Mint ahogy az előző rész végén megtudhattuk a U.S.S. Discovery visszajutott a saját univerzumába.
Azonban hiába találtak vissza a megfelelő helyre, sajnálatos módon az időt nem sikerült eltalálni.
És kilenc hónap késéssel érkeztek vissza a mostanra már majdnem teljes mértékben elpusztított Föderációba.
Azonban a Discovery azon felül, hogy sikeresen megérkezett a kellő helyre, a legénység egy „vendéggel” is kiegészült. Hiszen Michael Burnham (Sonequa Martin-Green) az előző rész utolsó jeleneteinek egyikében Philippa Georgiou Császárnőt (Michelle Yeoh) mondhatni elrabolja, és itt csatlakozunk a 14-ik rész történéseihez.
Miután Saru a transzporterszobában üdvözli a visszatért Csillagflotta tisztet, Michael próbál kifogásokat találni arra, hogy miért is hozta magával a Terrán vezért, és mi vitte rá arra, hogy ily módon cselekedjen
Azonban a vulkáni logikája ellenére sem tudja megtalálni azt, hogy vajon miért is cselekedett úgy, ahogy. Bár Saru semmiképpen sem hibáztatja a nőt, sőt elmondja neki, hogy a legfontosabb az, hogy épségben visszatért, hiszen senki más nem lett volna képes arra, a terrán zászlóshajón, mint amit ő hajtott végre.
Miközben a folyósón sétálnak, Saru helyzetjelentést ad Michaelnek a jelenlegi helyzetükről, a háborút, és a parancsnokságot illetően. Valamint ezzel együtt elmondja, hogy Ash Tyler (Shazad Latif) / Voq állapota a távolléte során rosszabbra fordult. És egy vészhelyzeti műtéttel kellett stabilizálni a tiszt állapotát.
A kelpien elmondja azt is, hogy az eredeti genetikai átkódolást a Klingon nő L’Rell hajtotta végre a férfin, és ő az akinek Ash Tyler (Shazad Latif) mostanra az életét köszönheti, hiszen végeredményben nem más, mint a klingon nő volt az, aki megmentette a hadnagy életét.
Burnham azonban hezitál, amikor Saru felhozza a témát, hogy a nő esetlegesen látogassa meg a gyengélkedőn lévő férfit. És még rá is kérdez, hogy ezt parancsként kell-e értelmeznie? Avagy szabadon mehet ahova éppen szeretne?
Természetesen a helyettes kapitány nem szeretne több problémát okozni a vele együtt szolgálóknak, így megerősíti, hogy ez csupán egy javaslat, és Michael ezzel elviharzik a kabinja felé. Mindezek után a hajó főorvosa tájékoztatja Sarut, hogy bár a fizikai szkennek megerősítették, hogy Ash Tyler (Shazad Latif) most már valóban az akinek gondolják.
És bár a határérékek az orvosok által felállított paraméterek alapján embernek titulálják a hadnagyot, azonban a hajó főorvosa nem lehet biztos abban, hogy egy ember-klingon hibridről, avagy egy teljes mértékben önálló entitásról beszélünk.
A Saruval történő beszélgetés során Ash elmondja, hogy még mindig képes arra, hogy Voq emlékeit előhívja, azonban egy bizonyos pont után van egy képszakadás. Azonban elárulja azt is, hogy a rajta végrehajtott eljárást a Mo’Kai elnevezte choH’a’-nak. Mely gyakorlatilag azt hivatott elvégezni, hogy egy adott faj tagjait, egy teljesen másikhoz hasonló kinézetűvé operálják. És így próbáljanak meg behatolni a Csillagflotta Információszerzési Részlegébe.
Bár nem tudni, hogy léteznek-e még a hadnagyhoz hasonló ügynökök, arról egy elég részletes képet kapunk, hogy pontosan mi is szükséges ahhoz, hogy egy ilyen eljárást végre tudjanak hajtani bárkin. Azonban azt is elárulja, hogy az erre a fajta kínzásra Voq önként jelentkezett, és ezzel együtt teljes mértékben L’Rell-nek szentelte a sorsát.
Saru a hadnagy segítségét kéri, hiszen jelenleg minden előnyre szükségük van ahhoz, hogy a háborút megnyerjék, és miután Tyler felajánlja, hogy megosztja minden tudását a helyettes kapitánnyal, illetve ezzel együtt a Föderációval. A gondolatai szinte azonnal Burnham felé fordulnak.
A kelpien próbálja jobb belátásra bírni a még mindig felépülésben lévő tisztet, aki kijelenti, hogy a legjobb az lenne, ha a zárkában kötne ki, úgy senkinek sem árthat a jövőben. Saru azonban megerősíti arról, hogy mindaz amit elkövetett azok Voq emlékei, és cselekedetei voltak, és éppen ezért a U.S.S. Discovery fedélzetén lévő privilégiumai limitáltak lesznek, azonban a szabadságát semmiképpen sem szeretné elvenni tőle.
A következő jelenetek már a hajó mindennapos történéseit tárják a szemünk elé. Azonban minden megváltozik, amikor a hídra érve a szenzorok egy másik föderációs jel közeledtét jelzik. A legénység meglepődve tapasztalja, hogy a közeledő hajó pajzsai, és fegyverzete aktív. És köszönhetően a meglepetésnek a U.S.S. Disovery rövid úton megszállás alá kerül.
Katrina Cornwell Admirális, valamint Sarek lépnek a hajóhídra, és próbálják meg kideríteni, hogy mi is történt a hajóval abban az időszakban, amíg nem tartózkodtak ebben az univerzumban.
Sarek a hajó elsőtisztjével történt elmeegyesítés során elmondja a jelenlévőknek, hogy a személyzet ezen tagja pontosan az, akinek gondolják. És egy rövid megjegyzést tesz arról, hogy a Discovery, és a legénysége szinte elképzelhetetlen eseményeken ment keresztül. A vulkáni nagykövet az admirális kérdésére azt is elárulja, hogy az események során Gabriel Lorca meghalt.
Mindezek után megtudjuk, hogy miért is kezelték úgy a Discovery legénységét, ahogy. Hiszen a kilenc hónappal ezelőtt készült jelentések szerint a Crossfield-osztályú hajót a klingonok megsemmisítették, és az admirális a saját szemével látta a roncsokat. Saru azonban elárulja, hogy ez mindössze annak a cserének az eredménye, ami akkor történt, amikor Lorca a tükör univerzumba vezette a hajót.
Itt már mindenkinek rá kell jönnie arra, hogy a cselekmények hátterében, Lorca állt, és gyakorlatilag annak köszönhetően, hogy az utolsó lépései egyikeként visszatért a terrán birodalomba. Gyakorlatilag egyetlen húzással hosszú hónapokat, és szenvedést okozott a Föderációnak, akik jelenleg vesztésre állnak a háborúban.
Cornwell Admirális erről tájékoztatja a legénységet, és megerősíti őket abban, hogy az általuk kidolgozott algoritmust, mely képes átlátni a Klingonok álcázó technológiáján már eljuttatták a flottához, és ezzel egy olyan előnyhöz jutottak, amire már nagy szükségük volt.
Azonban hozzáteszi azt is, hogy minden valószínűség szerint ez a fajta segítség túl későn jött a háborúban. Hiszen köszönhetően az ellenség nem éppen megszokott, és logikus taktikájának Föderáció vesztésre áll. Az admirális elmondja azt is, hogy pontosan mi is történt az elmúlt kilenc hónapban. A rengeteg civil áldozat mellett a flotta nagyjából egy-harmada úgyszintén elpusztult.
A hallottakat azonban Burhnam foglalja össze a legjobban, hiszen rájön, hogy az admirális által említett támadásokban, és az alkalmazott taktikában nincs semmilyen összefüggés.
Sarek pedig magyarázatot is ad erre, hiszen a Holtak Hajójának pusztulásával a Klingonok ismét elveszítették azt az egy irányító személyt, aki koordinálta a háborút. Mindeddig összességében egy ellenféllel nézett szembe a Föderáció, most azonban huszonnégy különböző Klingon házzal kell megkűzdeniük.
Azonban egy mindenképpen biztos, hogy még ezen különbségek között is mindenképpen egy cél lebeg a klingonok szeme előtt. Ez pedig nem más mint a legtöbb Föderációs készlet, elpusztítása, vagy elfoglalása.
Az eligazítás végeztével Cornwell admirális parancsba adja, hogy a U.S.S. Discovery azonnal induljon el az 1-es Csillagbázishoz, mivel az az egyik utolsó megmaradt biztonságos hely a galaxisban.
Burnham azonban itt még közbeszól, hiszen eddig nem került említésre a hajó “vendége”. Természetesen a vezetőségnek különböző kérdések merülnek fel a fejében. És bár mindenki tisztában van azzal, hogy a császárnő nem a saját döntésének köszönheti azt, hogy ebben az univerzumban találja magát.
Ettől függetlenül Cornwell admirális már most igyekszik lefektetni az olyan alapvető szabályokat, melyek meghatározzák majd Georgiou sorsát.
Az intenzívebb jelenetek után Ash Tyler történetét követhetjük nyomon, ahogy a hajón járkál. Természetesen mindenki, aki hallotta a hadnagy történetét, igyekszik egy pár lépés távolságot tartani tőle. Talán egy embert kivéve, Paul Stamets az egyetlen aki konfrontálja Tylert, aki ezek után a hajó ebédlőjébe tart.
Vészjós, és mondhatni kínos csend telepedik a helyiségre a hadnagy, pontosabban az ex-hadnagy érkezése után. Hiszen mostanra már mindenki tudja, hogy ki is jár köztük, és mindenki ismeri a tetteit.
Nagyon úgy tűnik, hogy nincs más választása, és ezzle együtt hiába szabad, nem fog tudni megbírkózni azzal, amit ez a helyzet elé állít. Természetesen a pozitív hangulatért ismét Tilly lesz felelős, aki elsőként realizálva a helyzet súlyosságát ül le Tyler asztalához. És bár a kadét igyekszik meggyőzni Asht, hogy semmi sincs rendben, de amennyiben szeretne róla beszélni, úgy azt megteheti.
A problémák azonban itt kezdődnek csak el igazán, hiszen a következő jelent során ismét a Discovery hídján találhatjuk magunkat. Nem sokkal a bázisra történő érkezés előtt. A feszültség szinte pengével vágható, amin nem könnyít az sem, hogy a kommunikációs tiszt nem tudja elérni az 1-es bázist.
Ami nem is véletlen, hiszen amint a Discovery megérkezik, egy olyan jelenet szemtanúi lehetnek, amire abszolút nem számítottak. A több mint 80.000 föderációs életjelből egyet sem találnak meg a szenzorok, és a látképet a bázisra festett Klingon jelkép teszi még hátborzongatóbbá.
A hajó szinte azonnal el is ugrik a helyszínről. Mindezek után Cornwell admirális meglátogatja L’Rell-t a cellájában, hogy kiderítse pontosan mi is folyik a háttérben.
Aki elárulja neki, hogy ez a háború összesen egy féleképpen zárulahat le, és nem megadásról, vagy fegyverszünetről beszélünk. A klingonok egészen addig nem hagyják majd abba a támadásokat, amíg a föderáció teljes egészében el nem pusztult.
L’Rell azonban elárulja azt is, hogy milyen módszerekkel tudják térdre kényszeríteni, midn a 24 házat. Ez pedig egy teljes megszállást jelent. Egy olyan csapást, ami a Klingonok részéről elnyerheti a tiszteletet az ellenfelük iránt.
Mialatt az admirális L’Rell-el van elfoglalva, közben Michael sem tétlenkedik, és a császárnőt kérdezi ki arról, hogy miként sikerült elérnie azt, hogy a tükör univerzumban minden amit kijelent az szinte törvény, amit mindenkinek követnie kell, de ami még ennél is fontosabb, hogyan tudta legyőzni a Klingonokat?
Georgiou-tól természetesen megtudjuk, hogy semmi mást nem kell tennie a föderációnak, mint az ellenfelüket egy meghatározó, és hatalmas stratégia jelentősségű csapással térdre kényszeríteni. Ez pedig nem jelenthet mást, mint a Qu’nos elleni csapást.
Természetesen a Csillagflotta Admiralitása nem ért egyet ezzel a tervvel, hiszen a flotta egyik legértékesebb hajóját kellene a Klingon Birodalom szívébe küldeni. Nem mellesleg a legutolsó a bolygóról készült térkép, illetve egyéb információ több mint 100 éves. Amiket az első emberi misszió során készítettek
Itt egy zárójeles megjegyzésként még annyit had mondjak el, hogy ez egy szinte tökéletes, és rövid integrációja volt a Star Trek Enterprise sorozatnak a komplett idővonalba. És bár mindezek után az eredeti széria erről teljes mértékben megfeledkezik majd. Azonban ezt a hibát már elnézhetjük.
Mint az kiderül Qu’nos nagy része hatalmas magmakamrákból áll, melyeket a mostanra már kihúnyt vulkánok alkottak. Ezek nagyrésze bőven elég helyet ad arra, hogy egy Crossfield-osztályú csillaghajó a spórahajtóművet használva odaugrojon, és a felszín alól kezdje majd meg a felméréseket a lehetséges célpontokkal kapcsolatosan.
Egyetlen probléma van csak, hogy az igencsak kellő spórák nincsenek a hajó fedélzetén, és ahhoz, hogy a Discovery észrevétlenül eljuthasson a Klingonok bolygójára, illetve az egyik célpontként kiszemelt barlangba, ahhoz mindenképpen szükségük van Stametsre, és a spóráira.
Viszont itt el is érkezik az első probléma, hiszen az első spórák, és Stamets teljes készlete ami eddig a Discovery fedélzetén volt több évnyi kutatómunkába került a főgépésznek. És ennyi idejük sajnálatos módon nincs.
Azonban nem kell attól tartania a legénységnek, hogy a tervezési fázison nem jutnak túl, hiszen Paul már jóval előttük jár, és egy gyorsított módszerrel elméletileg képes lehet arra, hogy egy teljes holdat egy új világgá varázsolja azt.
Azonban itt még várnunk kell a nagy befejezésre, de azt hiszem mondanom sem kell, hogy Stamets terve teljes mértékben sikerrel jár, és a spórák minden tekintetben, és mindennél gyorsabban kelnek ki a hold felszínén, ezzel is elősegítve a misszió sikerességét.
Azonban még mielőtt a U.S.S. Discovery, és a személyzete elindulhatna a Qu’nos-hoz vezető úton. Cornwell admirális egy bejelentést szeretne tenni. Hiszen 21:00-kor a U.S.S. Discovery a Klingonok bolygójához ugrik majd. Annak érdekében, hogy az égitest felszínét feltérképezze, illetve a potenciális katonai célpontokat bemérje.
Ezzel pedig a Discovery legénysége lesz a második olyan hajó akik Jonathan Archer, és az NX-01 Enterprise látogatása óta erre a bolygóra térnek majd. Ezzel pedig elérkeztünk a 13-ik rész talán egyik legváratlanabb mondatához.
“Allow me to introduce you to the person, who will chart your course to Qu’nos”
Egy ilyen bejelentés után pedig azt gondolom, hogy mindenkinek le-esett az álla. Hiszen nem tudni, hogy mi volt az ára annak, hogy a császárnőt rávegyék erre a feladatra. Arról már nem is beszélve, hogy az az egy pillantás mindent elárul a nő szándékairól.
Na, de mára elég is ennyi. A Star Trek Discovery első évadának utolsó részével hamarosan jelentkezünk. És nem sokkal később Laci úgyszintén jön majd a második évad bemutatójával!
Addig is, ha tetszett ez a cikk, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több emberhez elérjen. Amennyiben nem szeretnétek lemaradni a további bejegyzéseinkről sem, akkor iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül, illetve kövessetek minket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén!
Szutor Márk
Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com
© Szutor Márk
© Copyright by M&D’s Blog Since 2014
A Kis,- és Középvállalkozások mindenképpen megszínesítették a British Airways On Business programját.
M & D's Blog 