Na jó, ez talán nem jött ki annyira jól magyarul, mint amennyire szerettem volna.
De lényeg a lényeg, hogy egy kis update-el jöjjek nektek, és beszámoljak az elkövetkezendő pár napomról.
Ebből már nyilván sejthetitek, hogy ismét utazom, és ami azt illeti mint tudjátok nekem ez a legtöbbször nem nagy probléma, kivéve amikor a National Express, vagy a megabus is benne van az egyenletben.
Nincs ez másképp persze most sem. És jelenleg az ok is nagyjából hasonló, a különbség annyi, hogy most nem a British Airways, hanem az easyJet Cabin Crew állás interview-jára indulok.
Nézzük tehát a terv azon részét, ami már biztos.
National Express az egész úton, és most egy kicsit hosszabb átszállási idővel Leeds-ben, mint a legutóbbi alkalommal. S mostanra már persze a buszon ülök, és alig 12 óra múlva meg is érkezem majd Luton repterére.
A sors iróniája talán az, hogy többször elmondtam magamnak, hogy oda többször nem szeretném betenni a lábamat, nem csak a reptérre, de igazából a városban sem. S ezzel együtt szinte látom magam előtt Murphy-t, ahogy a röhög a markában, és csak megjegyzi “Haver, nem csak, hogy vissza mész, oda is költözöl hamarosan”
Hát valamilyen szinten remélem, hogy ez majd bejön. Tartsatok ma is velem!
Cikkünk folyamatosan frissül. Nagyjából két óránként fogok tudni kirakni újabb tartalmat!
Mondjuk úgy, hogy eseménytelen utam volt Leeds-ig, és ahogy az órát most elnézem, ez az állapot még egy darabig hasonlóképpen alakul majd. Hiszen a következő busz, amit el kell érnem az csak helyi idő szerint 23:55-kor érkezik.
De igazából addig is legalább van időm arra, hogy kávézzak, és abból a pár csomag kekszből amit az útra hoztam, egy párat azért elfogyasszak… 😀
00:25 East Midlands International Airport
Hát, az az ötletem, hogy eljövök Leeds-ből az egyel korábbi busszal, mint amire hivatalosan jegyem volt az most East Midlands Airport környékén sem tűnik a legjobbnak. Fogalmazzunk úgy, hogy a National Express legalját sikerült kifogni ezzel a cserével, és bár igaz, hogy ezzel a lépéssel két órával hamarabb érek a reptérre.
De akárhogy is nézem, nem ért annyit ez a változás, hogy ne átkozzam legalább csütörtök reggel 05:45-ig majd saját magamat.
Na, de nézzük mi is történt az elmúlt pár órában. A gyalázatos minőségű szolgáltatáson felül most már joggal mondhatom azt, hogy nagyjából a táv felénél járunk. Mivel innentől kezdve még kb. három óra választ el Luton Airport-tól.
És lévén, hogy se konnektor, se USB aljzat nincsen, ennek megfelelően legközelebb már csak érkezés után jelentkezem. Addig is mindnyájatoknak utólag is jó éjszakát, és előre is jó reggelt!
03:00 Luton Airport
Hát igen, most már szinte biztos, hogy rossz döntés volt az amit hoztam. Félre értés ne essék, nem azt mondom ezzel, hogy nem jó végre egy olyan helyen ülni, ami nem mozog alattam. De ha jártatok már a reggeli órákban Luton repterén az indulási oldalon, akkor nagyjából tisztában vagytok vele, hogy milyen állapotok uralkodnak ott.
Próbáltam valami eldugott zugot találni, de hát ez lehetetlen, mondhatni ehhez előbb kellett volna felkelnem. Bár úgy érzem a tegnap reggel 7:00 elég korán volt… 😀
Minden esetre most már csak órák kérdése, és elkezdődik a nap azon része ami miatt itt vagyok. Kérlek, hogy drukkoljatok! Amint tudom jelentkezem!
17:00 Luton Airport Arrivals
Hát ez megint csak egy érdekes nap volt, 7-10 munkanap múlva várhatjuk a választ, most pedig már csak azt kéne kitalálnom, hogy mit csináljak az elkövetkezendő három órában. Igazából talán aludnom kéne, de ha őszinte akarok lenni azok után ami reggel volt itt, nem merném 2 másodpercnél többre lecsukni a szememet. Úgyhogy inkább vetek egy pillantást a térképre, és megnézem, hogy milyen is lesz a hazautam.
Ha tetszett ez a cikk, akkor kérlek nyomjatok rá egy like-t, és osszátok meg, hogy minél több embert elérjen. Amennyiben nem szeretnétek lemaradni a további tartalmainkról sem, akkor kérlek iratkozzatok fel a WordPress rendszerén keresztül. Illetve kövessetek bennünket az alábbi közösségi média platformok mindegyikén.
Facebook: http://www.facebook.com/szutor.mark
Twitter: http://www.twitter.com/szutormark
YouTube: http://www.youtube.com/user/szutormark
Instagram: http://www.instagram.com/szutormark
Email: szutor.mark@mndsblog.com
© Szutor Márk
Copyright by M&D’s Blog 2014 – ©
Lévén, hogy az ő szolgáltatásaikat, még nem használtam a mobil készülékemen, de a fairplay érdekében mindenképpen emellett a lehetőség mellett döntöttem. Az alkalmazás letöltése, telepítése, és elindítása után, az első kép ami fogad minket az a regisztrációs felület.
A következő lépés még annyira szimpatikus volt, az Uber és a BlueLine esetében is, általában ilyenkor jön az a lépés, amikor egy kicsit úgy érezzük, hogy elkezdenek turkálni, már az út megtétele előtt a zsebünkben. Ez most sincs másképp. Egészen addig, amíg nem nézzük meg alaposan a kijelzőt, és vesszük észre, hogy a kártyaadatainkat nem vagyunk kötelesek megadni. És bár számomra ez nem jelent problémát, lévén, hogy készpénzt nem sok esetben tartok magamnál amúgy sem. Azonban mivel a BlueLine egy kifejezetten taxi társaság, innentől kezdve náluk a készpénzes fizetés, még mindig lehetséges az autóban. Fontos: Ha esetleg Angliában jártok, és mondjuk nem Londonban taxiztok (ezt az árak miatt amúgy sem javasolnám), akkor az utazás végén, csak akkor adjatok borravalót, ha csodálkozó szempárokkal, és pont az extra összeg miatt zavarban lévő sofőröket szeretnétek látni. Hiszen amíg otthon mondjuk a 4.500-as fuvart jó esetben felkerekítitek mondjuk 4.700 – 5.000 Forint környékére. Addig itt, ha a fuvar végén azt mondja a taxis, hogy az £20 akkor az £20 egy pennyvel nem több, nem kevesebb.
Nos az elmúlt egy hétben azért kicsit többet használtam már ezt a szolgáltatást, mint az első egy napban mikor hozzám került a SIM kártya, és azt kell, hogy mondjam, hogy van még mit csiszolniuk a rendszeren. Bár esélyes, hogy ez nem csak a szolgáltató hibája, hanem bizonyos szinten az enyém is. Azonban amit mindenképpen el kell mondanom az, az, hogy a lakáson belül egyszerűen nem tudok telefonálni. Mint ahogy azt a mellékelt ábra is mutatja, egyszerűen nincs vétel.
Fogalmam sincs, hogy hol vagyunk, minden esetre nincs is jobb az éjszaka közepén, megannyi autópályán töltött mérföld után, mint egy Starbuck’s a semmi közepén. Egy nagy mokka, és egy csokis tekercs dobja fel a hajnalomat, és remélhetőleg a vérnyomásomat, meg a vércukorszintemet. Ezzel pedig újult erővel “élvezhetem” az utamat Milton Keynes felé.
Hát immár a boardingra várok, és bár szerintem még nem mondtam, de ha mégis akkor elnézést. Imádom a flybe-t.
M & D's Blog 