Gondolom ezt a kérdést már sokan feltették saját maguknak?!
Azonban válaszokat nem feltételnül kaptak, vagy csak szimplán elkönyvelték mindezt egy luxusnak, amit nem mindenki engedhet meg magának.
És tudom manapság a low-cost légitársaságok világában már ezt sem igazán mondhatjuk el, hogy túlságosan drága lenne egyik helyről a másikra eljutni.
Viszont mai részünkben mindenképpen a full service légitársaságokkal foglalkozunk majd, már csak azért is, mert ezek után könnyebben tudjuk majd szemléltetni, miként csinálják a fapadosok.
Akkor kezdjük is el.
Példánk szemléltetése érdekében egy olyan útvonalat választottunk, amit nagy valószínűséggel már megettetek, lehet többször is. Illetve lehet, hogy épp most tartotok a reptérre, hogy kezdetét vehesse az utazásotok. Ez az útvonal pedig nem lett más mint Budapest – London. Egészen pontosan Budapest Airport – Heathrow Airport. Hiszen ez, az egyetlen olyan viszonlyat amelyen full service biztosít közvetlen kapcsolatot.
Így tehát
Good Morning Ladies and Gentleman, in the name of the whole crew let me just please welcome you on-board of this British Airways flight from Budapest Airport to London Heathrow!
Az elérhető adatokból kiderül, hogy a Brit légitársaság a Heathrow – Budapest – Heathrow útvonalat egy Airbus A320-232-vel üzemelteti. Melyet összesen 160 emberre székeztek. A gépen 16 Business, és 144 economy ülés található. Ellenben a költségek szétosztása, és a példa szemléltetése miatt ezeket most teljesen egyenértékű osztályoknak vesszük.
Már csak azért is, mert az árbeli, és egyéb különbségeket, egy következő epizódban vizsgáljuk majd meg.
Térjünk rá egy pillanatra az útvonalra.
Mint azt tudhatjátok függetlenül attól, hogy repülőre ülünk, akáremnnyire is logkisnak tűnhet, hogy a két reptér közötti teljesen egyenes útvonalat válasszák a légitársaságok. Európa légterében erre nincs lehetőség. Bár az is igaz, hogy a legtöbb légiforgalomirányító igyekszik megadni minden járatnak a kért rövidítéseket, ettől függetlenül jelenleg nem lehetséges a direkt útvonaltervezés két nemzetközi repülőtér között. Legalábbis egészen addig nem, amíg az adott repülőjárat IFR (Instrumental Flight Rules) szerint közlekedik. Ami gyakorlatilag minden menetrendszerinti forgalomban lévő légitársaság járatára igaz.
Mit tudunk eddig, hogy adott egy Airbus A320-as maximum 160 utassal. És azt, hogy Budapest – Heathrow útvonal, az esetek többségében körülbelül 928 tengerészeti mérföldet fed le. Ami átszámítva nagyjából 1670 kilométer.
Tudjuk azt is, hogy az Airbus A320-as mérföldenként körülbelül 4 liter Jet A1 üzemanyagot használ el. Ami azt jelenti, hogy az adott út megtételéhez 5920 literre van szüksége.
Erre azonban még rá jönnek az ICAO előírásainak megfelelő mennyiségek, így gépünk nagyjából 7000 liter üzemanyagot vételez majd Budapesten.
Tudni lehet, hogy a legtöbb légitársaság nagyjából £1.24-t fizet gallononként az üzemanyagért. Ami azt jelenti, hogy az adott út megtétele üzemanyagköltségekre nézve.
7.000 liter / 4 liter = 1.750 gallon
1.750 gallon x £1,24 = £2.170
£2.170 / 155 = £14 per fő.
És érzem, hogy itt felmerülhet némi kérdés az olvasókban, hogy ha 160 utast képes szállítani a gép, akkor miért csak 155-el osztottam el az üzemanyagköltséget? Nos ez nem véletlen, bár minden légitársaság törekszik arra, hogy gépeit teljes kihasználtsággal üzemeltesse. Ettől függetlenül az átlag azt mutatja, hogy ezen az útvonalon, nagyjából 95%-os töltöttséget érnek el a vállalatok. Valamint így a számolás is egyszerűbbé válik, hiszen nem kell tört értékekkel foglalkoznunk.
Tehát megtankoltuk a gépet, és ezzel egy utasra vetítve összesen £14-ig jutottunk. És ha már megemlítettük nem egyszer az Airbus A320-at, akkor nézzük, hogy a gép ára önmagában mennyire befolyásolja a jegyekét.
Tisztázzuk még az elején, hogy az Airbus A320ceo listaára, és az, amennyiért a légitársaságok általában beszerzik ezeket a gépeket az két teljesen különböző árkategória. Viszont a példánk szemléltetése érdekében a listaárat fogjuk figyelembe venni.
Ami ez esetben egy elég nagy összeg, nem kevesebb mint £79.000.000. A gyári adatokból kiderül, hogy az Airbus által garantált élettartam kifejezetten erre a típusra vonatkozóan 50.000 ciklus.
Mi is az a ciklus? Nos ha nagyon egyszerűen szeretnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy ötvenezer egy irányú járat megtétele. Azonban ez így nem teljesen igaz. A szó szoros értelmében azt a folyamatot nevezzük egy ciklusnak, amikor a kabint nyomás alá helyezik, majd az eredeti értékre csökkentik.
A légitársaságnak így tehát 50.000 járat teljesítése alatt kell behoznia a 79 millió fontos kiadását. Melyet természetesen úgy szintén az utasokra hárítanak. Mely a következőt eredményezi a jegyár tekintetében.
£79.000.000 / 50.000 / 155 = £10.20 per fő
És gondolom mindenki jóval nagyobb összegre számított volna, még mielőtt ezt figyelembe vettük. Azonban manapság köszönhetően a modern kompozit anyagoknak jóval hosszabb távra lehet tervezni egy-egy légitársaságnak, amikor kiválasztják a gépeiket, mint korábban. Éppen ezért egy gép össz költsége nem ad hozzá túl sokat a jegyárunkhoz.
Most tartunk összesen £24.20-nél.
És a legjobb az egészben, hogy repülőnk már van, üzemanyaguk már van, már csak a személyzet hiányzik. Még mielőtt elérkeznénk ahhoz a részhez ahonnan egy kicsit nehezebb lesz majd követni a dolgokat. De nem lőnék le előre minden poént, úgyhogy haladjunk is tovább.
Személyzeti költségek.
Mivel nem beszélünk túlságosan nagy gépről, és egy túl hosszú útvonalról. Így összesen 6 főnyi személyzet szükséges ahhoz, hogy ezt a járatot biztonságosan teljesíthessük.
A négy utaskísérő 0sszesen nagyjából £102.000-t visz haza egy évben. És az európai unió törvényei szerint évi 900 órát töltenek a levegőben. A két pilóta ugyanezen törvényeknek megfelelően dolgozik. És tapasztalati szintjüktől függően körülbelül £150.000-t visznek haza egy évben.
Tudni illő, hogy a Budapst – Heathrow útvonal nagyjából kettő óra és negyvenöt perc alatt tehető meg.
Így tehát az egy főre vetített kiadás az alábbiak szerint alakul.
£102.000 + £150.000 = £252.000
£252.000 / 900 óra = £280
£280 x 2,75 = £770
£770 / 155 utas = £4.97
Jól látható, hogy a személyzet költségei mondhatni elhanyagolható mértékűek ahhoz képest, amennyibe a gép, vagy éppenséggel az üzemanyag került. Ám mindez £29.17-re emelte a jegyárat.
Nade mi az amit még általában meg kell fizetnünk minden egyes alkalommal, amikor repülőjegyet veszünk? És mi az amire mi is minden egyes akciós ajánlat során felhívjuk a figyelmet? Nos ez nem más mint a repülőtéri illetékek.
A Budapest Airport weboldalán elérhető adatok szerint az alábbi költségekkel kell számolnia a légitársaságnak, ezen járat üzemeltetése során.
- Kiterjeszett utas szervíz díj (már magában foglalja a zajszennyezési, illetve a poggyászkezelési díjakat) = £3.200
- Biztonsági ellenőrzés díja = £535
- Landolái díj = £650
- Parkolási díj = £50
- Összesen = £4.435
Azaz egy utasra vetítve ezeket a költségeket (£4.435 / 155) £28.60-t kapunk, mely a teljes jegyárat immár £57.77-ra tornázza fel.
Bár Heathrow Airport adatai is elérhetőek, ám az ő esetükben némiképp komplikáltabb lenne a számolás, már csak azért is, mert nem érhetőek el azok az adatok, amelyek a British Airways által élvezett kedvezményekre vonatkoznak a londoni reptéren.
Így az egyszerűség kedvéért a Budapest Airport árait adjuk hozzá újra a teljes jegyárhoz, amely így elérte a £86.37-t.
És most jött el az a pillanat, amikor úgy érzem ismét figyelmeztetnem kell mindenkit, hogy aki eddig nehézkesen követte a számolásainkat, annak innentől még nehezebb dolga lesz.
Ugyanis a az adók “varászlatos” világába kalauzolunk el most benneteket!
Képzelhetitek, hogy ebből mennyi van? Kezdjük talán a legalapvetőbbel, ami nem más mint az ÁFA. És itt most nem a magyarországon mindenkor hatályos 27%-ot, hanem az Egyesült Királyság 20%-os adókulcsát kell figyelembe vennünk.
Ami azonnal ad egy nagy löketet a fizetendő összegnek. £86.37 x 1.20 = £103.64
Ezen felül még a UK Air Passenger Duty az amit mindenképpen bele kell vennünk ebbe a számításba. Amely £13 economy és £26 business utasok után.
Megemlítehetnénk még persze a légtérhasználati díjakat is, de egy élet is kevés lenne ahhoz, hogy mindet felsoroljuk, plusz az egy főre vetített összeg relatíve minimális ahhoz képest, mint amit a már fent említett költségek adtak a jegy végösszegéhez.
Azonban had adjunk még néhány tippet.
Akik repültek már full service légitársasággal azok tudhatják, hogy mindig van egy jobb ajánlat valamelyik low-cost versenytársnál. Hiszen a Budapest – London útvonalat már akár £20 környékén is megúszhatja bárki, ha a WizzAir-t választja. És ez rendben is van így, hisz mindenkinek jó, ha verseny van a piacon.
Ellenben, akik (többek között jómagam is) ragaszkodnak ahhoz a színvonalhoz, amit a British Airways nyújt, vagy csak egyszer kipróbálnák, hogy mivel másabb az ő szolgáltatásuk.
Azok mindenképp kerüljék el a következő hibákat.
A: Ne foglaljatok csak és kizárólag egy irányú jegyet, mivel a full service légitársaságok foglalási rendszere teljesen másképp működik, mint a low-cost modellben üzemelőké. Így akár 20%-30%-al is többet adhattok ki egy jegyért, mint amennyibe az valóban kerülne.
B: Ha lehetőségek van arra, hogy bármelyik napot válaszhatjátok az utazásotokhoz, akkor mindenképpen kerüljétek a csütörtök késő esti, péntek reggeli, és hétfő reggeli járatok kombinációját. Ezek a járatok ugyanis általában kifejezetten az üzleti célból utazók első választásai. És ezzel a légitársaságok is tisztában vannak, így a legtöbb esetben ez ismét hatalmas különbséget jelenthet a végösszegben.
C: Ne foglaljatok last minute, ha nem muszáj. Régi mítosz már mindaz, hogy az utolsó pillanatban hatalmasat esnek a jegyárak, ha nincs eléggé feltöltve a gép. Sajnos már nem ezt a kort éljük. Minden vállalat a FCFS (First Come, First Served) modellre rendezkedett be. Így aki az utazás előtt egy nappal, ne adj isten az utazás napján foglal, az könnyen kifizetheti egy economy jegyért az átlagos business class árat.
D: Kövesstek bennünket további tippekért, és trükkökért, illetve egyéb hasznos információkért.
Az M&D’s Blog Utazási Kisokosai innentől kezdve minden második héten csütörtökön ugyanebben az időpontban térnek majd vissza. És terveink szerint további hét résszel jelentkezünk még ebben az évben.
Reméljük, hogy sikerült némiképp segíteni abban, hogy megértsétek, hogy mi is drágítja meg annyira az utazásotokat. És most, hogy már ezzel tisztában vagytok a következő epizódban azt fogjuk megvizsgálni, hogy miként működnek a fapados légitársaságok.
Addig azonban még jó pár cikkünk van hátra. Így, amennyiben tetszett ez a bejegyzés, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több emberhez elérjen. Ha pedig nem szeretnétek lemaradni a további tartalmainkról sem, akkor kérlek iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül, illetve kövessetek bennüneket az alábbi közösségi média oldalak mindegyikén.
Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
YouTube: http://www.youtube.com/user/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com
© Szutor Márk
Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©
M & D's Blog 