munka – 2 Oldal – M & D's Blog

Megtapasztaltam a demokráciát

2016. március 26.2017. április 3. Szutor Márk által, Egy nap a világban, Munkavállalás külföldön kategória

Soha sem gondoltam volna, hogy lehetőségem lesz arra, hogy felszólaljak a Parlamentben.

Azt pedig már végképp nem, hogy minderre az ország közepén Londonban kerül majd sor a Westminster Palotában az alsóházban.

Nem vártam, hogy sikerül valaha is megtapasztalnom a demokrácia szó jelentését. És azt sem, hogy magyar állampolgárként úgy tudok majd ott lenni, hogy a barátaim, és a velem egy korúak egyik képviselője, szóvivője leszek. Valamint, hogy mindezek után még némi visszajelzést is kapok Marcus Jones minisztertől.

Most már elmondhatom, hogy ez az ország, és amikor ezt mondom, akkor az Egyesült Királyságra (és nem csak kifejezetten Angliára gondolok) sokkal jobb lehetőségeket nyújt minden téren, hiszen ha van elég ember, a megfelelő ötletekkel, és okokkal, akkor könnyedén fel tudják ébreszteni a politikai vezetők figyelmét. Ami reményeink szerint oda vezet majd, hogy bizonyos jogszabályok nem lépnek életbe, és a lehetőségek amiket rebesgettek valóban lehetőségekké válnak.

A “fiatal emberek” jövője, és az ezzel foglalkozó programok, ezeket befolyásoló döntések egyre inkább előtérbe kerülnek, és egyre fontosabbak. Hiszen több és több 16 és 25 év közötti fiatal szenved azért, hogy munkát, saját lakást, bármilyen továbbtanulási lehetőséget találjon. Avagy összességében egy olyan életet éljenek, amilyet szeretnének.

A mai ülés célja az volt, hogy a tisztelt miniszterek, és egyéb politikai vezetők szemét felnyissuk azokról a még be nem vezetett, de már előterjesztett javaslatok hatásáról, ami ennek a korosztálynak a legnagyobb fejfájást okozhatja. És az amúgy is nehéz helyzetben lévő fiatal társadalmat nem kéne még inkább a mélybe nyomni. Az őket még a felszínen tartó szálakat nem elvágni.

Ehelyett a kormánypárt, vagy inkább a pártok, koncentrálhatnának arra, hogy még több ilyen szálat kreáljanak. Igenis kötelezzék a cégeket / munkáltatókat arra, hogy a “diákmunka” ne az átlaghoz képest horribilis £2.73/óra bérrel legyen megfizetve. Hanem a manapság olyannyira “reklámozott” élhető fizetéssel.

És bár tudom, nem az én szavazatom, vagy nem az én szavam lesz az ami változtathat a dolgok menetén, ami elég lehet ahhoz, hogy egy ország vezetőségét leváltsák (vagy csak a gondolkodásukon változtasson). Főleg nem egy olyan országban, ahol gyakorlatilag alig vagyok több, mint egy látogató. Azonban továbbra is úgy érzem, hogy egy a társadalomban aktív szerepet játszó ember vagyok, hiszen az ilyen lehetőségeket kihasználom, és ezzel próbálom a saját, de leginkább mások életét jobbá tenni.

Szeretnék tehát köszönetet mondani a Crisis, illetve a Depaul UK jótékonysági szervezeteknek, amiért lehetővé tették számomra, hogy részt vegyek a Londoni túrájukon, és amiért felkértek arra, hogy körülbelül kétszáz – kétszázötven ember, és a kormánypárt miniszterei előtt felszólalhassak.

Továbbá szeretném megköszönni az NYRG (National Youth Reference Group) a YMCA England, a St. Basil’s közösség, és végül de nem utolsósorban a Centerpoint szervezetek munkatársainak, amiért elküldték a saját képviselőiket. Valamint szeretném kifejezni minden gratulációmat a parlamenti ülés minden résztvevőjének, az ötleteikért, és a hozzájárulásukért. Ez egy olyan élmény volt, ami folyamatosan velem lesz az életem során, és örülnék, ha az itt jelenlévőkkel még egyszer találkozhatnék.

2016. március 15.
Szutor Márk

Ha tetszett ez a cikk, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több emberhez elérjen. Amennyiben nem szeretnétek lemaradni a további tartalmainkról sem, akkor kérlek iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül, illetve kövessetek minket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén.

Köszönjük, hogy ismét velünk tartottatok! Hamarosan ismét jelentkezünk! Sziasztok!

Szutor Márk

Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
YouTube: http://www.youtube.com/user/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com

Na, vajon könnyű napom lesz?

2016. március 1.2017. április 3. Szutor Márk által, Egy nap a világban, Munkavállalás külföldön, Utazás kategória

Na jó, ez talán nem jött ki annyira jól magyarul, mint amennyire szerettem volna.

De lényeg a lényeg, hogy egy kis update-el jöjjek nektek, és beszámoljak az elkövetkezendő pár napomról.

Ebből már nyilván sejthetitek, hogy ismét utazom, és ami azt illeti mint tudjátok nekem ez a legtöbbször nem nagy probléma, kivéve amikor a National Express, vagy a megabus is benne van az egyenletben.

Nincs ez másképp persze most sem. És jelenleg az ok is nagyjából hasonló, a különbség annyi, hogy most nem a British Airways, hanem az easyJet Cabin Crew állás interview-jára indulok.

Nézzük tehát a terv azon részét, ami már biztos.

National Express az egész úton, és most egy kicsit hosszabb átszállási idővel Leeds-ben, mint a legutóbbi alkalommal. S mostanra már persze a buszon ülök, és alig 12 óra múlva meg is érkezem majd Luton repterére.

A sors iróniája talán az, hogy többször elmondtam magamnak, hogy oda többször nem szeretném betenni a lábamat, nem csak a reptérre, de igazából a városban sem. S ezzel együtt szinte látom magam előtt Murphy-t, ahogy a röhög a markában, és csak megjegyzi “Haver, nem csak, hogy vissza mész, oda is költözöl hamarosan”

Hát valamilyen szinten remélem, hogy ez majd bejön. Tartsatok ma is velem!

Cikkünk folyamatosan frissül. Nagyjából két óránként fogok tudni kirakni újabb tartalmat!

Mondjuk úgy, hogy eseménytelen utam volt Leeds-ig, és ahogy az órát most elnézem, ez az állapot még egy darabig hasonlóképpen alakul majd. Hiszen a következő busz, amit el kell érnem az csak helyi idő szerint 23:55-kor érkezik.

De igazából addig is legalább van időm arra, hogy kávézzak, és abból a pár csomag kekszből amit az útra hoztam, egy párat azért elfogyasszak… 😀

00:25 East Midlands International Airport

Hát, az az ötletem, hogy eljövök Leeds-ből az egyel korábbi busszal, mint amire hivatalosan jegyem volt az most East Midlands Airport környékén sem tűnik a legjobbnak. Fogalmazzunk úgy, hogy a National Express legalját sikerült kifogni ezzel a cserével, és bár igaz, hogy ezzel a lépéssel két órával hamarabb érek a reptérre.

De akárhogy is nézem, nem ért annyit ez a változás, hogy ne átkozzam legalább csütörtök reggel 05:45-ig majd saját magamat.

Na, de nézzük mi is történt az elmúlt pár órában. A gyalázatos minőségű szolgáltatáson felül most már joggal mondhatom azt, hogy nagyjából a táv felénél járunk. Mivel innentől kezdve még kb. három óra választ el Luton Airport-tól.

És lévén, hogy se konnektor, se USB aljzat nincsen, ennek megfelelően legközelebb már csak érkezés után jelentkezem. Addig is mindnyájatoknak utólag is jó éjszakát, és előre is jó reggelt!

03:00 Luton Airport

Hát igen, most már szinte biztos, hogy rossz döntés volt az amit hoztam. Félre értés ne essék, nem azt mondom ezzel, hogy nem jó végre egy olyan helyen ülni, ami nem mozog alattam. De ha jártatok már a reggeli órákban Luton repterén az indulási oldalon, akkor nagyjából tisztában vagytok vele, hogy milyen állapotok uralkodnak ott.

Próbáltam valami eldugott zugot találni, de hát ez lehetetlen, mondhatni ehhez előbb kellett volna felkelnem. Bár úgy érzem a tegnap reggel 7:00 elég korán volt… 😀

Minden esetre most már csak órák kérdése, és elkezdődik a nap azon része ami miatt itt vagyok. Kérlek, hogy drukkoljatok! Amint tudom jelentkezem!

17:00 Luton Airport Arrivals

Hát ez megint csak egy érdekes nap volt, 7-10 munkanap múlva várhatjuk a választ, most pedig már csak azt kéne kitalálnom, hogy mit csináljak az elkövetkezendő három órában. Igazából talán aludnom kéne, de ha őszinte akarok lenni azok után ami reggel volt itt, nem merném 2 másodpercnél többre lecsukni a szememet. Úgyhogy inkább vetek egy pillantást a térképre, és megnézem, hogy milyen is lesz a hazautam.

Ha tetszett ez a cikk, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több embert elérjen. Amennyiben nem szeretnétek lemaradni a további tartalmainkról sem, akkor kérlek iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül. Illetve kövessetek bennünket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén.

Szutor Márk

Személyszállítás, olcsón, gyorsan

2016. január 19.2017. április 3. Szutor Márk által, Autó - motor, Technológia, Utazás kategória

Sziasztok! Senkit ne tévesszen meg a cím, nem egy hirdetést próbálok feladni, szimplán csak a tegnapi témánk után úgy éreztem itt az ideje egy összehasonlító tesztnek. Amit a mai nap során követtem el. És bár megfogadtam magamnak, hogy így, hogy Angliában élek, nem leszek majd kritikus véleménnyel Magyarországról. És igyekszem minél inkább kimaradni abból a körből, akik csak azért kritizálják az otthonukat, mert itt jobb sorsuk van.

A cikkem mai anyagát azonban mégiscsak egy otthoni helyzet adta, ez pedig nem más, mint a taxisok sztrájkja, és a taxisokban ott lakozó irtózatos mértékű gyűlölet az Uber ellen.

Hát akkor lássuk, miből is állt a mai tesztünk.

Reggel a Newcastle-i taxitársaságok egyikét, a BlueLine Taxi-t használtam arra, hogy bejussak az irodába. Majd délután a másik lehetőséget, tehát az Uber-t választottam ahhoz, hogy haza jussak.

A teszt során a következőket figyeltem:

Az alkalmazás használhatósága
A megrendelt autó megérkezésének ideje a rendeléstől számítva
Az autó állapota
A sofőr közvetlensége, és hozzám való viszonyulása
Az út ára

Kezdjük akkor a BlueLine Taxi-val.

Screenshot_20160119-015058 Lévén, hogy az ő szolgáltatásaikat, még nem használtam a mobil készülékemen, de a fairplay érdekében mindenképpen emellett a lehetőség mellett döntöttem. Az alkalmazás letöltése, telepítése, és elindítása után, az első kép ami fogad minket az a regisztrációs felület. Screenshot_20160119-015131

Sajnálatos módon, nem hagyhatjuk ki ezt a lehetőséget, azonban jó pontként mindenképpen felírom az SMS-en keresztül történő aktiválást. Mely természetesen, nekünk egy penny nem sok, annyiba sem kerül. Hiszen a szervernek küldünk csak egy kérést, hogy továbbítsa a telefonunkra a kódot.

Screenshot_20160119-015157 A következő lépés még annyira szimpatikus volt, az Uber és a BlueLine esetében is, általában ilyenkor jön az a lépés, amikor egy kicsit úgy érezzük, hogy elkezdenek turkálni, már az út megtétele előtt a zsebünkben. Ez most sincs másképp. Egészen addig, amíg nem nézzük meg alaposan a kijelzőt, és vesszük észre, hogy a kártyaadatainkat nem vagyunk kötelesek megadni. És bár számomra ez nem jelent problémát, lévén, hogy készpénzt nem sok esetben tartok magamnál amúgy sem. Azonban mivel a BlueLine egy kifejezetten taxi társaság, innentől kezdve náluk a készpénzes fizetés, még mindig lehetséges az autóban. Fontos: Ha esetleg Angliában jártok, és mondjuk nem Londonban taxiztok (ezt az árak miatt amúgy sem javasolnám), akkor az utazás végén, csak akkor adjatok borravalót, ha csodálkozó szempárokkal, és pont az extra összeg miatt zavarban lévő sofőröket szeretnétek látni. Hiszen amíg otthon mondjuk a 4.500-as fuvart jó esetben felkerekítitek mondjuk 4.700 – 5.000 Forint környékére. Addig itt, ha a fuvar végén azt mondja a taxis, hogy az £20 akkor az £20 egy pennyvel nem több, nem kevesebb.

Na, de visszatérve egy kicsit az alkalmazásra. Mivel nem adtam meg a kártyaadataimat az első körben, így elkezdtem azon gondolkozni, hogy vajon, így is engedni fogja-e a foglalást a rendszer? Némely, hasonló app ugyanis általában egy hiba üzenetet szokott megjeleníteni az ilyen esetekben. Itt azonban nem volt semmi probléma, simán le tudtam foglalni, majd azonnal le is mondani az adott fuvart, gyakorlatilag két érintésből. Screenshot_20160119-015222

Ami az app pontosságát illeti, hát azon lenne még mit javítani. Mint láthattátok a térképen a kiindulási pont a Stanton Street volt Newcastle-n belül. Azonban még teljes erősségű Wi-Fi jel mellett, valamint (a screenshot-on ugyan nem látszó), de bekapcsolt GPS vevő mellett is négy utcányit tévedett az automatikus helyzetmeghatározás. És bár ez nem akkora probléma, hiszen korrigálni is könnyen lehet az ilyeneket, azonban ez részemről egy rossz pontnak minősül. Ellenben amivel mindenképpen ki tudja egyenlíteni a hibát az az, hogy nem csak cím, hanem POI alapján is tudok keresni. Ami sokszor megkönnyítheti a taxis, és a saját dolgomat is.

Na, de elérkezett a reggel 8:15 akkor rendeljünk magunknak, egy autót, és lássuk, hogy mi lesz ebből. Leütöm a foglalás gombját a kijelzőn, és ezzel egy időben elindítom a stoppert, mégiscsak a legforgalmasabb időszakról beszélünk jelenleg, és az app szerint (csak úgy mint hajnal kettőkor, amikor ez az ötlet kipattant a fejemből) 6 percre tőlem van egy elérhető autó.

SMS-ben kapok visszajelzést arról, hogy a sofőr úton van, az autó típusával, színével, és rendszámával együtt. És bár megmondom őszintén, nekem hiányzik, hogy az appon belül nem kapok értesítést ugyanezekről az információkról. Ettől függetlenül még így is azt mondhatom, hogy az eddig megszokott színvonalat tudják tartani.

Az autó az alkalmazás által tippelt idő előtt egy perccel áll meg a ház előtt, majd ebben a pillanatban kapom a következő SMS-t, arról, hogy megérkezett a fuvarom. Egy 2014-es Jaguar XF képében.

jaguar-xf

Hátulról megkerülöm az autót, majd be ülök bal hátra. A sofőrrel váltunk pár szót, hogy hova is lesz a mostani út. Majd még visszakérdez, hogy merre szeretnék menni, vagy, van-e olyan útvonal, amiről tudom, hogy jobban járható, mint a másik két alternatíva? De mivel nem járok túl sokszor taxival, a busz pedig teljesen más irányba visz, így a főutakat választom. Az autón látszik, hogy nem egy régi vétel. Vetek a számlálóra egy pillantást, hogy lássam mennyit is futhatott, és most tart 78.000 mérföldnél az autó. Ehhez képest azonban még mindig lágyan rugózik, és ehhez képest kifejezetten jó állapotban van. Látszik, hogy a tulaj vigyáz rá, és igyekszik a lehető legnagyobb gondját viselni az autónak.

Az út a szokásos élmény. Kényelmes, és gyors. Jó fej a sofőr, és mint itt Észak-Kelet Angliában szokás szerint eléggé beszédes, de ez a legkevésbé sem zavar, pontosan így szeretem eltölteni az útjaimat, ha taxiban ülök.

Kb akkor érkezünk meg az iroda elé, amikorra terveztem. Majd kifizetem a £7.85-öt a 6 mérföldes útért. Ami ugyan egy kicsit magasabb mint az átlagos ár szokott lenni ezen a távolságon, de még azt mondom, hogy nem vészes. Mondhatni az átlagos órabérről beszélünk Angliának ezen a részén.

16:50

Egy pillanatra rá nézek a telefonomra, és mivel 17:00-kor biztosan el tudom hagyni az épületet, így meg is rendelem az autómat. 15 percre van tőlem a jelenleg legközelebb lévő autó. És amint leütöm a megrendelés gombot, már kapok is egy SMS-t a sofőrtől, hogy úton van, és ne haragudjak, amiért ennyire sokat kell majd várnom.

Az alkalmazás is egyből visszajelez, a sofőr fényképével, és értékelésével, az autó rendszámával, és típusával. És ekkor még eldönthetem, hogy biztos szeretném-e az adott fuvart, vagy inkább a buszt választom. Azonban egy 4,7-es értékelésre, és egy Mercedes-Benz E osztályra nem igazán tudok nemet mondani.

mercedes E320

Az autó még előbb is érkezik meg, mint azt terveztem. Úgyhogy ki sietek az épületből, és ismét behuppanok bal hátra. Bár évjáratban, és futott mérföldekben is óriási a különbség a két autó között, amihez a mai nap szerencsém volt. Ettől függetlenül, ugyanolyan kényelmesen ülök, mint a Jaguar-ban a reggel folyamán. Ez az autó is szépen karban van tartva, és bár az óra már inkább a 350.000 mérföld felé kacsintgat, ettől függetlenül új autó érzését kelti.

Mivel előre megadtam az úti célomat, így csak annyit kérdez emberünk, hogy az A1-esen szeretnék-e menni, vagy inkább a B1318-ast választanám Gosforth-on keresztül? A kérdése jogos, mivel neki az utóbbi az, amerre a program automatikusan vinni akarja, hiszen ez fél mérfölddel rövidebb, mint az autópálya. Én mégis úgy döntök, hogy kihagyom most a városnézést, és ugyanazon az útvonalon megyek, mint amerre reggel is jöttem. Ezzel elkerülve azt, hogy a megtett távolság drasztikusan befolyásolja az árakat.

A kb. 20 perces út alatt ismét egy jót beszélgetek a sofőrrel, és bár lehet, hogy a koránál, lehet, hogy a természeténél fogva, egy kicsit barátságosabb, és kicsit közvetlenebb embernek tűnik az Uber-es ‘kollega’.

Ahogy megérkezünk a ház elé, már állítja is le az órát, és húzza le a virtuális kártyámat a kijelzőn. Megköszöni, hogy az Uber-t használtam a mai nap során, majd még hozzáteszi, hogy reméli, hogy még találkozunk, és azzal már tova is tűnik az utca végén.

Megnézem a telefonomat, a kapott számláról, és kereken £7.00-t hagytam ott ezért az útért. Ami ismételten csak egy kifejezetten tűrhető ár ezért a fuvarért.

Értékeljünk

	BlueLine Taxis	Uber
Applikáció	4,5 / 5	5 / 5
Pontosság	5 / 5	5 / 5
Autó állapota	5 / 5	5 / 5
Sofőr	4,9 / 5	5 / 5
Ár	4,5 / 5	5 / 5

Alapvetően mindkét szolgáltatással meg voltam elégedve. Azonban a BlueLine Taxi applikációján a helyzetmeghatározás pontosságán még kéne valamennyit javítani. Ezért is kapott 4,5 pontot az 5-ből.

A pontosságra, illetve az autó állapotára megint csak nem lehet panaszom, egyik szolgáltatásnál sem. Mindkettő gyorsan, és kényelmesen vitt el A-ból B-be. Ezért is a magas pontszám mindkettőnél.

A sofőrökkel is meg voltam elégedve, és bár való igaz a BlueLine Taxi alkalmazottjának 4,9 pontot adtam, mivel úgy éreztem, hogy annyira nem figyelmes, talán kevésbé “vevő orientált”. Persze az is sokat számít, hogy mindez a reggeli órákban volt, és valószínűleg még egyikünk sem volt teljesen ébren.

Az árakkal meg is voltam elégedve, és a reggeli forgalom ugyan nem segített megint csak a BlueLine Taxi társaságnak. Ettől függetlenül többször utaztam már velük, és többször utaztam már Uber-el városon belül, és szomszédos városokba. És ha nem is sokkal, de általában drágább alternatívának bizonyultak.

Erre a legjobb ellenpélda persze a péntek este, amikor a buli negyedekből érkező rendelések mértéke olyan szintű, hogy akkor az Uber árat emel, de mint tudjuk, erre az app előre figyelmeztet.

Ettől függetlenül ezt a csatát az Uber nyerte.

AZONBAN!

Mint a példa azt tökéletesen mutatja, egy körülbelül 3/4 akkora lélekszámú városban, mint Budapest, az Uber és a különböző taxitársaságok tökéletesen megférnek egymás mellett. Senki sem csinál problémát abból, hogy milyen matrica van a másik autóján, és nem zúzzák be az Uber-esek ablakait, azok a feldühödött taxisok, akiknek nem szimpatikus a konkurencia.

Fel kéne azonban ébredni egy pillanatra. Ugyanis (és erre utaltam a bevezetőben) nem feltétlenül az Uber hibája az, hogy a magyarországi taxisoknak nem megy olyan jól a dolguk, mint ahogy eddig. És inkább azt kéne belátniuk, hogy addig ameddig a kilométerárak a 480 Ft / kilométeres zónában mozognak. (Ami bizony majdnem megegyezik az itteni egy mérföldes díjszabással.) Addig az fog beülni hozzájuk, akinek nincs ideje várni egy autóra, és kényszerből használja a sárga autókat. Lezárásként tehát annyit mondanék még, hogy az Uber egy jó rendszer, és ugyanúgy meg tud férni a taxitársaságok mellett, mint bármi más.

A hiba gyökere pedig nem az Uber szolgáltatásaiból fakad, hanem abból a rossz rendszerből, amelyik a nyugati kilométerárakkal lehetetlenítette el a taxisok életét.

Ez egy elég erős lezárása volt a cikknek, ezzel tisztában vagyok. Ettől függetlenül, ha tetszett ez a cikk, akkor nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több emberhez elérjen. Amennyiben el szeretnétek mondani a véleményeteket, vagy kérdésetek lenne, akkor azt hagyjátok odalent kommentben, vagy Facebook-on, vagy Twitter-en.

Köszönjük, hogy ismét velünk tartottatok! Sziasztok!

Szutor Márk

British Airways

2015. november 10.2017. április 3. Szutor Márk által, Munkavállalás külföldön kategória

Sziasztok!
Mint azt tudhatjátok általában keddenként publikálok itt, és szerdánként a blog angol változatán. És most úgy érzem, hogy itt az ideje egy újabb rövid bejegyzésnek, ha mást nem azért is, hogy frissüljön egy kicsit a tartalom.

Ezt még nem tudhatjátok, de a cikk nem véletlenül lett elnevezve, úgy ahogy. A holnapi nap folyamán, ugyanis interview-ra indulok a fent megnevezett céghez. Ennek megfelelően pedig ha minden jól megy, egy álom valóra váltásának a kezdete talán a holnapi nappal jön el.

Mint az előző pár bejegyzésem ez is folyamatosan frissülő lesz az eredmények lezártáig. Kérlek tartsatok velem.

2015. november 13.

Nos akkor az első update az jöjjön most. Megvolt igazából az interview a call centeres állásért, illetve a mai nap során volt egy telefonos interview-m egy Customer Service Representative álláslehetőségre úgy szintén a British Airways-nél. Azonban ez esetben London Heathrow repterére lett meghirdetve az adott állás.

Örömmel jelenthetem, hogy a telefonos interview-n átmentem, és azzal, hogy már megvolt a csoportos interview-m is a call centerben már nagyjából sejthetem, hogy mit várhatok, amikor majd le kell mennem Londonba, és ugyanezt végig csinálnom.

Nem mondom, hogy várom már a pillanatot, amikor ismét fel kell ülnöm a megabus-ra, vagy éppenséggel a National Express-re, de majd meglátjuk, hogy mi lesz ebből, és hogy sikerül az egész.

Amint tudok valamit az eredeti interview-ról a call centerben, akkor jelentkezem.

2015. november 16.

Sziasztok, ismét itt vagyok. Ismét elég jó hangulatban vagyok, ugyanis a mai nap során megérkezett mindkét email. A csoportos interview-n át menem a call centeres állásra, illetve lefoglaltam a helyemet a jövő hét hétfői, Customer Service Representative interview-ra is. Szóval nem tudok mást mondani. November 23, London készülj jövök! 😀

2015. november 21.

Na hát gyerekek, alig délután negyed öt van. Fent vagyok már 36 órája (mondjuk nem is tudom, hogy ezt külön miért írom le, ez tőlem már a megszokott… :D) és azzal a dilemmával nézek szembe éppen, hogy fogalmam sincs, hogy mit csináljak az elkövetkezendő 12 órában.

Ugyanis vagy holnap reggel 6:45-kor szállok fel a buszra, és indulok el ismét a nagyváros felé. Vagy hétfő éjjel 00:15-kor, és megkockáztatom, hogy nem érek oda időben ahova kell.

A probléma igazából nem is ebben rejlik, hanem inkább abban, hogy mit csináljak most. Aludjak-e? És nagyon nagy rizikót vállalva próbáljam meg magam felébreszteni holnap reggel olyan 5 körül, hogy időben oda érjek a buszhoz? Vagy maradjak ébren, amíg el kell indulnom itthonról, és majd csak holnap a hotelbe történő becsekkolás után feküdjek le aludni? Amivel már jócskán a 72 órás ébrenléthez közelednék… Ez az opció, nem tetszik túlzottan, bár 72 óra ébrenlét után alszik csak igazán jót az ember, nem?

Avagy, nyugodtan hajtsam álomra a fejemet, és utazzam végig az egész éjszakát, és reggelt, hétfőn, amikor garantáltan nem fogok tudni aludni. És érkezzek meg mosott sz@rként az interview helyszínére, szerencsés esetben még pontosan is?

Mondjuk már nagyjából megszületett a fejemben a döntés, hiszen a kávés bögrém már itt van előttem, igaz egyelőre még üresen. A végeredményt úgy is tudni fogjátok, hamarosan. Addig is szép napot. És köszönöm, hogy ezt is olvassátok.

2015. november 22. (2:22)

Na, hát ami azt illeti, most valahogy nem érzem magamat annyira fáradtnak, persze nem akarom elkiabálni a dolgot, de alig múlt el hajnal kettő, még van legalább három óra, amíg itthonról el kell indulnom, addig pedig már nem kell sok mindent megcsinálnom szerencsére. Még borotválkozni terveztem, illetve a szokásos reggeli teendőimet elvégezni. Majd bepakolni a táskámba amit kell, és amit mondjuk ilyen utakra magammal vinnék amúgy is. Aztán cipő fel, nyakkendő megköt, aztán irány London.

London? (kérdezhetnétek) és csak annyi lenne rá a válaszom, ami azóta is a kedvenc mondatom ebből a filmből. “London, nem ismerős? Sült hal, Tom Jones, délutáni tea, rossz kaja, még rosszabb idő, kibaszott Mary Poppins, London.” Úgyhogy tartsatok velem, ha minden jól megy ennek a résznek a folytatása, már egy kicsit másképp kerül majd bemutatásra.

2015. november 22.
05:00

Nos a borotválkozással akkor meg is vagyunk, és még mindig nem tudom, hogy mit fogok csinálni az elkövetkezendő egy órában, hiszen még kb. ennyi van hátra, hogy el kelljen indulnom itthonról.

Kérlek, hogy szurkoljatok nekem, hogy minden úgy jöjjön össze, ahogy kell. És Sunderland-nél ne kelljen vissza fordulnom. (Ezt majd kifejtem…)

Hamarosan jelentkezem!

2015. november 22.
22:26

Ne haragudjatok, amiért még csak most adok életjelet magamról, de egész nap el voltam foglalva azzal, hogy más jellegű tartalmat hozzak létre, valamit sajnos teljesen elhasználtam a havi mobilinternet kvótámat, és emiatt a free Wi-Fi-s helyekre voltam kényszerülve, mint ahogy most is a Slough-i, Holiday Inn Express hálózatát használom, hogy némi életjelet adjak magamról. A vicces az egészben, hogy most már több mint 54 órája vagyok ébren, de úgy érzem magamat, mintha most ébredtem volna fel, és ittam volna meg az első kávémat, ami több szempontból is érdekes, azonban mindennel együtt véve, egy nagyon jó napom volt.

Reméljük, hogy a holnapi nap is hasolnóképpen alakul majd. Az éjszaka során nem hinném, hogy lesz bármilyen friss bejegyzés, ehhez a cikkhez. Szóval majd csak az interview után jelentkezem.

Jó éjszakát!

Ha tetszett ez a cikk, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több embert elérhessünk. Ha szeretnétek értesülni további akciós ajánlatokról, a heti hírekről, illetve minden egyéb tartalmunkról, akkor iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül, vagy kövessetek minket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén.

Szutor Márk

Társadalomkritika, avagy az ideális nő

2015. szeptember 22.2019. január 25. Szutor Márk által, Társadalomkritika kategória

“Egy nő legyen szakács a konyhában, úrinő a társaságban, és szajha az ágyban.”

Tartja a régi mondás. Azonban mindannyian beláthatjuk, hogy ez a felfogás már idejétmúlt.

Félre értés ne essék, szeretem, és tisztelem a nőket.

Azonban a napokban túl sok időt töltöttem a városban, és az elmúlt pár hónapban hallottam és át éltem túl sok mindent ahhoz, hogy ez bennem maradjon.

Bár nem vagyok túlságosan idős én sem, azonban nem egy barátom, ismerősöm tudja, hogy gyakorlatilag nagyon sokszor jóval idősebbnek érzem magamat, mint amennyi valójában vagyok, és a viselkedésem is ennek megfelelő.

Így tehát nehezemre esik megérteni a velem egykorúak viselkedését, és habitusát. Nem mondom persze, hogy nekem nem volt egy-két hibám amit elkövettem volna a múltban, azt sem mondom, hogy nem volt néha egy-két őrültség amibe ne lettem volna benne.

Azonban soha sem érdekelt annyira a bulizás, a különböző szórakozóhelyeken töltött éjszakák sokasága, és nyugodtan kövezzetek meg emiatt, de a ~~dohányzáson~~ (e-cigizésen), és a koffein függőségen kívül semmi mással nem károsítom a szervezetemet, és nem is tettem.

Próbálok persze objektív maradni, és nem túlzottan eltérni a tárgytól, így elemezzük ki egy kicsit a cikket megnyitó közmondást.

Egy nő legyen szakács a konyhában.

Nos alapvetően ezzel a kijelentéssel egyet értek, hiszen ha egy nő jól főz, az soha sem hátrány, azonban ez egyre inkább kezd elveszni, hiszen azok az emberek, akik velem egy korúak, vagy egy kicsit idősebbek, azoknak egy jelentős része még valószínűleg némi szerepet vállal(t) a konyhában. Viszont egyre inkább azt veszem észre, hogy azzal együtt, ahogy elszaporodtak azok a weboldalak, ahonnan már relatíve olcsón, sokszor egy bevásárlás áránál olcsóbban is lehet rendelni ebédet / vacsorát, stb. úgy tűnik el sok nőből az, hogy főzni tudjon.

Nyilván nem azt mondom, hogy minden nőnek Gordon Ramsey-t, vagy mondjuk Jamie Oliver-t megszégyenítő menüket kéne az asztalra varázsolnia minden egyes nap, de ha tegyük fel egy párkapcsolatban élek valakivel, és össze is költöztünk, akkor mondjuk lehet, hogy jól esne, ha mikor egy 12 órás munkanap után amikor hazaérek, akkor nem nekem kéne még nekiállni mosogatni, előkészíteni a nyers dolgokat, majd még megfőzni/megsütni mindezt.

Persze egy egészséges kompromisszum működik nálam is, így tehát nyilvánvalóan megértem, ha a partnerem az ágyban tölti az estét, mert éppenséggel a szokásos női bajok havonta egyszer egy pár napra előjönnek. Ahogy azt is, ha mondjuk ő is fáradt, túlórázik, stb.

De nem csak, hogy a konyhatündérkedés, a túlórázás, és egyéb különböző értékek is úgy érzem kezdenek kiveszni a legtöbb emberből.

Egy ideillő közmondás:

“A régi lányok úgy főztek mint az anyjuk, a maiak meg úgy isznak, mint az apjuk”

Egy nő legyen úrinő a társaságban.

IGEN! Ezzel kapcsolatban nem tudok mást mondani, ez a mondatrész ez úgy ahogy van igaz. És nagyon úgy érzem, hogy sokan felcserélték bizonyos elemeit ennek a közmondásnak. Hiszen manapság egyre inkább azt veszem észre, hogy leginkább az ágyban találkozom az úrinőkkel, (akik még a f@szt is szalvétával fognák meg), és a szajhákkal a társaságban.

Férfiként azonban ezt szomorúnak találom. (Még mielőtt bárki, és tényleg bárki megvádolna azzal, hogy esetleg buzi vagyok, vagy csak szimplán nincs elég képzelőerőm azoknak kifejezetten ajánlom a következő mondatot.) Nem mondom persze, hogy egy-egy rövidebb szoknya, és egy-egy igényes dekoltázs nem mozgatja meg a fantáziámat. DE a mai társadalommal, és stílussal alapvetően egy problémát találok, mégpedig azt, hogy az izgalom teljesen kiveszett a dolgokból.

Péntek délután, este felé sétálok haza, és az emberek kavalkádjában, és csak azt látom, hogy gyakorlatilag egyre inkább az számít, hogy kinek milyen karóra van a kezén, milyen bankkártya (bár inkább hitelkártya) lapul a pénztárcájában, és milyen kocsikulcs van a zsebében bárkinek.

Ide most beszúrnék egy videót, azt hiszem ez azért sok mindent elárul, és kifejti a véleményemet.

Amit az úrinőségről mondani szeretnék még az csupán annyi, nem szeretem a könnyen kapható nőket, nem szeretem, ha csak annyiba kerül felszednem bárkit is, hogy megvillantom a telefonomat, vagy éppenséggel a (jelenleg még nem létező Mercedes-em kulcsát), ha valaki csak ezért bújna be az ágyamba, akkor köszönöm szépen, de nem kérek a társaságából.

Egy nő legyen szajha az ágyban.

Szeretem a szenvedélyt, és nincs kifogásom az ellen, ha valakinek van tapasztalata az élet ezen területén is. Azonban mint egy kiegészítésként az előző ponthoz, való igaz, ha valahol van értelme kivetkőznie bárkinek is magából az a hálószobában van.

Azonban amit észre vettem, szerencsére nem a saját bőrömön tapasztaltam, de ettől függetlenül ezt sem tartom túlságosan elfogadhatónak.

Mégpedig ha a férfi elkövet bármilyen hibát, márpedig miért ne követne el hibát, akkor a elhangzik a legundorítóbb, és szerintem leginkább visszataszítóbb mondat, mégpedig a “ma este nincs szex”.

Ez hülyeség. Mindenkinek be kéne látni, hogy ez zsarolás, és bár ez nevelés kérdése, de ez hülyeség, ha egy párkapcsolatban mindkét fél élvezi az együttléteket, akkor felesleges a megvonás. Tudom, hogy a női agy másképp működik, és egy-egy csalódás után nem feltétlenül szívesen ajánlja fel magát a partnerének, azonban arra rá kéne jönniük, hogy ez a stresszlevezetésnek egy egész kiváló módja.

Viszont, és ezt tartom csak igazán fontosnak. A mai nőknél azt látom, hogy nem csak a hálószobában szajhák, hanem gyakorlatilag az élet bármely területén. Nekem körülbelül 35 perc hazaérni a munkahelyemről, ezalatt pedig elég sok mindent hall az ember. De amikor fültanúja vagy egy olyan beszélgetésnek, ahol két nő próbál egymásra licitálni, hogy mi volt az előző esti buli után, akkor egy kicsit elveszti az ember a reményét, egy normális párkapcsolat iránt.

Ezen felül, amit még nem vagyok képes felfogni, és nem értek vele egyet, az a szex az első randin. Persze mondjátok nyugodtan, hogy konzervatív vagyok, vagy éppenséggel azt, hogy szűk látókörű. DE ezt úgy írom, hogy én sem vagyok szent, előfordult már velem, hogy ott volt a lehetőség, hogy akkor éjjel, egészen reggelig szeretkezzem a lánnyal, akit elhívtam. És értem én, hogy ha megvan az a kémia a két ember között, akkor miért várjanak, de úgy gondolom, hogy ennél több erkölcs akkor is kellene, hogy legyen mindenkiben. Hiszen csak azt gondoljátok végig, hogy ha mondjuk egy hozzám hasonló férfi mit fog gondolni, ha egy vacsora, és egy pár ital után egyből felajánljátok magatokat.

Engem nem feltétlenül töltene el jó érzéssel, és mint már mondtam, megvolt a lehetőségem arra, hogy egy ilyen kalandban részt vegyek, de higgyétek el, minden pasi megérti, akármennyire is feltüzelt már a hangulat, ha azt mondjátok, hogy bújjunk össze.

Sőt, én akkor és ott kifejezetten díjaztam ezt a fajta hozzáállást, és bár kellett egy kis idő, amíg lehűtöttem magamat, de sikerült, és úgy tudtam oda bújni a lányhoz, hogy azt éreztem, ennek így kellett történnie, és azóta is tisztelem a őt ezen döntése miatt.

Egy viccel szeretném zárni a mondandómat, szakállas ugyan, de egyre inkább megállja a helyét.

Megnyílik egy új üzlet, ahol a nõk férjet vásárolhatnak maguknak.
A bejáratnál az alábbi utasítás olvasható:
– Az üzletet csak EGYSZER látogathatják meg.
– 6 emelet van, a férfiak tulajdonságai emeletenként javulnak.
– Bármelyik férfit kiválaszthatják az adott emeleten, vagy felmehetnek a következő szintre.
– Előző emeletre visszamenni nem lehet.
Egy hölgy úgy dönt, hogy kipróbálja az üzletet, és partnert keres magának.
Az első emelet ajtaján a következő felirat várja: “Ezeknek a férfiaknak van munkája” A nő úgy dönt, hogy megnézi a következő emeletet.
A második emelet ajtaján ez áll: “Ezeknek a férfiaknak van munkája és szeretik a gyerekeket.” A nő továbbmegy.
A harmadik emeleten: “Ezeknek a férfiaknak van munkája, szeretik a gyerekeket és félelmetesen jóképűek” Wow, gondolja a nő, és továbbmegy.
A negyedik emeleten: “Ezeknek a férfiaknak van munkája, szeretik a gyerekeket, félelmetesen jóképűek és segítenek a házimunkában”
Hihetetlen, gondolja a nő, nehezen áll ellen a kísértésnek, de valami ara készteti hogy továbbmenjen.
Az ötödik emelet: “Ezeknek a férfiaknak van munkája, szeretik a gyerekeket, félelmetesen jóképűek, segítenek a házimunkában és romantikusak!”
Úgy dönt, hogy benyit, de az utolsó pillanatban megtorpan és felmegy a hatodikra.
Az ajtó ezt találja: “Ön a 31.456.012-es számú látogató. Ezen a szinten nincsenek férfiak, csak azért van, hogy bebizonyítsuk, hogy a nők sosem elégedettek. Köszönjük a látogatást.
Az utca szemközti oldalán egy hasonló üzlet nyílik, ahol a férfiak kereshetnek maguknak asszonyt.
Az első emeleten vannak a nők akik szeretik a szexet.
A másodikon a nők akik szeretik a szexet, és nem bánják ha a férjük időnként elmegy sörözni a cimbikkel. A harmadik, negyedig, ötödik, hatodik emeleten még SENKI sem járt…

Itt szeretném leszögezni, hogy a cikk nem minden nőt, és nem mindenkit kritizál. Továbbá, hogy még véletlenül se vádolhassatok meg azzal, hogy szexista vagyok, így hamarosan elkészül ennek a cikknek a férfiakról szóló változata. Akinek nem inge nyilván ne vegye magára, akinek inge, az pedig öltözzön fel kurva gyorsan.

Szutor Márk

Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com

Egy Erasmusos hallgató naplója, 3. rész

2015. február 27.2017. április 3. Szutor Márk által, Erasmus kategória

Sziasztok! Újabb hét, és újabb kihívások elé állít az élet.

Miközben próbálom élvezni az Angliában lássuk be elég ritka napsütés okozta kellemes érzést a bőrömön, csak azon tűnődöm, hogy vajon mi az amit az elmúlt pár hétben meg kellett volna tennem?!

Nem kell feltétlenül komoly dolgokra gondolni, hiszen a mostani az ismét egy kicsit lazább időszak, így szerencsére nincs semmilyen vizsga, és semmilyen probléma emiatt.

Várom már a holnapi napot, végre egy kicsit megszabadulok a munkától, és egy kicsit a várostól is. Annak is a legutálatosabb részétől, a metrótól. El se hiszem, hogy ezt végre leírhatom, hogy annyi hét kő kemény fizetés és minden egyéb után, nem kell azt hallgatnom minden reggel, “The next station is… Park Lane”

Ami a sulit illeti, azzal persze nagy szerencsém van, a tanáraim, és azok a hallgatók, akikkel együtt járok az óráimra elég megértőek, és türelmesek, mivel tudják, hogy a munka mennyire befolyásoló tényező az életemben. Így tehát egy-egy késve leadott esszé, vagy éppenséggel nulla előrehaladás a projektmunkával kapcsolatban, már meg se kottyan nekik.

Sajnos azonban most mennem kell, de hamarosan újra jelentkezem, ha minden jól megy, akkor már az új lakásomból.

Szutor Márk

Helyzetjelentés + vlog indítás

2015. február 27.2017. április 3. Szutor Márk által, Uncategorized kategória

Sziasztok! A mai poszt eléggé nagy jelentőséggel bír. Mivel a mai nap során megszületett az elhatározás, miszerint elindítom a videóblogomat!

Ezzel főleg az egy nap velem témájú posztokat tervezem helyettesíteni.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a weblapon nem lesz majd megtalálható ugyanaz a tartalom, de így egy kicsit személyesebb és közvetlenebb formában is értesülhettek majd arról, hogy mi történik velem.

Bár jelenleg relatíve kevés időm van, egy későbbi projekt gondos előkészületei miatt, így előre is elnézéseteket kérném a vlog milyensége miatt, de higgyétek el, ha minden úgy alakul, ahogy tervezem, akkor le lesztek nyűgözve.

A bemutatkozó kisfilmet elérhetitek a YouTube csatornámon, melynek linkjét alább láthatjátok, de természetesen itt is megtekinthetitek.

Jó szórakozást kívánok a videóhoz, és a hamarosan érkező további tartalmakhoz!

https://youtu.be/TgCyzv_9Xlw

Szutor Márk

Az utolsó Newcastle-i hétvége.

2015. február 20.2017. április 3. Szutor Márk által, Uncategorized kategória

Sziasztok! Nos hát szeretnék nektek beszámolni az utolsó hétvégémről, amit még a jelenlegi lakásomban töltök.

Szeptember 20-a óta lakom itt, és szerencsére szépen lassan megszabadulok innen.

Nem mondom, hogy nem volt jó, mert egyszer sem volt olyan, hogy fáztam volna, vagy hogy elment volna az áram hosszú napokra. Fedél mindig volt a fejem felett, és az ágy relatíve kényelmes, és nagy volt az igényeimnek.

Az egyetlen dolog amit soha se szerettem itt, az a konyha. Jól be van rendezve, mindennel, amit egy klasszikus angol lakásban megtalálnál. Mosógép + szárító, fagyasztós hűtő, szagelszívó, füstérzékelő, nagy szekrények, és egy tűzhely.

És egyben ez utóbbi volt az, amit nem sikerült megszeretnem. Elektromos tűzhelyről beszélünk, négy lappal, valamint egy légkeveréses, és grill funkcióval is rendelkező sütővel, és bár sok embernek nem lenne kifogása ez ellen sem. Én viszont egy kicsit más igényekkel rendelkezem.

És mivel sajnos az elektromos áram kWh díja az ami drágább, minden szolgáltatónál, így sajnos nem éppen a leggazdaságosabb főzni. Ilyen téren szerencsésnek nevezhetem magamat, az összes lakás, amit néztem, gáztűzhelyes, és a központi fűtés is gáz alapú, külön bojlerrel a meleg vízhez, és külön a fűtéshez.

Minden esetre, remélhetőleg sikerül kiélvezni az utolsó hétvégémet Newcastle-ben, így ennek örömére, mindenképpen egy fotósorozattal búcsúztatom majd a várost, melyet a Facebook oldalamon láthattok majd. Remélem, hogy elnyeri majd a tetszéseteket.

A további dolgokról később mesélek. Most igazából csak azt szeretném megosztani veletek, hogy 25-e után nem igazán leszek elérhető. És március 8-ig még nem tudom, hogy mennyire fogok tudni publikálni.

Addig is azonban, ha tetszett ez a cikk, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több embert elérhessünk. Ha szeretnétek értesülni további akciós ajánlatokról, a heti hírekről, illetve minden egyéb tartalmunkról, akkor iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül, vagy kövessetek minket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén.

Szutor Márk

Egy Erasmus-os hallgató naplója, 2. rész

2015. február 9.2019. január 23. Szutor Márk által, Erasmus kategória

2015. Február 9, hétfő 06:55

Javában folyik a második félév, az órarendem kész káosz. És bár a hosszabbítás sikeres volt, ettől függetlenül még azért akadnak adminisztrációs problémák.

Meg kell mondjam őszintén, egy kicsit már várom a hazautat, mivel jó lenne újra az ismerősökkel, barátokkal, családdal találkozni. Arról már nem is beszélve, hogy mennyire jó lenne egy kicsit kiszakadni a munkából, na meg az egyetemről.

Na igen, a munka, hát szerencsére azzal nincsenek gondok, miközben ezt a bejegyzést írom, épp oda tartok, és végre nem teljes sötétségben. A nap már kezdi vörösbe burkolni az ég alját, és alapvetően már ez visz egy kis jó hangulatot a mai napba.

Egyébként itt szeretném megjegyezni, ha már beszéltem a suliról, és a munkáról, hogy egyszerre a kettőt, pláne két külön városban, ne vállaljátok el, maximum akkor, ha részmunkaidős, és rugalmas beosztású.

Ezt nem csak azért mondom, mert a tömegközlekedés botrányos Newcastle és Sunderland között, hanem azért is, mert jelen esetben egyiket se lehet 100%-os teljesítménnyel végezni. És általában ilyenkor jön az, hogy már egy kanapé, vagy egy kicsit kényelmesebb szék is elég ahhoz, hogy elaludj rajta. Csak úgy mint kollégám a velem szemben lévő ülésen. De hát érthető, mindannyian korán kelünk, hogy 8:00 előtt nem sokkal beérjünk dolgozni.

Így minden akár tíz perces alvás is fontos mérföldkő lehet a nap alakulásában.

Én most elköszönök, hamarosan ismét jelentkezem!

Addig is, ha tetszett ez a cikk, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több embert elérhessünk. Ha szeretnétek értesülni további akciós ajánlatokról, a heti hírekről, illetve minden egyéb tartalmunkról, akkor iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül, vagy kövessetek minket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén.

Szutor Márk

Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com

Tolmácsolás

2015. január 23.2019. január 23. Szutor Márk által, Munkavállalás külföldön kategória

Sziasztok! Hát igen, ismét egy történet, ismét Angliából.

Mint azt mindannyian sejthetitek, igazából rengeteg módja van annak, hogy a jó angol tudással rendelkező emberek elhelyezkedjenek, miután elköltöztek Magyarországról, meg kell mondjam őszintén ez az egyik.

Bár elsőre furcsán hangzik majd, de higgyétek el, arra, hogy egy kicsit belekóstoljatok az itteni életbe, egy kicsit jobban megismerjétek azt a várost, amit választottatok úti célként, és, hogy egy picit belerázódjatok az akcentusokba, ahhoz ez kiváló.

És igen, most nyilván kérdezhetitek magatoktól, hogy oké-oké, hogy ezzel lehet pénzt keresni, de mégis hogyan? Van olyan, aki kijön Angliába nyelvtudás nélkül? Hát akármennyire is hihetetlen bizony van. A mindennapos ügyintézéshez elegendő tudást hamar összeszedi az ember, még, ha 0-ról indult is, de különböző helyzetekben már nem biztos, hogy ennyire szerencsésnek mondhatja magát az illető..

A legtöbb esetben, ha ilyen munkán gondolkoztok, készüljetek fel arra, hogy ez nem lesz elegendő a megélhetéshez, legalábbis ha nem Londonba készültök, akkor biztosan nem.
Fizetéskiegészítésnek, vagy éppenséggel mondjuk arra, hogy a tömegközlekedési költségeiteket fedezze, arra kiváló.

A legtöbb cég, aki tolmácsolásra alkalmaz bármilyen embert, általában a £10-£14/ óra környéki bért célozza meg, az alkalmazottai számára, mindezt a következő szisztémában.
Az első óra a már említett bérrel kerül kifizetésre, abban az esetben is, ha csak oda mentél az adott helyre, de nem kellett semmit csinálnod, mert nem jelent meg az emberünk, vagy valami egyéb oknál fogva.

Mivel fizetni itt se nagyon szeret senki, így az első óra után, már egy kicsit másképp alakulnak a dolgok. Minden megkezdett negyed óra után kapsz általában £2-£2,5-ot, tehát összesen £8-£10-ot ha még egy órát maradsz.

Amennyiben a lakhelyedtől egy kicsit távolabb kell menned a legtöbb cég a tömegközlekedési költségeidet is állja, ha szükséges, nyilván a fizetésbe bekalkulálva.

Ami a kifizetést illeti, hát az egy bonyolultabb történet, mivel minden cég a saját szisztémája szerint dolgozik. Én általában, ha mondjuk jelen esetben januárban dolgoztam kétszer, akkor annak megfelelő bért, csak a következő hónap 20-án kapom a számlámra. De ahány cég, annyiféle módszer lesz.

Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy kipróbáld magadat ebben a szerepben, akkor meghagyom alább a cég elérhetőségeit, hogy be tudd adni a jelentkezésedet.

A cím miatt nem kell aggódni, köszönhetően az itteni szokásoknak az interview-k, és minden egyéb, telefonon, vagy Skype-n történik.

Premium Language Services Provider Ltd.

Albert House
12-26 Albert Street
Birmingham
West Midlands
B4 7UD

Tel: 0121 643 8815
Tel: 07739 796948
info@premiumlanguageservicesprovider.co.uk
http://www.premiumlanguageservicesprovider.co.uk/

Szutor Márk

Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com

Soha sem gondoltam volna, hogy lehetőségem lesz arra, hogy felszólaljak a Parlamentben.

Azt pedig már végképp nem, hogy minderre az ország közepén Londonban kerül majd sor a Westminster Palotában az alsóházban.

Megosztás:

Na jó, ez talán nem jött ki annyira jól magyarul, mint amennyire szerettem volna.

De lényeg a lényeg, hogy egy kis update-el jöjjek nektek, és beszámoljak az elkövetkezendő pár napomról.

Ebből már nyilván sejthetitek, hogy ismét utazom, és ami azt illeti mint tudjátok nekem ez a legtöbbször nem nagy probléma, kivéve amikor a National Express, vagy a megabus is benne van az egyenletben.

Megosztás:

A cikkem mai anyagát azonban mégiscsak egy otthoni helyzet adta, ez pedig nem más, mint a taxisok sztrájkja, és a taxisokban ott lakozó irtózatos mértékű gyűlölet az Uber ellen.

Hát akkor lássuk, miből is állt a mai tesztünk.

Megosztás:

Sziasztok! Mint azt tudhatjátok általában keddenként publikálok itt, és szerdánként a blog angol változatán. És most úgy érzem, hogy itt az ideje egy újabb rövid bejegyzésnek, ha mást nem azért is, hogy frissüljön egy kicsit a tartalom.

Ezt még nem tudhatjátok, de a cikk nem véletlenül lett elnevezve, úgy ahogy. A holnapi nap folyamán, ugyanis interview-ra indulok a fent megnevezett céghez. Ennek megfelelően pedig ha minden jól megy, egy álom valóra váltásának a kezdete talán a holnapi nappal jön el.

Mint az előző pár bejegyzésem ez is folyamatosan frissülő lesz az eredmények lezártáig. Kérlek tartsatok velem.

Megosztás:

“Egy nő legyen szakács a konyhában, úrinő a társaságban, és szajha az ágyban.”

Tartja a régi mondás. Azonban mindannyian beláthatjuk, hogy ez a felfogás már idejétmúlt.

Félre értés ne essék, szeretem, és tisztelem a nőket.

Egy nő legyen szakács a konyhában.

Egy nő legyen úrinő a társaságban.

Egy nő legyen szajha az ágyban.

Megosztás:

Sziasztok! Újabb hét, és újabb kihívások elé állít az élet.

Miközben próbálom élvezni az Angliában lássuk be elég ritka napsütés okozta kellemes érzést a bőrömön, csak azon tűnődöm, hogy vajon mi az amit az elmúlt pár hétben meg kellett volna tennem?!

Nem kell feltétlenül komoly dolgokra gondolni, hiszen a mostani az ismét egy kicsit lazább időszak, így szerencsére nincs semmilyen vizsga, és semmilyen probléma emiatt.

Megosztás:

Sziasztok! A mai poszt eléggé nagy jelentőséggel bír. Mivel a mai nap során megszületett az elhatározás, miszerint elindítom a videóblogomat!

Ezzel főleg az egy nap velem témájú posztokat tervezem helyettesíteni.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a weblapon nem lesz majd megtalálható ugyanaz a tartalom, de így egy kicsit személyesebb és közvetlenebb formában is értesülhettek majd arról, hogy mi történik velem.

Megosztás:

Sziasztok! Nos hát szeretnék nektek beszámolni az utolsó hétvégémről, amit még a jelenlegi lakásomban töltök.

Szeptember 20-a óta lakom itt, és szerencsére szépen lassan megszabadulok innen.

Nem mondom, hogy nem volt jó, mert egyszer sem volt olyan, hogy fáztam volna, vagy hogy elment volna az áram hosszú napokra. Fedél mindig volt a fejem felett, és az ágy relatíve kényelmes, és nagy volt az igényeimnek.

Megosztás:

2015. Február 9, hétfő 06:55

Javában folyik a második félév, az órarendem kész káosz. És bár a hosszabbítás sikeres volt, ettől függetlenül még azért akadnak adminisztrációs problémák.

Meg kell mondjam őszintén, egy kicsit már várom a hazautat, mivel jó lenne újra az ismerősökkel, barátokkal, családdal találkozni. Arról már nem is beszélve, hogy mennyire jó lenne egy kicsit kiszakadni a munkából, na meg az egyetemről.

Megosztás:

Sziasztok! Hát igen, ismét egy történet, ismét Angliából.

Mint azt mindannyian sejthetitek, igazából rengeteg módja van annak, hogy a jó angol tudással rendelkező emberek elhelyezkedjenek, miután elköltöztek Magyarországról, meg kell mondjam őszintén ez az egyik.

Bár elsőre furcsán hangzik majd, de higgyétek el, arra, hogy egy kicsit belekóstoljatok az itteni életbe, egy kicsit jobban megismerjétek azt a várost, amit választottatok úti célként, és, hogy egy picit belerázódjatok az akcentusokba, ahhoz ez kiváló.

Megosztás:

Szutor Márk

Balogh Dániel

Samu György

Téglás László

Sziasztok!
Mint azt tudhatjátok általában keddenként publikálok itt, és szerdánként a blog angol változatán. És most úgy érzem, hogy itt az ideje egy újabb rövid bejegyzésnek, ha mást nem azért is, hogy frissüljön egy kicsit a tartalom.