Sziasztok! A ma reggeli témánk egy kicsit szomorú hangvételű, hiszen pontosan öt évvel ezen cikkünk megjelenése előtt.
Magyarország elveszített egy nagymúltú társaságot, illetve egy olyan vállalatot, amelynek az alkalmazottai szinte családtagként tekintettek egymásra.
A mai nap során a Magyar Légiközlekedési Vállalat történetét elevenítjük fel újra. Tartsatok velünk.
Következzen hát, egy közel 70 évet felölelő történelemóra.
A második világháború lezárása után Európa romokban hever, a Magyar légiközlekedésért addig felelős Aero Rt. a Magyar Aeroforgalmi Rt, valamint a Magyar Légiforgalmi Rt. működése a végéhez ért, hiszen ezek a társaságok nem tudtak a háború utáni időkben érvényesülni.
1946. március 29-én érkezett meg a változás szele, ezen a napon ugyanis a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság megkezdte a működését, és még ugyanezen év augusztusában megérkeztek a légitársaság első repülőgépei. A flotta már, ha ezt nevezhetjük így, összesen öt darab Li-2-es utasszállító alkotta, és a légitársaság ekkor még a budaörsi reptérről üzemeltette a járatait.
A Maszovlet eleinte csak és kizárólag belföldi járatokat üzemeltetett, Budaörs és Debrecen, Szombathely, Győr, valamint Szeged között. Majd az elkövetkezendő években megnyitották az újabb útvonalaikat Miskolcra, Pécsre, Békéscsabára, Kaposvárra, Zalaegerszegre, illetve Nagykanizsára.
Az első külföldi járat melyet a társaság gépe repült Bukarestben szállt le, azonban ez még nem menetrendszerint közlekedett. A nagyközönség számára is elérhető első nemzetközi útvonalat azonban az igazgatótanács döntése alapján Prágába indították el.
És bár még mindig nem beszélhetünk valósan a MALÉV-ról.
Hiszen egészen 1954. november 25-éig a Szovjetunió részesedést élvezett a Maszovlet-ben. Melynek egy Moszkvában aláírt szerződés értelmében a magyar kormány megvásárolt, és november 26-án megalakult a Malév.
Az átalakítások után a légitársaság továbbra is csak a prágai, illetve a már meglévő belföldi járatait üzemeltette. Majd 1956. június 5-én ismét megtört a jég, és először indított járatot a Nyugat-Európába, pontosabban Bécsbe a Malév. Mindeközben megnyílt a Ferihegyi repülőtér is, ahonnan már több járat is elérhetővé vált a KLM-nek köszönhetően, így az utazóközönség számára már nem csak Prága, Bécs, és a különböző belföldi helyszínek, hanem Amszterdamba, és Kairóba is lehetőségük volt elutazni. Már persze, aki akkor megengedhette magának az efféle luxust.
Az 1956-os forradalom leverése után természetesen a magyar légiközlekedés is olyan utasítások irányítása alá került, ami kis híján ellehetetlenítette a működést.
A forradalom utáni évek
Nos itt következett be két sajnálatos esemény a társaság életében. Amikor is 1961. augusztus 6-án a HA-TSA lajstromjelű Douglas DC-3-asa lezuhant az Erzsébet királyné utca, és a Róna utca kereszteződésében. Összesen huszonhárom utas, négy főnyi személyzet, és három járókelő halálát okozva.
1962. november 23-án a Le Bourget reptér közelében történt meg a második olyan eset, ami úgy szintén emberéleteket követelt. Ekkor a HA-MOD lajstromjelű Ilyusin Il-18-ast, és a fedélzetén tartózkodó tizenhárom utast, és nyolc fős személyzetét érte el a végzete. A fellelhető információk szerint a gép a megközelítés során alacsony sebessége miatt átesett.
És egészen 1963. szeptember 24-ig nem közlekedett Malév gép nemzetközi viszonylaton. Majd aznap minden megváltozott amikor a Budapest – Kairó járattal megnyitotta az első Európán kívüli magyar repülőjáratot. Még ugyanebben az évben megszűntették a belföldi járatok nagy részét. Köszönhetően annak, hogy a társaság leselejtezte a Li-2-es típust, és az újonnan megjelent Il-14-esekre váltott.
Nem sokkal később kerültek be a flottába az Ilyusin Il-18-asok melyekből néhány példányt még ma is meg lehet tekinteni a Budapest Airport mellett található Aeroparkban, illetve a Szolnok melletti Rákóczifalván található repülőgépmúzeumban.
Az ennél is nagyobb mérföldkőhöz azonban 1968. december 22-én jutott el a cég. Amikor is megérkezett a Malév kötelékébe az első sugárhajtóműves gép is, egy Tupoljev Tu-134-es képében.
A fentebbi típusok azonban már jóval hosszabb életűek voltak a társaság törénetében, mint a Li-2-esek. Ettől függetlenül előbb-utóbb elkezdtek megjelenni a már jóval fejlettebb Tupoljev Tu-154B2-es repülőgépek a Ferihegyi Repülőtér betonján.
Mely a pilóták, mérnökök, és karbantartók elmondásai szerint egy igazi igásló volt. És szinte lehetetlen volt olyan helyzetet találni, ami egy kicsit is megviselte volna a gépet. Sajnos azonban a fent említett balesetek mellett ezt a típust sem kerülte el a szerencsétlenségek sora.
Ezek közül a legismertebb talán a Malév 240-es Budapest – Bejrút járatának tragédiája. A járatot a HA-LCI lajstromjelű Tupoljev Tu-154B2-es típusú repülő üzemeltette. A gép ugyanis körülbelül 12 kilométerrel a repülőtértől a tengerbe zuhant. Azonban szemtanúk, illetve az esetet követő vizsgálatok gyors és alaposnak nehezen nevezhető mivoltából ítélve nem tartott sokáig amíg el kezdett terjedni az a közhiedelem, miszerint a gépet lelőtték. Az igazság, a bizonyítékok, és a magyarázat pedig továbbra is a tenger fenekén fekszenek.
Az esetről készült nem éppen fiatal dokumentumfilmet alább tekinthetitek meg.
https://www.youtube.com/watch?v=Wnhc2yYWmcQ
Illetve itt beszúrnék még egy videót, mely az HÍR TV Retrográd c. műsorából származik. És Retúrjegy a félmúltba alcímmel került megjelenítésre.
https://www.youtube.com/watch?v=zAiFyLBRLTA
A szovjet gyártmányú repülőgépek természetesen sokáig alkották a Ferihegyi, és sok más európai a Malév által elérhetővé tett repülőterek képét. Azonban 1988. november 18-án, ha csak fokozatosan is, de a légitársaság megkezdte ezek cseréjét a fejlettebb, és gazdaságosabb típusokra. Ezeknek a megállapodásoknak köszönhetően került a céghez az első Boeing 737-200-as.
Még ugyanebben az évben született meg a Malév, utolsó máig is jól ismert logója, melynek tervezője Zsótér László volt. A népszerű reklámzene is úgy szintén 1988-ban készült, mely Presser Gábor szerzeménye.
1993. május 10-én szolgálatba állt az első szélestörzsű repülő is a flottában. Mely nem volt más, mint a HA-LHA lajstromjellel ellátott Boeing 767-200ER. Aminek köszönhetően a Malév beléphetett a hosszútávú járatokat üzemeltető légitársaságok piacára. Lehetőséget biztosítva a közvetlen Budapest – New York járatokkal az utazóközönségnek arra, hogy egy mindössze tíz órás úttal érhessék el az USA Keleti-partját.
1995-től aztán elkezdődött a szovjet gyártmányú gépek kivonása, kezdve a Tu-134-esekkel, melyeket a Fokker 70-es típus váltott. És 2001-ben repült utoljára a kék orrú Tu-154-es. Majd 2003. február 7-én következett be egy újabb mérföldkőnek mondható változás. Amikor is a légitársaság megállapodást írt alá a Boeing 737NG (Next Generation) családjára. Melyek közül összesen 18 darab került a Malévhez. A legkisebb B737-600-astól, a még máig is nagyon sikeres B737-800-asig bezárólag.
Az első B737NG hazahozásáról készült riport az alábbi videón tekinthető meg
A jeles eseményt, illetve a géppark komplett cseréjét mindezek után több más siker követte.
A Malév 2006. november 22-én hivatalos meghívást kapott a oneworld szövetségbe, majd 2007. április elejétől annak teljes jogú tagja lett. Ami manapság sem kis szó, hiszen olyan kiváló társaságok a tagjai a oneworld-nek, mint a British Airways, a Qatar Airways, az American Airlines, a Royal Jordanian, és még másik 11 szereplő, akik a legjobbak között vannak a légiközlekedésben.
És ez a Magyar Légitársaság eredményein is meglátszott. 2010-ben ugyanis a Malév elnyerte a legjobb Kelet-Európai légitársaság díját a World Airline Awards-on.
A légitársaság közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, eközben 2600 munkavállalót foglalkoztatott. A törzsutasok számára a vállalat a Duna Club nevű programot működtette. És a 2011-es nyári menetrendi időszakban már 32 ország 52 városába, code-share partnereivel együtt pedig 37 ország 83 városába közlekedtetett menetrend szerinti járatokat.
Majd elérkezett amire senki sem számított.
A nemzeti légitársaság 2012. február 3-án reggel 6 órakor repülési tevékenységét felfüggesztette.
Innentől kezdve pedig már csak könnyes szemekről, hitetlenkedő dolgozókról, és szerintem joggal mondhatom, hogy egy hitetlenkedő országrról szóltak a hírek. Rengeteg megemlékezés, rengeteg olyan rövid dokumentumfilm, és olyan mű született amely feldolgozta az esetleges okokat a leállás mögött. Úgy érzem azonban egyik sem adja át annyira azt a hangulatot ami a cégnél uralkodott, mint az alábbi videó. Melyben a pilóták, és a légiforgalomirányítók közötti utolsó forgalmazások hallhatóak.
Én pedig köszönöm, hogy erre a rövid, de talán annál tartalmasabb cikkre ezen a reggelen velünk tartottatok!
Reméljük, hogy tetszett az az összeállítás, megemlékezés amit nektek készítettünk. És bár sokszor írjuk le, és sokszor mondjuk azt, hogy amennyiben igen, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg. Most azonban ezt mindennél komolyabban kérjük.
Nem mi leszünk az egyetlenek. És nem mi leszünk valószínűleg az elsők sem abban, hogy ezen a napon budapesti idő szerint reggel 06:00-kor megjelenítsünk egy ilyen cikket. A megosztásokat azonban most egy olyan dolog miatt kérjük, ami talán már soha sem adatik meg.
Volt egyszer… Egy Magyar Légitársaság!
Szutor Márk
Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
YouTube: http://www.youtube.com/user/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com
© Szutor Márk
Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©
Mi is az a Wizz Discount Club?
M & D's Blog 