába indították el.

És bár még mindig nem beszélhetünk valósan a MALÉV-ról.

Hiszen egészen 1954. november 25-éig a Szovjetunió részesedést élvezett a Maszovlet-ben. Melynek egy Moszkvában aláírt szerződés értelmében a magyar kormány megvásárolt, és november 26-án megalakult a Malév.

Az átalakítások után a légitársaság továbbra is csak a prágai, illetve a már meglévő belföldi járatait üzemeltette. Majd 1956. június 5-én ismét megtört a jég, és először indított járatot a Nyugat-Európába, pontosabban Bécsbe a Malév. Mindeközben megnyílt a Ferihegyi repülőtér is, ahonnan már több járat is elérhetővé vált a KLM-nek köszönhetően, így az utazóközönség számára már nem csak Prága, Bécs, és a különböző belföldi helyszínek, hanem Amszterdamba, és Kairóba is lehetőségük volt elutazni. Már persze, aki akkor megengedhette magának az efféle luxust.

Az 1956-os forradalom leverése után természetesen a magyar légiközlekedés is olyan utasítások irányítása alá került, ami kis híján ellehetetlenítette a működést.

A forradalom utáni évek

Nos itt következett be két sajnálatos esemény a társaság életében. Amikor is 1961. augusztus 6-án a HA-TSA lajstromjelű Douglas DC-3-asa lezuhant az Erzsébet királyné utca, és a Róna utca kereszteződésében. Összesen huszonhárom utas, négy főnyi személyzet, és három járókelő halálát okozva.

1962. november 23-án a Le Bourget reptér közelében történt meg a második olyan eset, ami úgy szintén emberéleteket követelt. Ekkor a HA-MOD lajstromjelű Ilyusin Il-18-ast, és a fedélzetén tartózkodó tizenhárom utast, és nyolc fős személyzetét érte el a végzete. A fellelhető információk szerint a gép a megközelítés során alacsony sebessége miatt átesett.

És egészen 1963. szeptember 24-ig nem közlekedett Malév gép nemzetközi viszonylaton. Majd aznap minden megváltozott amikor a Budapest – Kairó járattal megnyitotta az első Európán kívüli magyar repülőjáratot. Még ugyanebben az évben megszűntették a belföldi járatok nagy részét. Köszönhetően annak, hogy a társaság leselejtezte a Li-2-es típust, és az újonnan megjelent Il-14-esekre váltott.

6936273911_6c310e1e44_z-8648559437

Nem sokkal később kerültek be a flottába az Ilyusin Il-18-asok melyekből néhány példányt még ma is meg lehet tekinteni a Budapest Airport mellett található Aeroparkban, illetve a Szolnok melletti Rákóczifalván található repülőgépmúzeumban.

ilyushin_il-18_ha-moa_malev_lhr_03-07-65_edited-2

Az ennél is nagyobb mérföldkőhöz azonban 1968. december 22-én jutott el a cég. Amikor is  megérkezett a Malév kötelékébe az első sugárhajtóműves gép is, egy Tupoljev Tu-134-es képében.

tupolev_tu-134a-3_malev_-_hungarian_airlines_an1928982

A fentebbi típusok azonban már jóval hosszabb életűek voltak a társaság törénetében, mint a Li-2-esek. Ettől függetlenül előbb-utóbb elkezdtek megjelenni a már jóval fejlettebb Tupoljev Tu-154B2-es repülőgépek a Ferihegyi Repülőtér betonján.

tu154_11

Mely a pilóták, mérnökök, és karbantartók elmondásai szerint egy igazi igásló volt. És szinte lehetetlen volt olyan helyzetet találni, ami egy kicsit is megviselte volna a gépet. Sajnos azonban a fent említett balesetek mellett ezt a típust sem kerülte el a szerencsétlenségek sora.

Ezek közül a legismertebb talán a Malév 240-es Budapest – Bejrút járatának tragédiája. A járatot a HA-LCI lajstromjelű Tupoljev Tu-154B2-es típusú repülő üzemeltette. A gép ugyanis körülbelül 12 kilométerrel a repülőtértől a tengerbe zuhant. Azonban szemtanúk, illetve az esetet követő vizsgálatok gyors és alaposnak nehezen nevezhető mivoltából ítélve nem tartott sokáig amíg el kezdett terjedni az a közhiedelem, miszerint a gépet lelőtték. Az igazság, a bizonyítékok, és a magyarázat pedig továbbra is a tenger fenekén fekszenek.

Az esetről készült nem éppen fiatal dokumentumfilmet alább tekinthetitek meg.

Illetve itt beszúrnék még egy videót, mely az HÍR TV Retrográd c. műsorából származik. És Retúrjegy a félmúltba alcímmel került megjelenítésre.

A szovjet gyártmányú repülőgépek természetesen sokáig alkották a Ferihegyi, és sok más európai a Malév által elérhetővé tett repülőterek képét. Azonban 1988. november 18-án, ha csak fokozatosan is, de a légitársaság megkezdte ezek cseréjét a fejlettebb, és gazdaságosabb típusokra. Ezeknek a megállapodásoknak köszönhetően került a céghez az első Boeing 737-200-as.

ha-lec-malv-hungarian-airlines-boeing-737-2t5a_planespottersnet_390133

Még ugyanebben az évben született meg a Malév, utolsó máig is jól ismert logója, melynek tervezője Zsótér László volt. A népszerű reklámzene is úgy szintén 1988-ban készült, mely Presser Gábor szerzeménye.

1993. május 10-én szolgálatba állt az első szélestörzsű repülő is a flottában. Mely nem volt más, mint a HA-LHA lajstromjellel ellátott Boeing 767-200ER. Aminek köszönhetően a Malév beléphetett a hosszútávú járatokat üzemeltető légitársaságok piacára. Lehetőséget biztosítva a közvetlen Budapest – New York járatokkal az utazóközönségnek arra, hogy egy mindössze tíz órás úttal érhessék el az USA Keleti-partját.

malev762

1995-től aztán elkezdődött a szovjet gyártmányú gépek kivonása, kezdve a Tu-134-esekkel, melyeket a Fokker 70-es típus váltott. És 2001-ben repült utoljára a kék orrú Tu-154-es. Majd 2003. február 7-én következett be egy újabb mérföldkőnek mondható változás. Amikor is a légitársaság megállapodást írt alá a Boeing 737NG (Next Generation) családjára. Melyek közül összesen 18 darab került a Malévhez. A legkisebb B737-600-astól, a még máig is nagyon sikeres B737-800-asig bezárólag.

malc3a9v_hungarian_airlines_737-800

Az első B737NG hazahozásáról készült riport az alábbi videón tekinthető meg

A jeles eseményt, illetve a géppark komplett cseréjét mindezek után több más siker követte.

A Malév 2006. november 22-én hivatalos meghívást kapott a oneworld szövetségbe, majd 2007. április elejétől annak teljes jogú tagja lett. Ami manapság sem kis szó, hiszen olyan kiváló társaságok a tagjai a oneworld-nek, mint a British Airways, a Qatar Airways, az American Airlines, a Royal Jordanian, és még másik 11 szereplő, akik a legjobbak között vannak a légiközlekedésben.

És ez a Magyar Légitársaság eredményein is meglátszott. 2010-ben ugyanis a Malév elnyerte a legjobb Kelet-Európai légitársaság díját a World Airline Awards-on.

A légitársaság közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, eközben 2600 munkavállalót foglalkoztatott. A törzsutasok számára a vállalat a Duna Club nevű programot működtette. És a 2011-es nyári menetrendi időszakban már 32 ország 52 városába, code-share partnereivel együtt pedig 37 ország 83 városába közlekedtetett menetrend szerinti járatokat.

Majd elérkezett amire senki sem számított.

A nemzeti légitársaság 2012. február 3-án reggel 6 órakor repülési tevékenységét felfüggesztette.

Innentől kezdve pedig már csak könnyes szemekről, hitetlenkedő dolgozókról, és szerintem joggal mondhatom, hogy egy hitetlenkedő országrról szóltak a hírek. Rengeteg megemlékezés, rengeteg olyan rövid dokumentumfilm, és olyan mű született amely feldolgozta az esetleges okokat a leállás mögött. Úgy érzem azonban egyik sem adja át annyira azt a hangulatot ami a cégnél uralkodott, mint az alábbi videó. Melyben a pilóták, és a légiforgalomirányítók közötti utolsó forgalmazások hallhatóak.

Én pedig köszönöm, hogy erre a rövid, de talán annál tartalmasabb cikkre ezen a reggelen velünk tartottatok!

Reméljük, hogy tetszett az az összeállítás, megemlékezés amit nektek készítettünk. És bár sokszor írjuk le, és sokszor mondjuk azt, hogy amennyiben igen, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg. Most azonban ezt mindennél komolyabban kérjük.

Nem mi leszünk az egyetlenek. És nem mi leszünk valószínűleg az elsők sem abban, hogy ezen a napon budapesti idő szerint reggel 06:00-kor megjelenítsünk egy ilyen cikket. A megosztásokat azonban most egy olyan dolog miatt kérjük, ami talán már soha sem adatik meg.

Volt egyszer… Egy Magyar Légitársaság!


icon-facebook-50x50       twitter_Color_Icon     instagram-logo-homepage-50x50   tumblr-50x50

Szutor Márk

Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
YouTube: http://www.youtube.com/user/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com

© Szutor Márk
Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©