Sziasztok! Volt szerencsém idén is ellátogatni Selmecbányára.
És arra gondoltunk, hogy egy rövid cikk keretében megosztanám veletek az ott tapasztaltakat.
Ezúttal viszont arra is oda kellett figyelnem, hogy más szemszögből nézzem a dolgokat, mint aki először jár Selmecbányán.
Ami elég nehéz volt, hiszen több okból is a szívemhez nőtt a város.
Már középiskolában is hallottam Selmecbányáról történelem órán futólag, de igazából a felsőoktatás révén kerültem közelebb hozzá. Még pedig akkor mikor 2006-ban felvételiztem az akkor még Dunaújvárosi Főiskolára, ott ismertettek meg Selmecbánya jelentőségével. Erről majd a későbbiekben kicsit részletesebben olvashattok majd.
Selmecbánya Budapesttől körülbelül 140 kilométerre található. És bár távolsági közlekedéssel nem éppen egyszerűen megközelíthető városról beszélünk. Ettől függetlenül mindenképpen javasolnánk azt, hogy ide ellátogassatok!
Selmec alapítása körül több legenda is kering, de a leghíresebb az amelyiknek a főszereplője egy pásztor; Sebenitz aki épp a nyáját legeltette mikor észre vett kettő szalamandrát. Az egyiknek ezüst a másiknak arany színű volt a háta. Ezek a szalamandrák mutatták meg, hogy hol vannak az arany és ezüst lelőhelyek a vidéken. Viszont az tény, hogy a bányászat már a IX. század óta folyt a Selmeci-ércegységben.
Továbbá a hármas lakat legendáját sem szabad elfelejteni, hiszen az szorosan kapcsolódik a város virágkorához. Ami azt jelentette, hogy aki a korabeli Magyarország hármas lakatját felnyitja az Európán belül nagy befolyásra tesz szert. A lakatok az alábbiak voltak: egyik rézből, a másik ezüstből, a harmadik pedig aranyból. A kulcsokat sorrendben az alábbi városok adták: Besztercebánya, Selmecbánya és Körmöcbánya. A valóság pedig az, hogy a XIV. században magyarországi bányákból került ki az aranytermelés 80 %-a míg az ezüst a negyedét tette ki. Selmecbánya éppen ezért kulcsszerepet játszott mivel a korabeli pénzek zöme ezüstből készült.
Valamint a XVIII. században Mária Terézia és II. József kamaralista gazdaságpolitikája is kedvezett Selmecnek, hiszen továbbra is rengeteg ércet adott a város a Habsburg birodalomnak. Az 1848-49-es forradalom idején diákok és tanárok az Evangélikus Líceumból, a piarista rendből valamint az akadémiáról Kossuth Lajos segítségére siettek és ebből a szellemből merített erőt a dualizmus idején a város, melynek autonómiája a kiegyezés után állt helyre, bár továbbra is a kincstár kezében volt a gazdaságpolitika.
Miután a bányák kimerültek, csak azért folytatták a bányászatot mert már elég régóta bányászképzés folyt. Ennek köszönhetően Selmec lett a központja az ifjúságnak és az iskoláknak. 1919-ben az épületek kihasználatlanok maradtak az Akadémia költözése miatt, viszont napjainkban az Akadémia Erdészeti Palotáját középiskolai erdész képzésre, valamint a Kémiai Palotában kémiai szakközépiskolai oktatásra használják.
A Habsburg-birodalom idején mikor különböző nyelvű területekről érkeztek az Akadémiára a leendő diákok, akik többnyire bányász családokból származtak kellett egy úgymond közös nyelv. Ez nem volt más, mint a diákhagyomány.
A selmeci diákhagyományok fontos szerepet töltöttek be a diákság életében, a mindennapjaik részévé vált. Az Akadémiára vonattal érkező diákok legközelebb csak Garamberzencén tudtak leszállni ami 23 kilométerre van Selmectől, hiszen csak eddig volt kiépítve a vasút. Az érkező elsőéveseket a felsőbb évfolyamok hallgatói vették szárnyaik alá, és győződtek meg arról, hogy alkalmasak-e arra, hogy beiratkozhassanak.
Több próbának is kitették őket ami megtanította nekik a felsőbb évesek, és egymás iránti tisztelet fontosságát, valamint egy közösséggé váltak ezáltal. A frissen érkezett hallgatók (“pogányok”, majd később balekjelöltek), csak akkor iratkozhattak be, ha a Firmák “megkeresztelték” őket. Ekkor váltak teljes jogú tagjává a selmeci hagyományőrző közösségnek.
Az évek során különböző események alakultak ki a diákhagyományoknak köszönhetően, amik a mai napig is jelen vannak. Ilyen például a végzősök búcsúztatása.
Amit eddig leírtam egy nagyon kicsi része annak a hatalmas egésznek ami igazából Selmecbányán történt akkoriban. A selmeci hagyományokat az Akadémia költözése után először Sopronban, majd Miskolcon később Dunaújvárosban és nem utolsó sorban Székesfehérváron élik meg ma is a diákok. Ebben a négy felsőoktatási intézményben az utódszakok továbbra is a a hagyományok tükrében igyekeznek segíteni a hallgatóknak, együtt megélni azokat a pillanatokat amit egy ilyen közösséghez tartozás jelent.
1993. december 11-én a Selmeci történelmi várost és annak részeit nyílvánították az UNESCO világörökség részévé, majd 2014. szeptember 19-én a selmeci diákhagyományok vették be a szellemi kultúrális örökség jegyzékébe.
Nem is szaporítanám tovább a szót, térjünk rá Selmecbánya látványosságaira.
Leányvár (Újvár):
Nevét a selmeciek által Leányvári boszorkánynak nevezett öntelt és tékozló, Rössel Borbáláról kapta aki a monda szerint azért építtette oda, mert nem szerette volna látni az ott álló akasztófát. Nagyapja, Rössel Erazmus nagyon gazdag volt, olyannyira, hogy Selmectől Budáig ért volna a sok aranypénz egymás mellé rakva. Melyet Borbála megörökölt, aki amilyen gazdag volt olyannyira szép is. Akadtak férfiak szép számmal akik a kedvében akartak járni, de ő mindet elutasította. Figyelmeztették, hogy ne tékozolja a pénzt annyira mert véges a vagyona, így is lett. Szegényen és mindenkitől távol hunyt el. A temetésén nagy vihar támadt, és a koporsót hátrahagyva menekült el mindenki a helyszínről, s így a farkasok falták fel a holttestét.
A valódi oka, hogy a Leányvár ott van az a török veszély. 1564. és 1571. között épült, és 24 olasz ágyúval védte a várost a támadások ellen. Belül az épületek sarkain tornyok találhatók amikben kisebb szobák biztosítottak helyett az őrszemeknek. Fekete lobogó támadás,- vörös lobogó tűz esetén volt kitűzve. 1860-tól az akadémisták testnevelés órákat tartottak ott.
Az épületben ma már a törökellenes harcokat bemutató kiállítás van.
Óvár:
Az Óvár alapja tulajdonképpen egy templom volt amit a XIII. században templomosok építettek. Mellette állt a Szent Mihály kápolna mely a mai napig is megvan. Eredetileg román, majd gótikus stílusban építették át, majd mikor a török vész híre elterjedt átépítették egy nehezen védhető várrá, hiszen a felette levő Paradicsom-hegyről könnyen be lehet lőni a várfalon belülre.
Később tovább bővítették, egy barokk stílusú harangtornyot kapott amelyben megtalálható a város legrégebbi harangja, melyet a XV. században helyeztek el. Később levéltár lett amely a leégése után városi múzeum lett. Az 1848-as honvédszobrot ide szállították át Trianon után.
Terrasz
Az Óváros Főutcájának egyik oldalán van végig ami a nevét annak köszönheti, hogy átlagosan másfél méterrel az út fölött fut. Ajándékboltok, üzletek és éttermek találhatók ma ott ahol régen árkádok voltak.
Akadémia
Selmecbánya életében jelentős szerepet játszottak az akadémisták többféle képzésben részesülhettek.
3 fő épülete volt. Erdészeti Palota, Kémiai Palota és a Bányászati és Kohászati Palota. Az első kettőben még a mai napig is folyik tanítás, habár nem akadémiai, hanem középszinten. Még meg kell említeni a Botanikus kertet (Klauser-féle kert), amiben a diákok azt tanulták, hogy miképpen kell gondoskodni erdőkről.
Erdészeti Palota:
A Klauser-féle kert létrehozására több kísérletet is tettek az 1800-as évek elején, de mind kudarcba fulladt. Végül 1836-ban az udvari kamara elfogadta a kérelmet és biztosította a szükséges anyagi támogatást, így megkezdődött az erdészeti tanintézethez tartozó botanikus kert betelepítése.
Kémiai Palota:
1912-ben épült aminek homlokzatán az erdészcsillag, és a bányászkalapács foglal helyet.
Bányászati és kohászati Palota:
1900-ban adták át ami hasonló klasszicista stílusban épült.
Klopacska
A Klopacskának nevezett épületet 1681-ben építették, mely arra volt hivatott évszázadokig, hogy a bányászokat elkísérje a munkájukba valamint az utolsó útjukra is.
A torony első emeletén lakott az, aki hajnali kettő órától negyed órán keresztül szólaltatta meg a jávordeszkából készült kopogtatót. Először lassan majd gyorsabban egyperces szünetekkel az ütemek között. A város minden egyes szegletében meghallották a kopogást. Ez jelezte a bányászoknak, hogy kezdődik a munka. Az utolsó útján a bányásznak, egy lassú, gyászütemes kopogtatás kísérte őt.
Jelenleg teaház működik az épületben ahol a vízipipától kezdve a teákon keresztül az abszintig szinte minden megtalálható.
Kálvária
A középkorban jellemző volt, hogy Európában kálváriákat építettek ami Jézus szenvedéseit mutatták be.
Selmecbányán a Kálváriát úgy építették a jezsuiták, hogy lehessen látni magát a várost. Három templom és sok kis kápolnából áll. Fentről lefelé a templomokat úgy is hívták, hogy német, magyar és tót. Nem rendhagyó kálváriáról beszélünk, hiszen Jézus szenvedésének 12 stációja helyett csak 7 van valamint Szűz Mária szenvedéseit is további 7 stáción keresztül mutatja be. A 14 stáció mellett 22 kápolnát tekinthet meg az ember.
Városháza
1787-88-ban nyerte el a mai alakját. Az órán nem véletlenül lettek felcserélve a mutatók.
A városon áthaladó kereskedők nem akartak hozzájárulni az óra építési költségeihez, éppen ezért a város lakói úgy gondolták, hogy akkor megnehezítik az életüket és el-lehetetlenítették, hogy a pontos időt le tudják olvasni. A nagymutató az órákat a kismutató a perceket jelzi.
Evangélikus Líceum
1827 és 1830 között épült és a Szentháromság-tér felső végén található. Itt tanult Petőfi Sándor is amire a falra felhelyezett emléktábla is emlékeztet.
Szentháromság-tér
Itt található a Katalin templom, továbbá Szentháromság-szobor, a Városháza, az Evangélikus Líceum, és a Fritz-ház is.
A Szentháromság téren található emlék szobor. Az 1710 évi pestisjárvány megszűnésének emlékére állították. Legfelül található a szentháromság, alatta a kétfejű sas, valamint több szent szobra, köztük Szűz Máriáé. Ezen kívül az emlékmű hat oldalán különböző szentek találhatóak, köztük Szent Borbála, aki a bányászok védőszentje.
A homlokzaton a kétfejű sas az éppen aktuális címert tartja, ami jelen pillaantban az eredeti Habsburg címer. Valamint a város címere és a bányászjelvény is megtalálható rajta.
Fritz-Ház
Az Akadémia egyik leghíresebb épülete volt, mikor még főiskolaként működött. “A” épületként funkcionált, ami a rektori hivatal helye volt. Emellett tanácsterem, könyvtár , valamint géptani tanszék, és szertár is volt. 1829-től bérelte majd 1885-ben megvásárolta az Akadémia.
A ház sarka ami a Kossuth térrel találkozik azt hívták Mafla saroknak. Itt lesték meg a szép selmeci lányokat a Firmák valamint a balekok. Természetesen az akadémisták és a selmeci lányok egyik kedvenc helye volt.
Szent Katalin Templom
Kétségtelenül Selmecbánya egyik legszebb temploma. 1488-1491 között épült. 1500-ig dolgoztak a belső díszítésén. A templom alatti kriptába olyan jelentősebb személyiségeket temettek mint a várnagyok vagy a fontosabb selmeci lakosok.
Abszint-tó
Ha elhaladunk az Evangélikus Líceum mellett és folytatjuk utunkat a túrista úton felfelé, körülbelül 10 perc séta után jobb oldalt megpillanthatjuk a Piargi tavat vagy más névent az Abszint tavat. Nevét a vízének a színéről kapta, olyan zöld mint az az alkohol. Legalábbis közelít hozzá.
Paradicsom-hegy
Selmecbánya környékén számos túrista út található. Az egyik pont az úgynevezett Panoráma ösvényhez vezet fel ahonnan belátni egész Selmecbányát és mellesleg a Paradicsomhegy is elérhető általa. Az akadémisták és a selmeci leányok kedvenc találkahelye volt.
Glanzenberg táró
A Glanzenberg, vagyis Csillogó hegy, nemcsak a mai város fölött található hegy neve. Ez a táró megnevezése is, amely a selmeci régió egyik legrégebbi tárója. Az öröklődő tárókat az aknák vízelvezetésére használták, nevük onnan ered, hogy bányászok generációi építették ki őket. A leghosszab mintegy 16 km hosszú volt és hosszú éveken át Európa leghosszabb föld alatti alagútja volt.
A Glanzenber öröklődő tárót, amely mindössze néhány méterrel a fő út alatt húzódik, több uralkodó és a bécsi udvar császári vendégeinek látogatása tette híressé, akiknek tiszteletére a táróban emléktáblákat helyeztek el. A táró érdekessége a kőből kifaragott császári lépcső. A Glanzenberg-táró bejárata a park és a Kachelman panzió melett található a Kammerhof utcában. Belépés előtt a múzeum dolgozói köpennyel, sisakkal és elemlámpával látják el a látogatókat.
Jelenleg látogatható. Minden évben az akadémia 4 utódintézményéből selmecre látogató diákok részére vezetést biztosítanak a tárnában.
Éttermek
Rengeteg kiváló étterem van nagy részük nem az én pénztárcámnak való, de kiemelném a Black M éttermet a Szentháromság tér és a Fritz ház között található. Még mielőtt belépne az ember az ajtón egy fedett előtérben találja magát ami nyáron nagyon hangulatos viszont télen funkcióját veszti és csak úgy ott van. Belépés után jobbra van egy pult ahol sört csapolnak valamint édességet is lehet kapni.Kicsit beljebb egy lépcső levisz minket a pinceszintre amit zseniálisan alakítottak át. Kiváló volt a kiszolgálás, hangulatos berendezés és megfizethető árak állnak az oda betévedő vendégek szolgálatára.
Valamint ott van még az az étterem és pub amit én csak “sarki”-nak hívok. Amennyiben a szentháromság tér felől megyünk a Terrasz felé jobb oldalt egy Steiger tábla alatt lehet bemenni oda és ráadásul amint belép az ember jobbra van egy ajtó ami egy fedett sátorrészhez vezet ahova asztalok vannak kirakva étlappal. Balra box szerűen elrendezett padok vannak párhuzamosan elrendezve amikkel szemben a pult található. Nem lehet eltéveszteni. Mellesleg egy járat van elzárva mellette ami épp a Glanzenberg tárnába vezet.
Kocsmák és pubok
Ha egy egy kilométeres sugarú kör területen vizsgáljuk meg a potenciális vendéglátóipari egységek számát akkkor legalább fél tucatot számolhat össze az ember. Van mindenféle. Van olyan ahol be kell menni a kapualjon, hogy aztán az ember elvesszen gyakorlatilag egy borospincében ami egy bányajárathoz kapcsolódik, vagy csak belép az utcáról és egy teljesen átlagos kocsmában találja magát ahol ugyanolyan jót söröz az ember a barátaival mint bárhol máshol. A társaság rengeteget javít még a legrosszabb hely hangulatán is. Figyelni kell viszont arra, hogy előfordulnak olyan kocsmárosok akik értenek magyarul és esetleg rosszul számolnak és felfelé kerekítenek.
További képek Selmecről az alábbi Galériában tekinthetők meg.
Amennyiben tetszett a cikk Selmecbányáról akkor kérlek, nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több emberhez eljusson. Ha nem szeretnétek lemaradni a további tartalmakról sem, akkor iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül, vagy kövessétek a M&D Blog további bejegyzéseit az alábbi közösségi média platformokon.
Mégegyszer köszönjük a figyelmeteket!
Facebook: https://facebook.com/teglaslaszlo
Twitter: https://twitter.com/teglas_laszlo/
Instagram: https://www.instagram.com/teglaslaszlo/
Email: teglas.laszlo@mndsblog.com
© Téglás László
© Copyright by M&D’s Blog Since 2014
M & D's Blog 