M&D’s Blog Utazási Kisokos: Kedves utasaink, járatunk beszállásra kész!

Ezt a mondatot sokszor hallhattuk már, és mindezek után legtöbbünk még körülbelül 20-30 percet állt sorba mielőtt helyet foglalhatott volna a gép fedélzetén.

Miért is van ez? Hogy lehet, hogy egy repülőt 90 másodperc alatt ki lehet üríteni vészhelyzet esetén, de nem lehetséges feltölteni 30 perc alatt?

Vajon miért választa a légitársaságok többsége a legkényelmetlenebb és időigényesebb módszereket a beszállításra? És vajon lehetne-e ezeken változtatni?

Mai epizódunkban ezekre a kérdésekre mindenképp választ adunk, úgyhogy jó szokásotokhoz híven tartsatok most is velünk.

Kezdjük talán azzal, hogy ezen cikk, és minden megjelenített adat egyrészt személyes tapasztalataimat, másrészt pedig egy az M&D’s Blog-tól független kísérlet eredményeit tükrözik.

És akkor most, hogy ezzel is megvagyunk, az elmúlt két rész során leginkább a British Airways valamint a WizzAir álltak példáink középpontjában. Így bevezetésképpen továbbra is őket vesszük majd figyelembe. Majd miután letisztáztuk az elvi különbségeket, utána térünk majd át a kísérleti eredményekre.

A low-cost modell (WizzAir, Flybe)

Alapvetően a low-cost modellben működő légitársaságok igyekeznek egy adott gépet minél hamarabb feltölteni, és bár az idő elteltével ezek a vállalatok is elkezdték bevezetni a Priority Boarding szolgáltatást ettől függetlenül a módszer nem változott. Hiszen jómagam a 13C ülésen ugyanúgy megválthatom az elsőbbségi beszállást, mint valaki a 29A ülőhelyen. Már ebből is jól látszik, hogy itt nem feltétlenül fedezhetünk fel egy kialakított rendszert. Legalábbis azon kívül, hogy van 180-220 utasunk, akit fel kell raknunk egy A321-es fedélzetére. És azon kívül, hogy a beszállókártyán feltűntetik az utasoknak, hogy az ülőhelyük szerint az első, vagy a hátsó ajtón keresztül szálljanak fel a gépre valóban nincs semmilyen logika a beszállításban. Az utasok teljesen random kerülnek a fedélzetre, így teljes mértékben lehetséges az, hogy az első sorokban utazók ugyanakkor foglalnak majd helyet, mint azok, akiknek a gép hátsó soraira szól a beszállókártyájuk. Ez persze az első percekben kavarodáshoz vezet a gép fedélzetén, hiszen majdnem mindenki, a másik útjában van. És eddigi tapasztalataim alapján körülbelül 20-25 perc telt el a beszállítás megkezdése, és az ajtók bezárása között, ami mondhatni átlagos, és relatíve rossz eredménynek számít. Főleg, ha végig gondoljuk, hogy 20-25 perc egy low-cost légitársaságnál a fordulási idő elég nagy részét teszi ki. De lássuk, vajon mi a helyzet a többi légitársaságnál

A full service modell (British Airways, Emirates)

Itt is megfigyelhető egy prioritási sorrend, mely a következők szerint alakul. A Business utastok, az arany, ezüst, és bronz törzsutasok, illetve a vészkijárati sorokban utazók szállhatnak fel először a gépre. Majd mindezek után egy hosszas huzavona következik, amely során szektorokra bontva töltik fel a gépet. Tehát,  amennyiben British Airways-el repültök Budapestről Londonba, akkor a következőre számíthattok. A beszállítás megkezdésekor az első-hatodik, illetve a tizenegyedik és tizenkettedik sorok kerülnek majd először feltöltésre. Mindezek után a 20-29-es zóna következik majd, tehát a gép hátulját kezdik el feltölteni a társaságok, ha ez megtörtént, akkor már kisebb szektorokra bontják a beszállítást, 15-19, majd legvégső esetben a 7-14 lesz a terítéken. Azonban nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a 7-ik és 14-ik sorok közötti szektorban már 12 utas helyet foglalt az elsők között, hiszen egy Airbus A320-232 eseténen ebben a szektorban található a vészkijárati sorok összeessége. És bár igyekszem figyelni arra, hogy mennyi időt töltök el a reptéren, a saját tapasztalataim elég vegyesek függően attól, hogy egy adott járat a reggeli, vagy a délutáni órák során indul. És talán nem meglepő, hogy a reggeli órák során ez a módszer közel azonos időt vett igénybe, mint a low-cost légitársaságok random beszállítása. Míg a délutái órák során körülbeül 18-20 perc alatt sikerült feltölteni az amúgy 160 főre székezett gépet.

Most pedig térjünk át a kísérlet eredményeire. A további beszállítások típusai

Nem is gondolnátok, hogy a hatékonyság jegyében mennyi módszert dolgoztak ki a légitársaságok az utasaik beszállítására, és mindezek után mennyit hagytak a feledés homályában, hogy az olyan emberek mint jómagam ismét fényt derítsenek rájuk. A kontroll módszer természetesen a megszokott beszállításon alapult, azaz ugyanazon, amit én is tapasztalhattam a British Airways-el történt utazásaim során.

És persze itt felmerülhet rengeteg kérdés, szóval itt szeretném jelenzni, hogy a teszt egy teljes mértékben reális körülmények között folytatott kísérlet volt, ahol mindenki rendelkezett egy beszállókártyával. Melyen feltűntették számukra az ülőhely számát, illetve véletlenszerűen kiválasztott utasok különböző instrukciókat kaptak, hogy a beszállás során szokásos egyéb tényezők szerint játsszák a szerepüket. Például miután felrakták a csomagjukat a tárolóba azután közvetlenül igyekezzenek a WC-re, és így tovább. És akkor lássuk, hogy ennek megfelelően mik lettek a különböző módszerek eredményei., mind idő, mind ügyél elégedettség szempontjából. Melyet az utasok szavazatai alapján számoltak ki, akiknek három lehetőségük volt a szavazatokra. Jó / köztes / nem jó. A köztes eredményt természetesen semlegesen számították be az értékelők a végösszegbe.

Business First, Back to Front

24 perc, 29 másodperc alatt sikerült feltölteni egy 178 emberre székezett gépet. És a szavazatok alapján a módszer 27 jó, és 8 nem jó eredménnyel zárult. Tehát összességében véve az utasok kis százaléka volt csak megelégedve azzal, ahogy ez a beszállítás zajlott.

Business First, Random Assigned

Ezek után következhetett a low-cost légitársaságok kedvelt módszere. Az első sorokban, illetve az elsőbbségi beszállást váltott utasok kerültek fel először a gépre, majd mindezek után mindenki más egy teljes mértékben kontrollálaltan rendszer szerint. Ez a módszer 17 perc, 15 másodpercet vett el az utasok életéből, és összesen 12 pozitív értékelést kapott.

WILMA (Window, Middle, Aisle) StraightWILMA

Alapvetően kevés légitársaság alkalmazza ezt a módszert. Köszönhetően annak, hogy a fapados modellben működő vállalatokon kívül általában egynél több gép típusra kell koncentrálniuk. Nem egyszer szélestörzsű modellekre is gondolva. És a WILMA Boarding leginkább az egy folyosós gépekre alkalmazható. És bár a személyzet átképzése nem venne el túlságosan sok időt, a légitársaságok valamiért nem teszik meg ezt. Pedig az eredmények fényében jól járnának vele, hiszen mindössze 14 perc 55 másodpercet vett igénybe minden utas beszállítása és összesen 102 pozitív szavazatot kapott.

WWILMA BlocksILMA (Windows, Middle, Aisle) Blocks

Talán ez az eddig legfurcsább az összes közül, mint azt a kép is jól mutatja. Továbbra is az ablak mellett helyet foglalók szállnak majd fel elször a gépre kezdve a business class utasokkal, azonban ezek után jön majd a business folyosó, majd a gép hátulján lévő ablak mellett ülők, és így tovább. És ez a módszer 15 perc 7 másodperces idővel, valamint 105 pozitív szavazati eredménnyel zárult.

Business First, Random Non-Assigned

Nos ez ismerős lehet, hiszen erről már beszéltünk. Azonban itt egy kis különbség van a módszerben. Mivel csak és kizárólag a Business Class utasoknak van fix ülőhelyük. És a turista osztályon utazók az úgynevezett First Come First Served módszer szerint foglalhatnak helyet. És sokakban felmerülhet most a gondolat, hogy ez mekkora kavarodáshoz vezetne a gép fedélzetén. Azonban a 14 perc 7 másodperces eredmény, az eddig vizsgált módszerek közül a leggyorsabbnak minősült. Azonban a gyorsaság nem feltétlenül jár elégedett utasokkal, és ezt a mínusz 5-ös elégedettségi érték is jól mutatja. Ezzel pedig el is érkeztünk a kísérlet utolsó vizsgált módszeréhez.

Reverse PyramidReverse Pyramid

Már a kísérlet lefolytatása előtt is úgy gondolták, hogy ez a módszer lehet a leggyorsabb az összes közül. Függetlenül attól, hogy mennyire komplex rendszerről beszélünk. A fordított piramis legalábbis nem a legegyszerűbben felfogható az utasok számára. Így most is, a kép segítségét vesszük igénybe. Hiszen ez jól mutatja, hogy miként is kerülnek fel a gépre az utasok. És bár nem a legjobb eredményt érte el a fenti módszer a 15 perc 10 másodperces idővel. Azonban a végső 113 pozitív szavazatos eredmény magáért beszél.

És valószínűleg mostanra már fáj a fejetek a rengeteg adattól, így, hogy megkönnyítsük a dolgotokat, a kísérlet kidolgozói szerencsére összefoglalták nekünk minden fent említett módszer eredményeit.

Results

Ezek után természetesen felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben a Fordított Piramis módszer ennyire hatékony, és az utasok is ennyire meg vannak vele elégedve, akkor a légitársaságok vajon miért nem ezt használják? Nos erre talán soha nem kapunk választ, de a jövőben talán ezen tesztek eredénye, illetve a folyamatosan növekvő légiforgalom miatt ez a jövőben változhat.

Reméljük, hogy sikerült némiképp segíteni abban, hogy megértsétek, hogy mi is lassítja le, és rontja el sok esetben a repülési élményeteket. És most, hogy már ezzel tisztában vagytok, illetve, hogy ennyit emlegettük a business class utazást. A következő epizódban azt fogjuk megvizsgálni, hogy a különböző osztályok mögötti gazdasági mutatók miként alakulnak.

Addig azonban még jó pár cikkünk van hátra. Így, amennyiben tetszett ez a bejegyzés, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több emberhez elérjen. Ha pedig nem szeretnétek lemaradni a további tartalmainkról sem, akkor kérlek iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül, illetve kövessetek bennüneket az alábbi közösségi média oldalak mindegyikén.


icon-facebook-50x50       twitter_Color_Icon     instagram-logo-homepage-50x50   tumblr-50x50

Szutor Márk

Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
YouTube: http://www.youtube.com/user/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com

© Szutor Márk
Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©

 

M&D’s Blog Utazási Kisokos: Miért olyan drága a repülés?

Gondolom ezt a kérdést már sokan feltették saját maguknak?!

Azonban válaszokat nem feltételnül kaptak, vagy csak szimplán elkönyvelték mindezt egy luxusnak, amit nem mindenki engedhet meg magának.

És tudom manapság a low-cost légitársaságok világában már ezt sem igazán mondhatjuk el, hogy túlságosan drága lenne egyik helyről a másikra eljutni.

Viszont mai részünkben mindenképpen a full service légitársaságokkal foglalkozunk majd, már csak azért is, mert ezek után könnyebben tudjuk majd szemléltetni, miként csinálják a fapadosok.

Akkor kezdjük is el.

Példánk szemléltetése érdekében egy olyan útvonalat választottunk, amit nagy valószínűséggel már megettetek, lehet többször is. Illetve lehet, hogy épp most tartotok a reptérre, hogy kezdetét vehesse az utazásotok. Ez az útvonal pedig nem lett más mint Budapest – London. Egészen pontosan Budapest Airport – Heathrow Airport. Hiszen ez, az egyetlen olyan viszonlyat amelyen full service biztosít közvetlen kapcsolatot.

Így tehát

Good Morning Ladies and Gentleman, in the name of the whole crew let me just please welcome you on-board of this British Airways flight from Budapest Airport to London Heathrow!

Az elérhető adatokból kiderül, hogy a Brit légitársaság a Heathrow – Budapest – Heathrow útvonalat egy Airbus A320-232-vel üzemelteti. Melyet összesen 160 emberre székeztek. A gépen 16 Business, és 144 economy ülés található. Ellenben a költségek szétosztása, és a példa szemléltetése miatt ezeket most teljesen egyenértékű osztályoknak vesszük.

6053216207_365c44abc7_b

Már csak azért is, mert az árbeli, és egyéb különbségeket, egy következő epizódban vizsgáljuk majd meg.

Térjünk rá egy pillanatra az útvonalra.

Mint azt tudhatjátok függetlenül attól, hogy repülőre ülünk, akáremnnyire is logkisnak tűnhet, hogy a két reptér közötti teljesen egyenes útvonalat válasszák a légitársaságok. Európa légterében erre nincs lehetőség. Bár az is igaz, hogy a legtöbb légiforgalomirányító igyekszik megadni minden járatnak a kért rövidítéseket, ettől függetlenül jelenleg nem lehetséges a direkt útvonaltervezés két nemzetközi repülőtér között. Legalábbis egészen addig nem, amíg az adott repülőjárat IFR (Instrumental Flight Rules) szerint közlekedik. Ami gyakorlatilag minden menetrendszerinti forgalomban lévő légitársaság járatára igaz.

Mit tudunk eddig, hogy adott egy Airbus A320-as maximum 160 utassal. És azt, hogy Budapest – Heathrow útvonal, az esetek többségében körülbelül 928 tengerészeti mérföldet fed le. Ami átszámítva nagyjából 1670 kilométer.

Tudjuk azt is, hogy az Airbus A320-as mérföldenként körülbelül 4 liter Jet A1 üzemanyagot használ el. Ami azt jelenti, hogy az adott út megtételéhez 5920 literre van szüksége.

jetfuel

Erre azonban még rá jönnek az ICAO előírásainak megfelelő mennyiségek, így gépünk nagyjából 7000 liter üzemanyagot vételez majd Budapesten.

Tudni lehet, hogy a legtöbb légitársaság nagyjából £1.24-t fizet gallononként az üzemanyagért. Ami azt jelenti, hogy az adott út megtétele üzemanyagköltségekre nézve.

7.000 liter / 4 liter = 1.750 gallon

1.750 gallon x £1,24 = £2.170

£2.170 / 155 = £14 per fő.

És érzem, hogy itt felmerülhet némi kérdés az olvasókban, hogy ha 160 utast képes szállítani a gép, akkor miért csak 155-el osztottam el az üzemanyagköltséget? Nos ez nem véletlen, bár minden légitársaság törekszik arra, hogy gépeit teljes kihasználtsággal üzemeltesse. Ettől függetlenül az átlag azt mutatja, hogy ezen az útvonalon, nagyjából 95%-os töltöttséget érnek el a vállalatok. Valamint így a számolás is egyszerűbbé válik, hiszen nem kell tört értékekkel foglalkoznunk.

Tehát megtankoltuk a gépet, és ezzel egy utasra vetítve összesen £14-ig jutottunk. És ha már megemlítettük nem egyszer az Airbus A320-at, akkor nézzük, hogy a gép ára önmagában mennyire befolyásolja a jegyekét.

Tisztázzuk még az elején, hogy az Airbus A320ceo listaára, és az, amennyiért a légitársaságok általában beszerzik ezeket a gépeket az két teljesen különböző árkategória. Viszont a példánk szemléltetése érdekében a listaárat fogjuk figyelembe venni.

Ami ez esetben egy elég nagy összeg, nem kevesebb mint £79.000.000. A gyári adatokból kiderül, hogy az Airbus által garantált élettartam kifejezetten erre a típusra vonatkozóan 50.000 ciklus.

Mi is az a ciklus? Nos ha nagyon egyszerűen szeretnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy ötvenezer egy irányú járat megtétele. Azonban ez így nem teljesen igaz. A szó szoros értelmében azt a folyamatot nevezzük egy ciklusnak, amikor a kabint nyomás alá helyezik, majd az eredeti értékre csökkentik.

A légitársaságnak így tehát 50.000 járat teljesítése alatt kell behoznia a 79 millió fontos kiadását. Melyet természetesen úgy szintén az utasokra hárítanak. Mely a következőt eredményezi a jegyár tekintetében.

£79.000.000 / 50.000 / 155 = £10.20 per fő

És gondolom mindenki jóval nagyobb összegre számított volna, még mielőtt ezt figyelembe vettük. Azonban manapság köszönhetően a modern kompozit anyagoknak jóval hosszabb távra lehet tervezni egy-egy légitársaságnak, amikor kiválasztják a gépeiket, mint korábban. Éppen ezért egy gép össz költsége nem ad hozzá túl sokat a jegyárunkhoz.

Most tartunk összesen £24.20-nél.

És a legjobb az egészben, hogy repülőnk már van, üzemanyaguk már van, már csak a személyzet hiányzik. Még mielőtt elérkeznénk ahhoz a részhez ahonnan egy kicsit nehezebb lesz majd követni a dolgokat. De nem lőnék le előre minden poént, úgyhogy haladjunk is tovább.

Személyzeti költségek.

Mivel nem beszélünk túlságosan nagy gépről, és egy túl hosszú útvonalról. Így összesen 6 főnyi személyzet szükséges ahhoz, hogy ezt a járatot biztonságosan teljesíthessük.

A négy utaskísérő 0sszesen nagyjából £102.000-t visz haza egy évben. És az európai unió törvényei szerint évi 900 órát töltenek a levegőben. A két pilóta ugyanezen törvényeknek megfelelően dolgozik. És tapasztalati szintjüktől függően körülbelül £150.000-t visznek haza egy évben.

Tudni illő, hogy a Budapst – Heathrow útvonal nagyjából kettő óra és negyvenöt perc alatt tehető meg.

Így tehát az egy főre vetített kiadás az alábbiak szerint alakul.

£102.000 + £150.000 = £252.000

£252.000 / 900 óra = £280

£280 x 2,75 = £770

£770 / 155 utas = £4.97

Jól látható, hogy a személyzet költségei mondhatni elhanyagolható mértékűek ahhoz képest, amennyibe a gép, vagy éppenséggel az üzemanyag került. Ám mindez £29.17-re emelte a jegyárat.

Nade mi az amit még általában meg kell fizetnünk minden egyes alkalommal, amikor repülőjegyet veszünk? És mi az amire mi is minden egyes akciós ajánlat során felhívjuk a figyelmet? Nos ez nem más mint a repülőtéri illetékek.

A Budapest Airport weboldalán elérhető adatok szerint az alábbi költségekkel kell számolnia a légitársaságnak, ezen járat üzemeltetése során.

  • Kiterjeszett utas szervíz díj (már magában foglalja a zajszennyezési, illetve a poggyászkezelési díjakat) = £3.200
  • Biztonsági ellenőrzés díja = £535
  • Landolái díj = £650
  • Parkolási díj = £50
  • Összesen = £4.435

Azaz egy utasra vetítve ezeket a költségeket (£4.435 / 155) £28.60-t kapunk, mely a teljes jegyárat immár £57.77-ra tornázza fel.

Bár Heathrow Airport adatai is elérhetőek, ám az ő esetükben némiképp komplikáltabb lenne a számolás, már csak azért is, mert nem érhetőek el azok az adatok, amelyek a British Airways által élvezett kedvezményekre vonatkoznak a londoni reptéren.

Így az egyszerűség kedvéért a Budapest Airport árait adjuk hozzá újra a teljes jegyárhoz, amely így elérte a £86.37-t.

És most jött el az a pillanat, amikor úgy érzem ismét figyelmeztetnem kell mindenkit, hogy aki eddig nehézkesen követte a számolásainkat, annak innentől még nehezebb dolga lesz.

Ugyanis a az adók “varászlatos” világába kalauzolunk el most benneteket!

Képzelhetitek, hogy ebből mennyi van? Kezdjük talán a legalapvetőbbel, ami nem más mint az ÁFA. És itt most nem a magyarországon mindenkor hatályos 27%-ot, hanem az Egyesült Királyság 20%-os adókulcsát kell figyelembe vennünk.

Ami azonnal ad egy nagy löketet a fizetendő összegnek. £86.37 x 1.20 = £103.64

Ezen felül még a UK Air Passenger Duty  az amit mindenképpen bele kell vennünk ebbe a számításba. Amely £13 economy és £26 business utasok után.

Megemlítehetnénk még persze a légtérhasználati díjakat is, de egy élet is kevés lenne ahhoz, hogy mindet felsoroljuk, plusz az egy főre vetített összeg relatíve minimális ahhoz képest, mint amit a már fent említett költségek adtak a jegy végösszegéhez.

Azonban had adjunk még néhány tippet.

Akik repültek már full service légitársasággal azok tudhatják, hogy mindig van egy jobb ajánlat valamelyik low-cost versenytársnál. Hiszen a Budapest – London útvonalat már akár £20 környékén is megúszhatja bárki, ha a WizzAir-t választja. És ez rendben is van így, hisz mindenkinek jó, ha verseny van a piacon.

Ellenben, akik (többek között jómagam is) ragaszkodnak ahhoz a színvonalhoz, amit a British Airways nyújt, vagy csak egyszer kipróbálnák, hogy mivel másabb az ő szolgáltatásuk.

Azok mindenképp kerüljék el a következő hibákat.

A: Ne foglaljatok csak és kizárólag egy irányú jegyet, mivel a full service légitársaságok foglalási rendszere teljesen másképp működik, mint a low-cost modellben üzemelőké. Így akár 20%-30%-al is többet adhattok ki egy jegyért, mint amennyibe az valóban kerülne.

B: Ha lehetőségek van arra, hogy bármelyik napot válaszhatjátok az utazásotokhoz, akkor mindenképpen kerüljétek a csütörtök késő esti, péntek reggeli, és hétfő reggeli járatok kombinációját. Ezek a járatok ugyanis általában kifejezetten az üzleti célból utazók első választásai. És ezzel a légitársaságok is tisztában vannak, így a legtöbb esetben ez ismét hatalmas különbséget jelenthet a végösszegben.

C: Ne foglaljatok last minute, ha nem muszáj. Régi mítosz már mindaz, hogy az utolsó pillanatban hatalmasat esnek a jegyárak, ha nincs eléggé feltöltve a gép. Sajnos már nem ezt a kort éljük. Minden vállalat a FCFS (First Come, First Served) modellre rendezkedett be. Így aki az utazás előtt egy nappal, ne adj isten az utazás napján foglal, az könnyen kifizetheti egy economy jegyért az átlagos business class árat.

D: Kövesstek bennünket további tippekért, és trükkökért, illetve egyéb hasznos információkért.

Az M&D’s Blog Utazási Kisokosai innentől kezdve minden második héten csütörtökön ugyanebben az időpontban térnek majd vissza. És terveink szerint további hét résszel jelentkezünk még ebben az évben.

Reméljük, hogy sikerült némiképp segíteni abban, hogy megértsétek, hogy mi is drágítja meg annyira az utazásotokat. És most, hogy már ezzel tisztában vagytok a következő epizódban azt fogjuk megvizsgálni, hogy miként működnek a fapados légitársaságok.

Addig azonban még jó pár cikkünk van hátra. Így, amennyiben tetszett ez a bejegyzés, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több emberhez elérjen. Ha pedig nem szeretnétek lemaradni a további tartalmainkról sem, akkor kérlek iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül, illetve kövessetek bennüneket az alábbi közösségi média oldalak mindegyikén.


icon-facebook-50x50       twitter_Color_Icon     instagram-logo-homepage-50x50   tumblr-50x50

Szutor Márk

Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
YouTube: http://www.youtube.com/user/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com

© Szutor Márk
Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©

M&D’s Blog Utazási Kisokos: Légiutasok jogai

Sziasztok! Mint azt a Tripit weblapot bemutató cikk végén is a jeleztem a mai nap folyamán egy olyan cikkel készültünk nektek, ami egy elég régóta fennálló sorozat következő része.

Az előző három alkalommal amikor az M&D’s Blog Utazási Kisokos: cikkeinkkel foglalkoztunk, akkor szép lassan számba vettük, hogy, hogyan tudjátok megtalálni az adott útvonalon a lehető legjobb ajánlatot,

Szót ejtettünk egy kicsit a félelmekről, és a leggyakoribb kérdésekről, majd mindezek után egy kérdezz-felelek következett, egy apró betekintéssel abba, hogy mi történne akkor, ha…?

Most pedig elérkeztünk oda, hogy milyen jogaitok vannak utasként, és szerencsére itt nem a már jól ismert „jogában áll hallgatni” kezdetű mondat következik.

Elöljáróban csak annyit szeretnék elmondani, hogy ez lesz az a cikk, aminek a tartalma csak és kizárólag a megjelenés időpontjában lesz érvényes, és amennyiben bármi változás történik az illetékes jogszabályokat illetően, akkor arról vagy külön hozzászólásban, vagy egy újabb cikkben fogunk értesíteni titeket.

Kezdjük talán azzal, hogy ezek a jogok akkor illetik meg az utast, amennyiben a járat az Európai Unió területén található repterek bármelyikéről indul, és nemzetközi, vagy belföldi forgalomban, menetrend szerint repül. Avagy amennyiben a járat az Európai Unió területén található repterek bármelyikére érkezik, az EU határain kívülről.

És mivel még itt is különböző feltételeknek kell majd megfelelni, így szeretném ezt a cikket felosztani különböző kategóriákra

Más utazási lehetőség, vagy visszatérítés

Abban az esetben, ha a légitársaság megtagadja a beszállításunkat, vagy a járattörlés, esetlegesen túlfoglalás miatt nem utazhatunk az eredeti terveink szerint, akkor az alábbi két lehetőség közül áll jogunkban választani.

  • A légitársaság más módon, az eredetihez hasonló útvonalon juttat miket célba.
  • A légitársaság visszatéríti a jegy árát, és amennyiben szükséges, akkor díjmentesen visszajuttat minket a kiinduló repülőtérre.

Jelentős késések

Amennyiben a járatunk öt órát, vagy annál többet késik, akkor jogosultak vagyunk jegyár-visszatérítésre. Fontos azonban megemlíteni, hogy abban az esetben, ha a jegyünk árát a légitársaság megtéríti, akkor onnantól kezdve a társaság nem köteles sem a továbbutazásunkat, sem bármilyen egyéb nemű segítséget nyújtani számunkra.

Azonban a légitársaságnak kötelessége,, hogy tájékoztasson minket a jogainkról, valamint azokról az okokról, amik miatt az adott eseteben megtagadták a beszállításunkat, illetve a jelentős késés okáról is tájékoztatást kell adnia.

Jelentős késésnek a több, mint két óra számít, azonban a 3.500 kilométernél hosszabb útvonalak esetében ez akár 4 óra is lehet.

Élelem és szállás

A légitársaság bizonyos esetekben, (az útvonal hosszától, és a késés mértékétől függően) köteles frissítőket, ételt, kommunikációs lehetőséget, például ingyenes telefonhívást biztosítani számunkra. Illetve mint Heathrow esetében, ahol a komplett reptér a Terminal 5B illetve Terminal 5C transzfer zónáinak kivételével 23:00-kor befejezi a működést az adott napra részünkre szállást biztosítani.

Pénzbeli kártérítés

Pénzbeli kártérítésre vagyunk jogosultak akkor, ha az Európai Unión belül a légitársaság, megtagadja a beszállásunkat, vagy törli a járatot, illetve, ha a járat több mint 3 órás késéssel érkezik meg a jegyen feltüntetett cél repülőtérre.

A kártérítés mértéke azonban az útvonal hosszától függően változik

  • Amennyiben a járat EU-n belül közlekedik
    • A maximum 1.500 kilométeres útvonalak esetén a kártérítés mértéke €250
    • 500 kilométer felett €400
  • Amennyiben a járat EU-s repteret köt össze nem EU-s reptérrel
    • Maximum 1.500 km esetén – €250
    • 500 és 3.500 km között – €400
    • 500 km felett – €400

Fontos azonban megemlítenünk, hogy ezek az összegek, csak és kizárólag akkor érvényesek, ha a légitársaság nem ajánlott fel semmilyen helyettesítő járatot.

Amennyiben azonban a helyettesítő járatot felajánlották (akár késés esetén is) és ez utóbbi járat indulási és érkezési időpontja nem tért el számottevően az eredeti elképzelésünktől az utazást illetően, akkor a kártérítések összege a felére csökkenhet.

Mi történik akkor, ha a járatot törlik? (Ez pedig egy olyan eset ami már előfordult velem)

Ebben az esetben kártérítésre nem vagyunk jogosultak, amennyiben a légitársaság a járatot rendkívüli körülmények, például rossz időjárási viszonyok miatt törölte.

Vagy amennyiben a társaság legalább két héttel az indulás előtt értesített minket a járat törléséről, illetve amennyiben a légitársaság helyettesítő járatot ajánlott fel, amire természetesen ismételten igaz a fentebbi kijelentés. Azzal a különbséggel, hogy itt a kártérítés nem a felére, hanem nullára csökken.

Amennyiben rendkívüli okokból törölték a járatot, akkor ugyan kártérítésre nem vagyunk jogosultak, de a légitársaságnak mindenképpen fel kell ajánlania legalább egyet a következők közül.

  • A jegy árának teljes mértékű (vagy kombinált foglalások például. Budapest – London Heathrow – Newcastle esetén) a fel nem használt szegmens költségének megtérítése
  • A légitársaság alternatív járattal, az úti céljához eljuttat minket.
  • A légitársaság átfoglal minket egy későbbi járatra, egy általunk választott időpontban (feltéve, hogy van szabad ülőhely a járaton)

A légitársaságok kötelezettsége rendkívüli esetekben történt járattörlések esetén is, hogy segítséget nyújtson mindenkinek, akit a járattörlés, vagy késés érintett.

Mi történik akkor, ha a járatunk pontos volt, azonban a poggyászunk elveszett, vagy megrongálódott az utazás során?

Feladott poggyász

Ha, és amennyiben a poggyászunk elveszett, megrongálódott, vagy késve érkezett meg, akkor úgy szintén kaphatunk kártérítést az adott légitársaságtól. Melynek összege legfeljebb €1.220 lehet.

Kivételt képez ez alól a szabály alól, ha a kár abból adódott, hogy a poggyász a feladás időpontjában már alapból sérült volt.

Kézipoggyász elvesztése esetén (amennyiben a kézipoggyász a személyes tárgyakkal együtt veszett el)

A légitársaság ez esetben csak akkor tartozik felelősséggel, ha a kár az ő hibájukból ered. Amennyiben a csomagunkat nem kapjuk vissza, akkor a kártérítési kérelmet a poggyász átvételétől számított 7 napon belül kell benyújtanunk a társaság felé.

Amennyiben a poggyászkiadás késve, de megtörténik, akkor 21 napon belül kell benyújtanunk a kérelmünket.

Amennyiben más jogi úton szeretnénk a foglalkozni a helyzettel, akkor az a csomag megérkezésétől számított két éven belül tehetjük meg.

Amennyiben a poggyászunk értéke meghaladja a maximális kártérítési összeg mértékét, azaz az €1.220-t, akkor legkésőbb a poggyász feladásakor, kiegészítő díj fizetésével, és egyéni nyilatkozat tételével tudjuk ezt bizonyítani. Azonban ezekben az esetekben jobb, és olcsóbb megoldásnak bizonyulhat az egyéni utasbiztosítás megkötése.

Fontos megemlíteni, hogy az egyéni nyilatkozattételhez nem áll rendelkezésre semmilyen IATA, vagy FAA formanyomtatvány. A légitársaságok maguk rendelkeznek arról, hogy milyen típusú nyomtatványt használnak a csomag értékvédelmének, és biztosításának céljára.

Végül pedig a jegyárak

Bár ilyen esetről nem hallottam még, de itt szeretném megjegyezni, hogy semelyik légitársaság sem számíthat fel magasabb díjat a jegyeinek eladása során, ha a jegyünket nem az indulási országból vásároljuk meg, illetve, ha nem az indulási ország állampolgárai vagyunk.

Ezen felül a légitársaságok honlapjai, illetve az egyéb repülőjegyeket árusító weblapoknak a teljes jegyárat fel kell tüntetniük. Így tehát a megjelenített jegyáraknak minden esetben tartalmazniuk kell az adókat, a reptéri illetékeket. Ezzel is megkönnyítve a leendő légiutasok döntését a légitársaságokat illetően.

A végleges ár mellett pedig egyértelműen fel kell tüntetni a következő adatokat

  • Viteldíj
  • Adók
  • Repülőtéri és más illetékek
  • Felárak, és egyéb díjak
    • Például légiközlekedés-védelmi díj, vagy üzemanyag felár
    • Illetve az Angliában használatos Air Passenger Duty

Ezen felül minden olyan felárat, ami nem kötelező jellegű, a légitársaságok kötelező jelleggel fel kell, hogy tüntessenek a foglalás folyamán. Ide tartoznak a „fapados” légitársaságok, nagy méretű kézipoggyász feladási, normál poggyászfeladási, és ülőhely választási költségei. Illetve ezekben az esetekben mindenképpen az utasok tudtára kell adniuk, hogy ezek választható extrák, és nem kötelezően kiválasztandó lehetőségek.

Amennyiben panaszt szeretnétek tenni az esetleges késést, vagy járattörlést illetően akkor azt az alábbi linken található formanyomtatvány kitöltéséveuel tehetitek meg

http://www.ec.europa.eu/transport/themes/passengers/air/doc/complain_form/eu_complaint_form_hu.pdf

Amennyiben panaszotokra nem kaptok választ, illetve amennyiben nem vagytok elégedettek a válasszal, akkor panaszt emelhettek, az adott uniós ország, illetékes nemzetközi légiközlekedést felügyelő szervénél. Amelyek listáját itt találjátok.

Ez a lista akkor is fontos lehet, hogyha az eset, ami miatt panaszt emeltetek az EU határain kívül történt, de EU-s légitársasággal repültetek, ebben az esetben ismételten az adott ország illetékes nemzetközi légiközlekedést felügyelő szervét kell megkeresnetek a panaszotokkal.

http://www.ec.europa.eu/transport/themes/passengers/air/doc/2004_261_national_enforcement_bodies.pdf

Remélhetőleg tudtam segíteni a mai nap során azoknak, akikkel már megtörtént a jelentős mennyiségű késés, vagy éppenséggel a járat törlés. Illetve azoknak is, akik jelenleg az utazásukat tervezik, és tartanak attól, hogy egy ilyen jelenség bekövetkezik. Mint azt a cikk elején is említettem, amennyiben a jogszabályok változnak, azokról igyekszünk a lehető leghamarabb értesítést adni. Addig is hamarosan egy interview-val jelentkezünk, ami egy újabb sorozatunk első cikke, illetve videója lesz.

Egyik volt kollégámmal beszélgetek majd arról, hogy Brit állampolgárként mi a véleménye az alig pár nap múlva esedékes EU Referendumról. Illetve egy kicsit arról is, hogy milyen tippeket tudna adni azoknak, akik jelenleg EU-s állampolgárként tervezik az Angliába költözésüket. Ehhez egy komplett tájékoztató jellegű sorozatot állítottunk nektek össze. Amivel hamarosan jelentkezünk.

Addig is jó böngészést, és köszönjük, hogy ma is velünk voltatok. Ha tetszett ez a cikk, akkor kérlek, hogy nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg másokkal is, hogy minél több embernek tudjunk segíteni. Valamint like-ljátok Facebook oldalunkat. És, ha bármi kérdésetek, van,  vagy esetlegesen panaszt szeretnétek tenni egy-egy légitársaság felé, akkor írjatok nekünk az alábbi elérhetőségeink bármelyikén. És segítünk nektek amiben csak tudunk. Sziasztok!


icon-facebook-50x50       twitter_Color_Icon     instagram-logo-homepage-50x50   tumblr-50x50

Szutor Márk

Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com

© Szutor Márk
© by M&D’s Blog Since 2014

M&D’s Blog Utazási Kisokos: Hogy válasszunk repülőjegyet?

Sziasztok! Tudom, manapság az internet világában, egy weboldal is elég ahhoz, hogy tájékozódjon az ember arról, hogy melyik légitársaság, milyen áron repül, a kiszemelt desztinációra.

Azonban a buktatókra, kiskapukra, vagy az esetleges spórolást lehetőségekre már egyik sem hívja fel a figyelmet.

Mai cikkemmel ehhez szeretnék nektek egy kis segítséget nyújtani.

Mint mindannyian, biztos Ti is találkoztatok már azzal a helyzettel, amikor jóval nyaralás előtt mérlegeltétek a lehetőséget annak, hogy csak besétáltam egy utazási irodába, és a repülőjegy-szállás-étkezés-transzfer csomagot egyben megvásároljátok, majd jókedvűen mentek haza, hogy igen, ez így olcsó is volt, és jó is lesz ez így nekem. Azonban gondoljatok végig egy dolgot, ez a megoldás bár egyszerűen hangzik, és hatékony, de nem a pénztárcátoknak.

Nem az utazási irodák módszereit szeretném megkérdőjelezni, és nem is az áraikat, amikkel dolgoznak, hiszen néhány esetben ők bizonyulnak a legjobb megoldásnak. Én pusztán a repülőjegy vásárlásban, majd az azzal kapcsolatos különböző választásokban próbálok segítséget nyújtani. Mint az, az előző cikkeimből is kiderül, imádok repülni, és mostanság, hála az égnek ezt egyre sűrűbben is tehetem meg. Mint azt a legtöbb barátom, ismerősöm, és kollégám is tudja, legnagyobb álmom, mondhatni életcélom, hogy végül pilóta lehessek, és ebben a szakmában elhelyezkedjek. Na, de vissza egy kicsit az eredeti témához, hiszen így, hogy már nem élek Magyarországon, de egyszer egyszer még majd bizonyos kötelezettségek miatt vissza kell mennem, a barátoktól, és családlátogatásokról nem is beszélve, így általában nekem is, mint mindenki másnak így indul a keresés.

 Na igen, nem egy weblap van, ami ilyen, vagy ehhez hasonló. De mire innen el jutsz a megfelelő árajánlathoz, addigra elég sok szűrőt be kellett állítani, és kiválasztani egy (rosszabb esetben több légitársaságot)

A fent említett példa persze nem a legjobb, hiszen nincs közvetlen járat, és bár nekem nincs ezzel problémám, hogy egy-egy reptéren eltöltsek egy kis időt, de egy nyaralás során a legtöbben próbáljuk ezeket elkerülni. Így tehát engedjétek meg, hogy egy kicsit életszerűbb példát is felhozzak.

  Na, hát ez nem is volt nehéz, mint láthatjátok, azonos dátumok, de különböző helyszínek. És mindössze egy szűrő, mivel nem szeretnénk ugye bár átszállni. FIGYELEM! Ezek az árak nem a legolcsóbb lehetőségek, azonban a példa szempontjából tökéletesek.

Nos, nekem ebből a listából egy társaság ki is esik, és ez a WizzAir. Tudom, hogy magyar, tudom, hogy “fapados”, és valóban. A szememben a WizzAir újra értelmezte a “fapados” légitársaságok fogalmát. Kövezzetek meg persze nyugodtan, amiért nem a leginkább magyar kézben levő társaságot választom, de soha nem ez volt a döntéseim mögött.

Marad tehát az easyJet, és a British Airways. És bár közel £40 van a két társaság árai között, lássuk csak, mit is kapunk a pénzünkért.

 (A rossz képminőségért elnézést kérek!)

Nos, mint azt Ti is láthatjátok, ha már így számolunk, akkor egyből nem sok minden szól az easyJet mellett, hiszen kis híján ugyanannyira jön ki, ha feladott poggyász is van a foglaláshoz adva. Márpedig egy közel két hetes nyaralást nehéz megoldani anélkül. És bár lehet, ez csak az én megítélésem, de amikor egy kávéért bárki képes elkérni £2-t, és egy croissant-ért még £4-et, akkor azt köszönöm kihagyom.

Még egy hatalmas előnnyel jár persze a British Airways ebben az esetben, ez pedig London Heathrow. Nekik ez a bázisuk, innen indul, és ide érkezik a legtöbb járatuk, köztük a budapesti is. A központi reptérnek megannyi előnye van, hiszen jobbak a közlekedési kapcsolatok, könnyebben lehet bejutni a városba, és bár a legközelebbi kijárat kis híján 2 kilométeres sétát jelent a 3-as Terminálon, de elhihetitek, hogy nagyon is megéri.

Az easyJet, WizzAir, Ryanair esetében persze ez nem igaz. Sorrendben London Gatwick, Luton, és Stansted repterekre érkeznek. (Tévesen persze ezek mind London Luton, és London Stansted-ként vannak feltüntetve egy pár helyen, azonban senkit se tévesszen meg az elnevezés, ezek a repterek körülbelül 40 kilométerre vannak a belvárostól.

Amennyiben Luton az úti cél, akkor a belvárosba a legkönnyebben a National Express járataival lehet bejutni, előfoglalással, vagy helyszínen váltott jeggyel £20-ért.

Stansted és Gatwick esetében rendelkezésre állnak a helyi vasút társaságok szolgáltatásai, csak úgy mint a National Express is. Ezen repterek transzfer kapcsolatai így nyilván jobbak egy kicsit. Árak terén nehezen tudok nyilatkozni, ugyanis az egyetlen utam amit meg kellett tennem, az £24-ba került Heathrow és Stansted között, azonban néha egy retúr jegy is ennyibe kerül, szóval ez nagyon változó.

A londoni közlekedési zónák is közre játszanak abban, hogy kicsit nehéz legyen megmondani az árat saját kútfőből. A 6 zónás összvonalas napijegy az £17.50, viszont mind Stansted, mind Gatwick a 9-es zónában van.

Végül pedig Heathrow.

A National Express, megannyi taxitársaság, a Heathrow Express, és a Picadilly metróvonal is ellátja mind az öt terminált. Mivel Heathrow a 6-os zónában van, így a fent említett napijegy ugyanúgy £12 és jóval hamarabb el lehet érni a belvárost innen, mint bármelyik másik reptérről. Aztán ha végre megérkeztetek ide, akkor kezdhetitek böngészni ezt a térképet.

tube_map

Nos így, hogy az árakon, és a szolgáltatásokon át rágtuk magunkat, a következő cikkben igyekszem egy pár tippet adni azoknak, akik félnek a repüléstől.

Amennyiben pedig bármi kérdésetek van a foglalást, vagy bármely légitársaságot illetően, akkor ne habozzatok megkeresni minket. Akár a kommentek között, akár az elérhetőségeinken.

Ha tetszett ez a cikk, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több embert elérhessünk. Ha szeretnétek értesülni további akciós ajánlatokról, a heti hírekről, illetve minden egyéb tartalmunkról, akkor iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül, vagy kövessetek minket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén.


icon-facebook-50x50       twitter_Color_Icon     instagram-logo-homepage-50x50   tumblr-50x50

Szutor Márk

Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
YouTube: http://www.youtube.com/user/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com

© Szutor Márk
Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©